Az idei választások első fordulója nem okozott hatalmas meglepetést, hiszen minden közvélemény-kutatás a Fideszt hozta ki várható győztesnek. A párt minden választókerületben megkapta a szavazatok többségét, s már megszerezte az abszolút többséget. Ez nem tévedés, hiszen ugyan egyetlen egyéni mandátum esetében a párt jelöltjét megelőzte az MSZP-s XIII. kerületi polgármester, Tóth József, ám a hvg.hu összesítette az angyalföldi 20. választókerület mindegyik szavazókörének az adatait, és ebből kiderült, hogy összességében a Fidesz nyerte itt is a listás választásokat, méghozzá 9359:8662 arányban, az MSZP-hez viszonyítva.

Angyalföldi érdekességek

A XIII. kerületi adatok részletesebb elemzése néhány érdekességre fényt derít: a szocialista párt hívei a Karikás Frigyes utcában voksoltak a legnagyobb sikerrel, itt az MSZP stabilan verte a Fideszt három szavazókörben is, egyben szenvedett csak vereséget. (Egy választókerület sok szavazókörből tevődik össze.) A négy-négy Üteg és Futár utcai szavazókörben is volt egy-egy szocialista siker, a Fiastyúk utcában pedig megismétlődött a Karikás Frigyes-i eredmény: négyből három körzetben is az eddigi kormánypárt kapta a legtöbb listás szavazatot. Ezen kívül az Újpalotai úton támogatták még nagy arányban az MSZP-t, több babér azonban nem jutott nekik, leszámítva az egyik Babér utcai körzetet.

Tóth József Újlipótvárosban koszorúz. Egyéniben jól áll

MTI

Az összesítésből kiderült, hogy a budapesti, angyalföldi 20. választókerületben csak tíz szavazókört nyertek a szocialisták, ez azonban nagyon kevés volt, a Fidesz összességében ugyanis 33 körzetben nyert. Harmadik az LMP lett, ők nem nyertek egy szavazókörben sem, de összesen 3589 szavazatot gyűjtöttek. Az LMP igen jól szerepelt néhány olyan körzetben, ahol sok új lakás épült az elmúlt években. Így a Róbert Károly körút mentén a Csata utcai és a Szegedi úti szavazókörök egyikében-másikában értek el az MSZP-t majdnem megközelítő, 130 voks fölötti eredményeket. A Petneházy utcai szavazókörök egyikében is 120 szavazatot kaptak. (Ezeket a körzeteket a Fidesz nyerte nagy fölénnyel, 250-300 szavazatnál is többet begyűjtve, míg a szocialisták általában 160-190 szavazat körül megálltak. 

A Belváros belvárosa fideszes

Az LMP egy másik olyan választókerületben is jól szerepelt, amelynek egy része a XIII. kerületre is kiterjed. Ez a 7. számú választókerület, amely a Belvárost, a Lipótvárost (ez a két negyed képezi ma az V. kerületet Budapesten) és az Újlipótvárost (XIII. kerület belső része) egyesíti. Izgalmas eredményeket láthatunk az itteni szavazókörökben, összességében azonban itt egyéniben biztosan nyert Rogán Antal, Belváros-Lipótváros polgármestere.

A szűkebb értelemben vett Belvárosban erős konzervatív, fideszes szavazótábor lakik. Az ettől északra fekvő igazgatási negyedben, a Lipótvárosban – az egykori Néphadsereg térnél (ma: Honvéd tér) és tágabb környékén - található egy viszonylag stabil szocialista bázis. Az ide a korábbi évtizedekben betelepített katonák és más egyenruhások alighanem ma is aktívan szavaznak az MSZP-re. Nem véletlen, hogy a Falk Miksa utcában elhelyezett 26. szavazókörben a szocialisták 35 százalékig tornázták fel magukat, míg a belvárosi Vármegye utcában csak 20 százalékot értek el.

Újlipótvárosban erős az LMP

Megint más oka lehet az újlipótvárosi erős szocialista és az előbb már említett igen jó LMP-s eredményeknek. Az itt lakó korábbi SZDSZ-szavazóknál már a 2009-es európai parlamenti választásokon is látató volt, hogy megosztották az SZDSZ és az LMP között a szavazataikat.  Idén nem indult önállóan az SZDSZ, így az MSZP és az LMP között választottak döntően az itt élők, nem törődtek azzal, hogy az SZDSZ bizonyos maradványai megtalálhatók voltak az MDF-listán. 

