A bizottságot Kenedi János történész vezeti. Tagjai: Palasik Mária, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársa és Cseh Gergő Bendegúz levéltáros. A több mint ötvenezer hálózati személy nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazó 18 NBH-s mágnesszalag adatainak feldolgozását, minősítésük felülvizsgálatát, majd a minősítés alól feloldott anyagok levéltárba adását felügyelik majd. A bizottság munkája nem, de annak eredménye nyilvános lesz - mondta a sajtótájékoztatón szintén részt vevő Kenedi János. (A szakember először 2007-ben kapott felkérést Gyurcsány Ferenctől az állambizontsági iratok vizsgálatára, s 2008 végén hozta azt nyilvánoságra jelentését. )

Az adatok manipulálhatatlanul el vannak mentve - utalt a mágnesszalagokra Bajnai, aki azt is mondta: az hogy nem mindenki akar szembenézni a saját múltjával, nem lehet akadály, a személyes érdekeket felül kell, hogy írja a közérdek. A miniszterelnök hangsúlyozta, csak azok az adatok maradhatnak a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, amelyek Magyarország jelenlegi biztonsága szempontjából fontosak, a többi adatnak feloldják a titkosítását. Most következik az adatok minősítésének felülvizsgálata, melyre a megalakuló háromtagú bizottság tesz majd javaslatot a titokgazdának, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának, majd pedig a tikos minősítés alól feloldott adatokat átadják a kutatók és a nyilvánosság részére.

Arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök a mindezekről egyeztetett-e az ellenzékkel, s előfordulhat-e, hogy kormányra kerülve szembemennek ezzel a döntéssel Bajnai Gordon azt mondta nem beszélt sem kormányoldallal, sem ellenzékkel. A miniszterelnök arra a 2003-as törvényre hivatkozott, amely rögzítette ennek a folyamatnak a lépéseit. "Tavaly év végére jutott oda a folyamat, hogy a mágnesszalagok olvashatók, s egyelőre titkosítva vannak. Most jön a következő lépés, az adatok feldolgozása, minősítésük feloldása. Amivel tovább mentem a törvényi előíráson, az az, hogy civil bizottságot neveztem ki a folyamat felügyeletére" - tette hozzá.

Kenedi János úgy fogalmazott: a mágnesszalagokkal dolgozó archiváló bizottság "hiperkorrekt" munkát végzett, s megmentették a papíralapon közel 10 ezer oldalt kitevő adatmennyiség lejátszhatóságát. A történész azt hangsúlyozta: a kutató dolga jelen helyzetben, hogy dekriminalizálja, depolitizálja és minél hamarabb nyilvánosságra hozza az adatokat. Erre tartanak igényt az áldozatok és a társadalmi tudatot formáló tudósok egyaránt.