Draskovics a magánszférába tart
Saját döntése volt Draskovics Tibornak, hogy lemondott. A leköszönő igazságügyi és rendészeti miniszter ezt újságíróknak mondta szerdán. Draskovics a magánszférában dolgozik majd tovább.
Elvégezte az általa vállalt jogalkotási és más feladatok túlnyomó részét, a következő időszak pedig a pártpolitikáról szól, nem pedig a szakmai munkáról - mondta az MTI-nek Draskovics Tibor szerdán. Arra a kérdésre, hogy ezzel azt kívánja-e mondani, hogy a kormány többi tagja felvállalja a pártpolitikai vitát, Draskovics Tibor azt mondta: "ez nem az én terepem, ebből semmi nem következik a kormány többi tagjára nézve". Hozzátette: minden poszt más, mások az emberek is. Hangsúlyozta: nincs összeesküvés, háttértörténet, vagy konfliktus, nem a költségvetés miatt mondott le, de elismerte, hogy megvárta a törvény elfogadását.
"Természetes, hogy a költségvetés szavazása után álltam a miniszterelnök elé, mert még a látszatát is szerettem volna elkerülni annak, hogy az én személyes döntésem a legkisebb mértékben befolyásolja a kormány politikáját érintő legfontosabb országgyűlési döntést" - fogalmazott Draskovics. Azzal kapcsolatban, hogy minisztertársai nem tudtak szándékáról, azt mondta: komolytalan miniszter az, aki az ilyen szándékát nem a miniszterelnökkel beszéli meg először.
Arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök próbálta-e marasztalni, azt mondta: negyedórás beszélgetést folytatott a kormányfővel, ennek során Bajnai Gordon elmondta, hogy jobban örülne, ha a kormányzati ciklus végéig együtt dolgoznának. Hozzátette: ő viszont elmondta a kormányfőnek, hogy szerinte ez miért nem lenne célszerű.
Az utódját firtató kérdésre azt mondta: ő maga szuverén egyéniség, de Bajnai Gordon még inkább az, ebben ő dönthet. Hozzátette: ha a kormányfő kikéri a véleményét, el fogja mondani kit tart alkalmasnak, de csak neki.
A miniszter aláhúzta: a köztársaságot szolgálni mindig nagy megtiszteltetés, ha valakinek az adatik meg, hogy fontos posztokon teheti ezt, az nemcsak megtiszteltetés, de óriási felelősség is. Ennek a felelősségnek a tudatában, ezt átérezve és mindig ennek megfelelően dolgozott pénzügyminisztériumi államtitkárként, kabinetfőnökként, pénzügyminiszterként, kormánybiztosként és az utóbbi 22 hónapban az igazságügyi tárca vezetőjeként - mondta. Hálás és büszke vagyok, hogy ezt a munkát végezhettem - fogalmazott a miniszter, aki utódja megnevezéséig marad posztján. Hozzátette: amikor elvállalta a miniszteri megbízatást, világos szakmai programot fogalmazott meg, amelynek középpontjában az állam modernizációja, az alkotmányos intézményrendszer megerősítése, a közrend és a közbiztonság megszilárdítása állt.
Draskovics Tibor azt mondta: amikor mérleget von, alapvetően pozitívnak látja a történteket, mert amit eltervezett, jórészt sikerrel elvégezte. "Az a következtetés, amit én levontam, a személyes következtetésem, a személyes döntésem. Nem a kormánynak, nem a kormánytöbbséget alkotó Magyar Szocialista Pártnak szól, hanem annak, hogy elvégeztem a munkámat" - hangsúlyozta Draskovics Tibor.
A miniszter összegezte, hogy mintegy kétéves miniszteri tevékenysége alatt szerinte mit sikerült véghez vinnie és melyek azok a területek, amelyeken "olyan elmaradások vannak, amelyekért fáj a szíve". Példaként említette, hogy nem sikerült az igazságszolgáltatás reformjának törvényi továbbvitele. "A minisztériumban ez elkészült, a politikai pártok ezzel jórészt egyetértettek; az egyetértés abban, hogy együttműködjenek, na, az hiányzott" - fogalmazott a miniszter. Hozzátette: "nem kell mondanom, hogy ez mekkora rákfenéje Magyarországnak, miféle akadálya mindenfajta fejlődésnek".
A tárcavezető sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy nem sikerült a szélsőségek elleni fellépés jegyében jogszabálymódosítással, elsősorban az alkotmány módosításán keresztül kimondani, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának igenis vannak korlátai. A sikerek között említette a magyar jogrendszer alapvető kódexeinek újraírását, s ehhez kapcsolódva a büntetőpolitika egészének megújítását, a közigazgatási eljárási törvény alapvető megújítását, az elektronikus ügyintézés teljes jogi infrastruktúrájának megteremtését, a közterületi rendőrök létszámának növelését, a közbiztonság növelésével kapcsolatos intézkedéseket.
A különböző eljárási jogszabályváltozásokkal kapcsolatban azt mondta: az volt a cél, hogy az állam legyen kiszámíthatóbb, felelősségteljesebb, működjön gyorsabban, biztosítson több jogot azoknak, akik ügyet intéznek, jogvitát akarnak rendezni. Kitért a bűnügyi nyilvántartás modernebbé tételére, a szabálysértési nyilvántartás létrehozására, a még a parlament előtt levő új digitális anyakönyvről szóló törvényre, amelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy "átvigyük Magyarországot a XXI. századba".
Szintén a törvénymódosításokhoz kapcsolódóan azt mondta: "Magyarországnak le kell mosnia magáról a mutyizó, korrupt ország képletét", ezért módosították a közbeszerzésekről szóló törvényt és készítették elő az Országgyűlés előtt levő antikorrupciós csomagot. "A jogalkotás területén nagyon jelentős lépések történtek, összességében egyébként 70-nél több törvényt nyújtottunk be miniszteri működésem alatt, ezekből több mint 40 már a Magyar Közlönyben olvasható, több mint 10-ről a következő napokban fog dönteni a Ház, néhány pedig áthúzódik februárra" - fogalmazott. Ugyancsak az MTI kérdésére elmondta: a magánszférában folytatja munkáját, de még nem kötelezte el magát, hogy hol.