Ezt igazolja, hogy a Hollán Ernő utcában lévő – ez az utca az antirasszista budapesti tüntetések egyik már-már megszokott helyszíne – szavazókörök egyikében, a 8. számúban az MSZP nyert, a 9. számúban 27 százalékot ért el, szintén itt, a 4. számúban 35 százalékig jutott. Ráadásul a közeli Tátra utcában, a 6. körzetben ugyancsak nyert az MSZP.

Nemcsak a szocialisták értek el az Újlipótvárosban az országos és a fővárosi átlaguknál is sokkal jobb eredményeket. Az LMP az itteni 4., 7., 8., 9. és szavazókörökben 16-20 százalék körül teljesített. Az LMP jó eredményt produkált a Lipótvárosban is: a katonai telepek miatt említett Falk Miksa utcai szavazókörben, a 26.-ban 17 százalékot ért el. Összehasonlításul: az MSZP 25 százalékot, az LMP 13-at kapott átlagosan a fővárosban.

Erzsébetváros megosztottsága

Szintén jó eredményeket produkált az LMP egy másik egykori SZDSZ-es fellegvárban, a VII. kerület polgárosultabb részein. A 9. választókerület erzsébetvárosi 48. szavazókörében, az István utcában 20 százalékig jutottak, ugyanitt a 49-esben 15 százalékot kaptak. A 47. szavazókör (Bethlen Gábor tér) szintén 20 százalékot hozott az LMP-nek.

A VII. kerület lepusztultabb részein azonban a más politika lehetőségei iránt érdeklődők nem az LMP-re szavaztak, hanem a Jobbik teljesített átlagon felül: a Hernád utcai 55. szavazókörben és a Bethlen Gábor tér másik körzetében, az 52. szavazókörben 14, illetve 15 százalékig jutott a szélsőséges párt. (A Jobbik Budapesten 11 százalékot szerzett átlagosan.)

Szocialisták a Rózsadombon

Régi budai tendencia, hogy a Fidesz a leggazdagabb negyedekben egyre nagyobb arányban nyeri meg a szavazóköröket. Ez azonban most, hogy igencsak kiszélesedett a Fidesz szavazótábora, nem mindig érvényesült. Mutatja ezt az is, hogy ha a Törökvész úti szavazóköröket vesszük számba, az MSZP részaránya is emelkedik a „szintkülönbséggel” egyenes arányban. Azaz minél magasabban lakik valaki a tágabb értelemben vett Rózsadombon, nem feltétlenül lesz „fideszesebb”.

Az MSZP a Törökvész út alján még 22-27 százalékot kapott, a közepén 27-30 százalékot, a „magasabb régiókban” pedig 26-32 százalékot. Ebben persze szerepet játszik a Kádár-korszakban ideköltözött népesség szavazási hajlandósága. (A Törökvész út legfelső szakaszának kezdeténél, a Csatárka és Kapy úti csomópontnál  négy magasabb, lakótelepszerű ház is épült a rendszerváltás előtti utolsó évtizedekben.)

Azért a Fidesz továbbra is igen magabiztos Buda leggazdagabb negyedeiben: a budai Várban 51, 57 és 60 százalékos győzelmet aratott a három ottani szavazókörben, a Várlejtőn ennél kiegyensúlyozottabb, 54-57 százalék körüli arányban kapta a szavazatokat a Batthyány és a Toldy Ferenc utcákban. A XII. kerületben a Zugligeti úton és a Diana utca egyik körzetében is 51-52 százalékos eredményt értek el. (A Fidesz a fővárosban átlagosan 46 százalékig jutott.)

A II. kerületben a Fillér utca tetején és a Lorántffy utcákban lévő szavazókörökben 50-52 százalékig jutottak, de Máriaremetén 55-60 százalék is előfordult, Pesthidegkúton 55-57 százalékot is kapott a Fidesz, illetve Budaligeten 54 százalék volt az egyik szavazókörben a támogatottságuk.

A budaiak egy része az LMP-t választotta

Érdekes, hogy a gazdag budai negyedekben az LMP is átlagosan vagy annál jobban szerepelt: a Várban két szavazókörben is 15 százalékot kaptak, a Várlejtőn, a Toldy Ferenc utcában pedig 18 százalékot. A Zugligetben 15, a szabadság-hegy tetején 16 százalék olt a Diana utcában a szavazati arányuk.

