Szabó Máté a monoki szociáliskártya-rendelet hatályon kívül helyezését kéri
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a szociális kártya bevezetéséről szóló rendelet hatályon kívül helyezését kérte a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monok képviselő-testületétől, mert álláspontja szerint az önkormányzat a kártya bevezetésével a törvényi felhatalmazáson túlterjeszkedve korlátozta az állam által nyújtott szociális segélyek felhasználását.
Az országgyűlési biztos hivatala kedden az MTI-vel közleményben közölte: Szabó Máté arra kérte a monoki képviselő-testületet, hogy hatvan napon belül vizsgálja felül és helyezze hatályon kívül a szociális kártya bevezetéséről szóló rendeletet. Az ombudsman szerint az önkormányzatnak eleve nem volt alkotmányos lehetősége arra, hogy rendeleti úton korlátozza az állam által biztosított segélyek felhasználását. Az adott esetben a szociális segély felhasználásának korlátozása a szociális törvény érdemi kiegészítését jelenti, ami pedig túlmegy a felhatalmazásban előírtakon - állapította meg Szabó Máté.
Az országgyűlési biztos közölte: az önkormányzati rendelet szövegében megfigyelhető hiányosságok és ellentmondások kapcsán felmerülhet a kiszámíthatatlan, önkényes jogalkalmazás veszélye is. Törvényi háttér hiányában a rendelet arra nézve sem tartalmaz - nem is tartalmazhatna - pontos meghatározást, hogy melyek azok a "meghatározott termékek és szolgáltatások", amelynek megvásárlására, igénybevételére a szociális kártya jogosítana, illetve mi alapján jelölnék ki a kártyaelfogadó helyeket - hangsúlyozta Szabó Máté.
Az Alkotmánybíróság állásfoglalásával összhangban felhívta a figyelmet arra, hogy az önkormányzatoknak a "törvénysértő rendeletalkotás" helyett lehetőségük van alkotmányos keretek között kezdeményezni a szerintük szükségesnek ítélt magasabb szintű jogalkotást. Szabó Máté utalt arra, hogy 2009 januárja óta az önkormányzatoknak nincs törvényességi felügyeletük.
A közleményben emlékeztettek arra, hogy Szabó Máté hivatalból indította meg vizsgálatát, mert a monoki szociális kártya bevezetése kapcsán a jogállamiság és a jogbiztonság követelményével, valamint alapvető joggal összefüggő visszásság gyanúja merült fel. Közölték: az ombudsman részletes tájékoztatást kért Monok polgármesterétől, valamint a szociális és munkaügyi minisztertől, akitől a vizsgálat befejezéséig nem kapott választ.
Mint írták, a polgármester tájékoztatása alapján a szociális kártyával csak szerződéses elfogadóhelyeken, kizárólag a rendeletben meghatározott árucikkeket (például általános élelmiszert, ruházati termékeket, tanszert, tisztító- és tisztálkodószereket, gyógyszert, tüzelőt) lehet vásárolni, illetve a távfűtés, a víz, a gáz, a villany, a lakbér és a lakáshitel-törlesztés költségeit lehet kiegyenlíteni.
A monoki rendelet szerint a szociális törvényben meghatározott aktív korúak ellátásának teljes összegét, a rendszeres szociális segély esetében pedig az összeg hatvan százalékát kell a szociális kártyára utalni. A rendelet azt is rögzíti, hogy a kártyával tilos jövedéki terméket, például alkoholterméket, dohányárut vásárolni - áll a közleményben.
Szepessy Zsolt, Monok polgármestere 2009 november elején beszélt arról az MTI-nek, hogy novembertől használhatják a segélyezettek a szociális kártyát a településen. A szociális kártya bevezetése mellett 2009. október 20-án döntött Monok képviselő-testülete. A polgármester akkor elmondta: a község tíz képviselője közül hét volt jelen a voksoláson, s hat képviselő igennel, egy nemmel szavazott. A monoki döntés szerint a szociális segély 60 százalékát kártyára utalja az önkormányzat, 40 százalékát pedig készpénzben kapják az érintettek.