A Magyar Gárda jogerős feloszlatása után kérdésessé vált, hogy a Jobbik hogyan viszonyul majd az általa létrehozott szervezethez, illetve annak akcióihoz. Ha Vona Gáborék kiengedik kezük közül a Gárdát, a szervezet könnyen irányíthatatlanná, ezáltal pedig veszélyessé válhat a párt számára. Ha viszont kiállnak mellette, a rendőrséggel konfrontálódni nem kívánó, rendpárti szavazókat veszíthetnek – hívták fel korábban elemzők a figyelmet.

A Sajóbábonyban történt hétvégi események bizonyítják: a Jobbik nagyon is a Gárda mögött áll. Krekó Péter, a Political Capital kutatási igazgatója szerint ennek oka, hogy a közvélemény egy része oly mértékben radikalizálódott, hogy akár a Jobbik nyílt törvénysértéseit is támogatja, és Vona Gáborék is figyelik a közvélemény reakcióit. Márpedig amióta a Magyar Gárda illegális szervezet, valamennyi jelentős közvélemény-kutató intézet a párt támogatottságának a szinten maradását vagy erősödését mérte.

A hvg.hu videóriportja

Eleinte úgy nézett ki, hogy Sajóbábonyban a Jobbik elnöke és az országos fővajda megtalálja a közös, békés hangot. De végül az eddiginél is élesebbé vált az ellentét a Jobbik és a cigányok között. Vona Gábor nem fogadta el Kállai Csabának, az országos fővajdának a kezét. A videó megtekintéséhez kattintson ide!

„A teljes népesség körében egyik mértékadó intézet sem méri 6-8 százalék alá a Jobbikot, ami azt jelenti, hogy stabil félmilliós szavazótábort mondhat magáénak.” A Szonda-Ipsos, Medián, Századvég-Forsense kutatásai inkább a Jobbik erősödését mérték az utóbbi hónapokban, 12 százalékosra becsülve a Jobbik szavazótáborát a biztos szavazó pártválasztók között – ráadásul a Jobbik-szavazók egy része bizonyosan ma is rejtőzködik.

A Jobbiknak továbbra is érdeke, hogy ellenőrzése alatt tartsa a Gárdát. Krekó szerint ez eddig sikerült is a nekik, hiszen a szervezet továbbra is a párt hatékony politikai eszköze. „A Gárda-oszlatás óta azt látjuk, hogy a rendőrség fellépése rendkívül következetlen. Sajóbábonyban is tagtoborzó rendezvény volt, amin a Gárda is részt vett, és a gárdisták rendszerint jelen vannak a Jobbik rendezvényein. A párt folyamatosan hágja át a jogállami kereteket, és ez a közvéleményben eddig nem keltett visszatetszést. A Jobbik, illetve a Gárda egyelőre megnyerte a küzdelmet a jogállami szervekkel, a rendőrséggel szemben” – állítja Krekó Péter.

Vona Gábor Sajóbábonyban. A galériához kattintson! © Stiller Ákos

Itt ráadásul nem is a rendőrséggel, hanem a romákkal való konfrontációról van szó, ami kifejezetten kedvező lehet Vonáéknak. „A roma-nem roma konfliktusból a Jobbik közvetlenül és közvetett módon is profitál. Közvetlenül úgy, hogy az ilyen események után nő a népszerűsége, közvetetetten pedig úgy, hogy be tudja vinni a saját értelmezéseit a nyilvánosságba, ahogy ezt tette például Olaszliszka vagy a Cozma-gyilkosság után a 'cigánybűnözéssel' kapcsolatos interpretációjával. Ily módon a saját értelmezésének megfelelő irányba tudja terelni a közvéleményt” – mutat rá Krekó. Mint mondja, amióta 2006-ban Vona Gábor pártelnök lett, a Jobbik tudatosan szítja a roma-nem roma konfliktust, hogy kiprovokálja az erőszakos akciókat, áldozatként állítsa be magát és maga mellé állítsa a közvélemény egy jelentékeny részét. „Most is ezt látjuk. Vona konzekvensen erre építi a Jobbik politikáját” – fogalmazott az elemző.

© Political Capital

Ez a konfliktus kizárólag a Jobbikot erősíti. A pártnak ezért érdeke, hogy a téma napirenden legyen. Ahogy az is, hogy az áldozatszerep mellett azt az összeesküvés-elméletet erősítse, miszerint a parlamenti pártok – a titkosszolgálatok segítségével – tudatosan provokálják a Gárda-roma konfliktusokat annak érdekében, hogy a Jobbikot leszorítsák a pályáról.

