A kormányfő a korrupcióellenes világnap kapcsán adott interjújában úgy fogalmazott: a törvény lehetőséget és keretet teremt a változáshoz, de egyben kényszer is arra, hogy az ország szembenézzen a korrupcióval, ami ma nagyon súlyos probléma. "Kell, hogy a társadalom is akarja a változást, mert ha ezt senki nem akarja, akkor belesüppedünk egy langyos, korrupt mocsárba, ami Magyarországot rendkívüli mértékben, hosszú évekre visszafogná" - tette hozzá.

Bajnai Gordon úgy látja, a civil szervezetek és a korrupcióval foglalkozó állami szervek egymást erősítő munkája változtathat az emberek azon hozzáállásán, hogy - a Transparency International felmérése szerint - elsősorban azért nem tesznek feljelentést az ilyen ügyekben, mert úgy vélik, "úgysem történik semmi". Mint mondta, az állami szervek iránti bizalom azzal párhuzamosan térhet vissza, hogy a korrupciós ügyekre fény derül, és azt szankciók követik. Hangsúlyozta: az antikorrupciós törvény elfogadásával nem jön létre egy új hivatal, hanem átalakul egy már meglévő szervezet.

Korrupcióellenes világnap

Az ENSZ-közgyűlés 2003. október 31-én elfogadott korrupcióellenes megállapodása rendelkezett a korrupcióellenes világnap megtartásáról, hogy ráirányítsa a figyelmet a jelenség romboló hatására, és hatékonyabb fellépést tegyen lehetővé a visszaszorítása érdekében. A 2003. december 9-én, a mexikói Méridában aláírásra megnyitott konvenció értelmében a korrupció elleni harc már nemcsak a nemzetek ügye, hanem a különböző államok átfogó, nemzetközi együttműködését igényli. Az egyezmény létrejöttében fontos szerepet játszott a Transparency International  nevű, a korrupció visszaszorítására szakosodott független nemzetközi szervezet, amely jelentős szerepet vállal a világnapi emlékezés eseményeinek szervezésében is.    A TI idei, 180 országot értékelő listáját Új-Zéland, Dánia, Szingapúr és Svédország vezeti, a világ két legkorruptabb országa pedig Szomália és Afganisztán. Magyarország az idén egy helyet javítva a 46. helyre került a listán. A TI magyarországi ügyvezetője szerint a hazai korrupció melegágya a párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlansága és az ezzel gyakran összefüggő, túlbonyolított közbeszerzési rendszer.

A miniszterelnök szerint most ugyan több állami szerv is foglalkozik a korrupciós ügyekkel, de egyiknek sem ez a fő feladata. Véleménye szerint ezért vizsgálnak ilyen kevés ügyet, miközben "a napi közérzetünk az, hogy sok ilyen lehet még". Kiemelte: akkor működik majd jól a közérdekvédelmi hivatal, ha az elején nagyon sok ügyet tár fel és négy-öt év után egyre kevesebbet. Addigra már önmagában a hivatal működése is elrettentő hatású kell, hogy legyen - közölte.

Bajnai Gordon szavai szerint bátorítani kell az embereket arra, hogy tegyenek bejelentéseket az általuk tapasztalt korrupciós ügyekről, ezért a hivatal felállása után megpróbálják minél szélesebb körben megismertetni ezt a lehetőséget. Arra a kérdésre, nem fogják-e rosszul használni ezt a lehetőséget és egymást feljelenteni az emberek, úgy válaszolt: inkább jelentsenek fel több embert, minthogy ilyen méretben jelen legyen a mindennapi életben a korrupció. Hangsúlyozta azt is, hogy aki alaptalanul tesz bejelentést, az a hamis vád bűncselekményének elkövetését kockáztatja.

A kormányfő fontosnak tartja, hogy a politikai elitnek példát mutasson ebben az ügyben. Sajnálatosnak tartja, hogy a legnagyobb ellenzéki párt múlt héten megbuktatta a párfinanszírozás átalakításáról szóló törvényt, míg a saját javaslatával "fenn akarja tartani azt a közkeletű hazugságot, hogy lehet választási kampányt csinálni 386 millió forintból." "Becsületesebb lenne befejezni a magyar demokrácia húsz évének legnagyobb hazugságát és szembenézni a tényekkel" - jelentette ki. Arra a felvetésre, hogy a korrupció megoldatlanságát nem tartja-e a szocialista kormányok kudarcának, úgy válaszolt: kudarc akkor is, ha az elmúlt nyolc évet kell értékelni, de kudarc akkor is, ha a rendszerválás óta eltelt 20 évet nézi az ember.

Bajnai Gordon azt mondta, ő azért tud felelősséget vállalni, amit miniszterként, majd kormányfőként ez ügyben megtett. Példaként említette egyebek között az Anti-lop portált - amelynek bejelentései nyomán négy-öt feljelentés született -, az átláthatósági törvény megalkotását, az automatikus pályázatok bevezetését, valamint a meghívásos tenderek megszüntetését az uniós pénzeknél. Emlékeztetett arra: miniszterelnökként világossá tette, hogy önkormányzat vagy önkormányzati vállalat "addig ne jöjjön könyörögni, panaszkodni, hogy nincs pénze, amíg pazarló szerződései vannak, vagy pazarlóan bánik a közpénzzel".

Arra a kérdésre, mi történik akkor, ha az állami vagy az önkormányzati többségi tulajdonú cégek vezetése az erről szóló döntés ellenére sem teszi közzé a vezetők juttatásait, hiszen ennek nincs szankciója, azt válaszolta, ha valaki tud ilyenről, jelentse be és szükség szerint meglesz a szankció is. Bajnai Gordon beszélt arról is, van már több név a fejében azzal kapcsolatban hogy ki lehetne a közbeszerzési és közérdekvédelmi hivatal vezetője. Erről egyeztetni fog az államfővel is. Úgy fogalmazott: olyan elnökre van szükség, akit az életútja, szakmai tudása alkalmassá tesz erre a posztra, és akinek a személye hitelesíti a hivatalt. Azzal kapcsolatban, hogy egyeztetne-e erről az ellenzékkel is, azt mondta: sok mindenben, köztük ebben is egyeztetne a legnagyobb ellenzéki párttal, "de nem mindig szoktak rendelkezésre állni".