A Rózsadomb alján, a Keleti Károly utcában és a Marczibányi tér környékén 12-17 százalék között ingadozik a párt. A magasabb rózsadombi területeken pedig 10-15 között. Budaligeten, Pesthidegkúton és Máriaremetén szűkebb tartományban, 11-14 százalék között szóródnak az általunk vizsgált szavazókörök eredményei.

Budapesten tehát meglepően jól szerepelt az LMP, vidéken, főleg Kelet-Magyarországon viszont a Jobbik jött fel a második helyre, a legtöbb tiszántúli és északkelet-magyarországi megyében maga mögé utasítva az MSZP-t. (A Jobbik Nyugat-Magyarországon kevesebb sikert ért el.) A részletesebb adatok elemzésekor találtunk olyan szabolcsi városokat, ahol a Jobbik lett a legerősebb politikai párt. 

Az egyik város Tiszalök, nem messze Tiszavasváritól, a másik Jobbik-többségű várostól. Tiszavasvári az a hely, ahol Szögi Lajos tanár élt és dolgozott, akit meggyilkoltak Olaszliszkán.

Tiszalök

Stiller Ákos

A Tiszalök központjától keletre eső Tiszalök-Újtelepen (amelyről a Google Maps képtelen utcákra lebontott térképet közölni) később lelőttek egy romát, aki Tiszavasváriba, a gyógyszergyárba indult dolgozni a cigánysorról. Kóka Jenő meggyilkolása a hazai romatámadások borzalmas sorozatának része volt a rendőrség gyanúja szerint.

"A magyarokkal egyre nehezebbé válik a viszony. Állandóak a bosszúhadjáratok, s ez nem így volt korábban" - mondta a napokban a La Croix című francia katolikus lapnak Poczkodi Ferenc, a tiszavasvári cigány kisebbségi önkormányzat elnöke. A lap emlékeztet arra, hogy Poczkodi a tiszalöki áldozat, Kóka Jenő unokaöccse.

A feszültséget azonban nemcsak a cigány-magyar együttélés okozza Tiszavasváriban – tehetjük hozzá – a környéket ismerők a hvg.hu-nak elmondták, hogy e szabolcsi városokban nagy elbocsátások voltak az elmúlt években, a helyi gyógyszergyár, az egykori tiszavasvári Alkaloida egyik leépítési hulláma a 2000-es években zajlott. Bár a Wienerberger téglagyárat alapított Tiszavasváriban az elmúlt években, a hazai gazdasági és építőipari válság közepette ez sem oldhatta meg a foglalkoztatási problémákat a térségben.

Szinte mindenki az MSZP-re szavazott az Újtelepen

Visszatérve Tiszalökre, itt az Újtelepen, az Akácfa utcai szavazókörben, a tiszalöki hatos számú körzetben szinte kivételes eredmény született: 126 szavazó közül 103 az MSZP-re szavazott, 15 a Fideszre. A Jobbik itt nem kapott szavazatot. Ez nem sokban különbözik a 2006-os eredményektől, amikor 107 szocialista és 12 fideszes szavazó volt itt. (Heten-nyolcan más pártokra voksoltak mindkét alkalommal.) 

Tiszalöki gyilkosság

MTI - Balázs Attila

Vagyis az MSZP-s többség az Újtelepen nem volt vitatható, Tiszalök összes többi részében azonban hihetetlen sikert ért el a Jobbik: a maradék ötből három szavazókörben nyert, maga mögé utasítva a Fideszt és az MSZP-t is. A szélsőséges párt végül a városban a legnagyobb politikai erő lett, 38 százalékot szerzett a 34-ig jutó Fidesszel és a 21 százalékra visszaeső szocialistákkal szemben.

A részletes számokat elemezve átható, hogy az Újtelep kivételével a szocialisták a 2006-os 1889 fős többségüket elvesztették. Most 597 szavazatot kaptak, ám veszteségükből nem a Fidesz profitált. A Fidesz ugyanis 970-re tudta csak növelni voksainak számát a négy évvel ezelőtti 894-gyel szemben. A 76 fős gyarapodás nem magyarázza meg a szocialisták majdnem 1300 fős visszaesését. A Jobbik hirtelen feltűnő 1091 idei szavazata azonban világos jelnek tűnik