Mindeközben sokszor a Jobbik malmára hajtja a vizet a roma közösségek felhevült, impulzív reakciója is. "A felpofozott képviselőnő és a baltával szétvert autó után könnyű 'cigánybűnözésről' beszélni. Pedig volt egy előzmény, amit sokan elfelejtenek: a Jobbik lakossági fórumot tartott, ahová a romákat nem engedték be” – hangsúlyozza Krekó, hozzátéve: a 30 százalékban romák lakta Sajóbábony a Jobbik egyik erős bázisa, a párt ebben a faluban az EP-választásokon a szavazatok 30 százalékát szerezte meg, alig lemaradva a voksok 37 százalékát bezsebelő Fidesz mögött.

„A sajóbábonyi incidens és az ehhez hasonló történések után hiába mennek le romavezetők a helyszínre, hogy békítsék a feleket. Míg a Jobbik e stratégia mentén politizál és szítja a konfliktust, addig a roma közösség nem tud úgy megjelenni, hogy azt láttassa magáról: ők bizony tompítják a konfliktusok élét. Sőt, inkább rontják a helyzetet, vagyis ezek a konfliktusok folyamatosan megerősítik a Jobbik álláspontját. A roma vezetőknek preventíven kellene fellépniük. Ugyanúgy végig kellene tudatosan turnézniuk az országot, ahogy a Gárda tette a romák lakta településeken. Nyugalomra kellene inteniük a romákat és a település szélesebb közvéleményét is. De most csak a Jobbik járja a településeket és csak a Gárda kínál 'védelmet', így Vonáék pártja marad ebben az ügyben a legfontosabb politikai szereplő” – mutat rá az elemző.

© Political Capital

Persze kérdés, változik-e a Jobbik stratégiája, miután parlamenti párt lesz. „Ha az új kormány erősebb, következetesebb rendőri vezetőkkel, erélyesebben lép fel a Gárdával szemben, akkor Vonáéknak valóban problémává válhat a Gárda” – véli Krekó, hangsúlyozva: a Jobbik alapszervezeteinek száma a Gárda megalapítása után nőtt meg rohamosan, így ha a szerveződést a pártvezetés eleresztené, jelentős támogatottságtól eshetne el. Ráadásul a Gárda a Jobbik leghatékonyabb toborzó eszköze, s a kampányban is szükség van rá. Hosszabb távon azonban valóban felmerülhet majd a kérdés, hogy mit akar a Jobbik. „Ha bővíteni szeretné a táborát, akkor a szociális témákat felkarolva középre kell nyitnia. Persze maradhat az eddigi radikális szavazóknál is, de ez nem feltétlen biztosíthat növekedést a párt számára. Ezt a dilemmát egyelőre kitolta a Jobbik, de a parlamentbe kerülve ismét szembetalálják magukat ezzel” – mondja az elemző.

© Political Capital

Igaz, nemcsak a Jobbiknak kell majd szembenéznie a Gárdával és az általa szított konfliktusokkal, hanem a Fidesznek is, mihelyst kormányra kerül. Most úgy tűnik, a Fidesz kemény rendőri fellépést tervez. „A Fidesz azt ígéri, hogy átszervezi a rendőrséget és komoly személycserék segítségével hatékonyabbá teszi azt. Erre bizonyosan szükség is lenne, látni kell viszont, hogy 2006 óta folyamatos politikai támadásoknak van kitéve a rendőrség, ami elbizonytalanítja a rendőri vezetőket és az állomány tagjait is” – véli Krekó Péter. Ha a Fidesznek nem sikerül a rendőrséggel és a titkosszolgálatokkal „megfékeznie” a gárdát, komolyan sérülhet az imázsuk.

„Orbán Viktor és más fideszes vezetők is hangoztatták már, hogy a hatékony kormányzás automatikusan felszámolja a szélsőségeseket. A Fidesz ráadásul folyamatosan rendészeti kérdéssé egyszerűsíti le ezt a problémát. Ez azt is jelenti, hogy a szélsőségesek jogsértésével szemben is nagyon következetesen fel kell lépni és sikert kell felmutatni a következő ciklusban. Ráadásul ezt diktálnák a Fidesz politikai érdekei is. A Gárda meggyengítése vagy felszámolása valóban gyengíthetné a Jobbikot is” – állítja az elemző. Ha a Fidesz ebben kudarcot vall, akkor saját szavazói egy jelentős része előtt válik hiteltelenné, és elveszíti azt a lehetőséget, hogy alternatívát állítson a Jobbikkal és annak rendészeti „programjával” szemben.