A történész közleményében emlékeztet arra, hogy Kiss László  perek sorozatát indította ellene azon tanulmány és könyv miatt, amelyek a ma alkotmánybíró, egykori egyetemi párttitkárhelyettesnek, mint az állambiztonsági szervek hivatalos kapcsolatának a szerepét tárta fel az 1980-as évek egyetemi békemozgalmának, a Dialógus csoportnak a felszámolásában.

Ungváry Krisztián 2007-ben az Élet és Irodalomban többször írt, illetve a HírTV-nek nyilatkozott arról, hogy Kiss László a 80-as évek elején a pécsi egyetem párttitkárhelyetteseként besúgó, a pártállami állambiztonság "hivatalos kapcsolata" volt, és közreműködött egy ellenzéki csoport felszámolásában.

Kiss László a történész 37 állítását vitatatta a bíróságon, de ebből csak egy állításban adott neki igazat másodfokon a Fővárosi Bíróság. Eszerint Ungváry nem tudta bizonyítani azon állításának valóságtartalmát, mely szerint "Kiss László hivatalos kapcsolatként besúgásban (...) serénykedett". Akkor a bíróság ezt az állítást becsületsértőnek ítélte. Ungváry a másodfokú eljárás során azt hangoztatta, Kiss Lászlóról sem állította soha azt, hogy beszervezett ügynök lett volna, hanem éppen azt, hogy a pártállam elnyomó gépezetének egy magasabb szintjén "serénykedett", és pártfunkcionáriusként az állambiztonság koncepcióját valósította meg.

A Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön azonban mindenben Ungváry Krisztiánnak adott igazat, így az összes vádpontban felmentette a rágalmazás és a becsületsértés vádja alól.

Az ügynek azonban nincs vége, mert ezúttal Ungváry indít személyiségi jogi pert Kiss László ellen, mert szerinte az alkotmánybíró becsületsértő és rágalmazó nyilatkozatokat tett vele kapcsolatban.