Előretört a Jobbik a romagyilkosságok helyszínein

A romagyilkosságok más helyszínein is előretört a Jobbik: a Pest megyei Galgagyörkön 28, a szabolcs-szatmár-beregi Kislétán 31 százalékot szereztek, mindkét helyen a Fidesz győzött, 56, illetve 54 százalékkal. Pest megyében, Tatárszentgyörgyön 63 százalékos Fidesz-siker született, de a Jobbik itt is messze megelőzte az MSZP (23:9 a százalékos arány). Az MSZP mindhárom most említett romagyilkossági helyszínen 9-11 százalék közötti szavazatot kapott. A magyarázat erre az lehet, hogy a romák feltételezett gyilkosai minden jel szerint olyan helyszíneket választottak cselekményük elkövetésére, ahol korábban helyi viszályok, etnikai konfliktusok voltak - példa erre Galgagyörk, ahol már a gyilkosságok előtt fellépett a Magyar Gárda is. 

A cigány-magyar együttélés problémáira hívja fel a figyelmet a tiszavasvári eredmény is: itt most a Jobbik 40 százalékkal a legerősebb párt lett. A Fidesz 31 százalékot, az MSZP 19-et kapott, majdnem hasonló arányok alakultak ki, mint a közeli, szintén szabolcsi Tiszalökön. A Lehet Más a Politika itt nem volt igazi versenyben: 4 százalékot kaptak az idei választáson.

Magán Olaszliszkán a Fidesz nyert 46 százalékkal. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen a Jobbik harminc százalékot kapott, a szocialisták 13-at. Az LMP itt sem jutott messzire: megragadt 3 százalékon.

A romagyilkosságokban nem, de a gigantikus szocpolcsalásokban érintett Taktaharkányban a Jobbik nyert 41 százalékkal, a Fidesz 38 százalékot, az MSZP 17-et kapott.

Kiskunlacházán a helyi polgármester is szította az indulatokat egy szörnyű gyilkosság után. A romák elleni hangulat egyre vészesebbre fordult, aztán kiderült, hogy nem cigány az elkövető. Ennek ellenére most Kiskunlacházán a Jobbik 28 százalékos, viszonylag jó eredményt ért el, megelőzte az MSZP-t (15 százalék), és második lett a Fidesz (50 százalék) után.

Mátészalka, Szabolcs-Szatmár-Bereg környékén is megnéztünk egy választási eredményt. Véletlenszerűen Kocsord községre esett a választásunk. Az eredmény itt is hasonló: Fidesz (53%), Jobbik (37%), MSZP (7%).

Egy elmaradott térség Borsodban

Magyarországon a népszámlálási adatok ritkán mutatják ki pontosan a romák településenkénti arányát. Kivétel ez alól Csenyéte, amely szinte tisztán cigányok lakta falu Borsod-Abaúj-Zemplénben. Itt szavazni 240 választásra jogosultból csak alig hetvenen mentek el idén. A hatvanegy szavazóból 31-en az MSZP-re, 29-en a Fideszre voksoltak, az MSZDP is kapott azonban egy szavazatot.

A környékbeli településeken, Gagybátoron, Gagyvendégiben, Felsőgagyon és Alsógagyon viszont többnyire a Fidesz győzött, 45 és 65 százalék közötti eredménnyel. (A legtöbbet a Fidesz Felsőgagyon kapta.) Kivétel persze itt is akadt: Gagyapátiban a Jobbik nyert 53 százalékkal. A Jobbik Csenyétén természetesen nem kapott szavazatot, viszont Alsógagy kivételével mindenütt megelőzte az MSZP-t. Csenyétét leszámítva a Jobbik 17 százaléknál egyik településen sem kapott kevesebbet, viszont Gagyapátiban 53 százalékig, Gagybátorban 35 százalékig, Gagyvendégiben 39 százalékig jutott.

Az ugyancsak borsodi Szendrőládon nagyjából nyolcvan százalék a romák aránya, s hetven százalék fölötti volt a részvétel: legtöbben a fideszes jelölre, a településen praktizáló Daher Pierre doktorra szavaztak, s nulla szavazat érkezett Horváth Aladárra, a Roma Polgárjogi Alapítvány körzetben induló vezetőjére.

Enyingen is erős a Jobbik

A hvg.hu megnézte, hogy a veszprémi kézilabdás, a román válogatott Marian Cozma meggyilkolása miatt elhíresült enyingi banda városában miként alakultak a szavazási eredmények. Ez a település nem Kelet-Magyarországon van, hanem közel a Balaton partjához (nem véletlenül jártak át ide, Siófokra a bűnözők Enyingről, demonstratív felvonulást tartani, nemcsak Veszprémbe ugrottak át „szórakozni”). Enyingen a Fidesz nyert 48 százalékkal, mögötte viszont máris a Jobbik következik, 30 százalékkal. Az MSZP csak 16, az LMP pedig 3 százalékot kapott a városban. Mindez mutatja, hogy a Dunántúlon is okozhat választási meglepetéseket a fel nem oldott társadalmi konfliktus. 

Megvizsgáltuk két egymáshoz közel eső Pest megyei település választási tendenciáit is. A Szobtól északra, fejletlenebb részre, a szlovák határra szorult, az Ipoly mentén lévő Ipolydamásdot hasonlítottuk össze a Szobbal szintén szomszédos, de a Duna-kanyar egyik legszebb pontján fekvő üdülőfaluval, Zebegénnyel. Nem meglepő, hogy Zebegényben a Fidesz 57 százalékkal nyert, Ipolydamásdon viszont a mérsékelt jobboldali párt csak 44 százalékot kapott. A Jobbik Zebegényben csak 15 százalékig jutott, Ipolydamásdon már 22 százalék lett az eredménye. Az MSZP Zebegényben gyengébb (20 százalék), Ipolydamásdon erősebb (28 százalék). Érdekes, hogy az LMP mindkét településen 5 százalékot szerzett.

Megnéztünk egy vérbeli fideszes (ős-MDF-es) települést is, az MDF megalakulásának helyszínét, Lakitelket. Itt Lezsák Sándor indult a Fidesz képviselőjeként, és országosan is az egyik legnagyobb fölénnyel győzött az MDF-alapító, de időközben saját pártjából kiutált politikus. A Fidesz ezek után 65 százalékot gyűjtött be Lakitelken, mellette eltörpült az MSZP és a Jobbik is: 12, illetve 14 százalékkal. Az LMP viszont itt is elért 5 százalékot.

Vác - az országos "modellváros"

Érdekes helyzet alakult ki Vácon, a Pest megyei városban. Történelmi okokkal is magyarázható az itteni eredmény, amely kicsiben az országos adatokat is mintázza. Vác ugyanis egyrészt püspöki székhely, ahová a reformátusok csak később, az északi részekre költözhettek be (Kisvácra), másrészt a „klerikális reakciót” erőltetett iparosítással próbálták meg a szocializmus éveiben ellensúlyozni. Vác egyébként korábban is iparosodott volt, hiszen ide vezetett Magyarország első vasútvonala. Aktuálisan viszont a váci Fideszen belüli ellentétek tarkítják a helyi közélet eseményeit, de a szocialista polgármester is fel volt függesztve tavaly egy darabig állásából. Így a Pest megyei városban szinte Magyarország összes meglévő társadalmi és politikai törésvonalát elemezni lehet.

A lakótelepeken például - Földváry Károly tér, illetve a Deákvári főtér környéke - kimutathatóan erősebbek a szocialisták, szavazókörönkénti bontásban az itteni körzetekben kapták nominálisan a legtöbb voksot (az egyikben 233-at, a másikban 191-et).

Utcakép a püspöki palota felől: a piarista gimnázium és a templom Vácon

A Jobbik relatíve a reformátusok által lakott északon, Kisvácon, illetve más északkeleti szavazókörökben volt erősebb, itt – az Árpád út külső részein és a Radnóti Miklós út környékén – érték el a legtöbb voksot, 120-140 szavazat fölötti eredményeket. A református szavazók és a Jobbik kapcsolatáról csütörtökön közölt egy cikket az osztrák Die Presse. A bécsi napilapban Anton Pelinka, a budapesti CEU, a Közép-európai Egyetemen oktató politológus kommentálta a párt eredményeit, és rámutatott arra, hogy a Jobbik „erősségei földrajzilag korrelálnak a magyar református egyház hagyományos fellegváraival”.

Visszatérve Vácra, a Fidesz pedig a belvárosban szerepelt a legjobban, itt biztosította be magabiztos, 50 százalékos győzelmét. Ezzel megelőzte a 16 százalékig jutó Jobbikot, és a 21 százalékig apadó MSZP-t. Ez szinte azonos az országos erőviszonyokkal, amit - mint már említettük – Vác sajátos helyzete magyaráz. Meg kell említeni még az LMP-t, amely szintén az országosnak megfelelő, 8 százalékot érte el a városban. Ez a párt a lakótelepeken a Földváry tér környékén és a Deákvári főtéren érte el a legjobb eredményeit, de Vác északi részén is szerzett néhány értékes szavazatot.