Zöld szólamok helyett: Budapesten a biciklizés nagykövete
A kerékpározás infrastruktúrájának és kultúrájának fejlesztéséről osztották meg tapasztalataikat dán szakemberek magyar kollégáikkal és a nagyközönséggel az Európai Mobilitási Hét utolsó előtti napján, hétfőn rendezett Kerék-Város-Tervezés konferencián Budapesten.
A belvárosban háromszintű közlekedést alakítottak ki: az autók legfeljebb egy külső körgyűrűig hajthatnak be, a bicikliseknek egy kisebb, belső gyűrű jelenti a határt, a központban pedig gyalogos övezetet alakítottak ki - mesélte Troels Andersen, a dániai Odense kerékpáros infrastruktúrájának egyik tervezője a 185 ezres város közlekedési rendszerének kerékpárbarát fejlesztéséről a Kerék-Város-Tervezés című budapesti konferencián.
Dánia harmadik legnagyobb városában a bringások kényelmét, biztonságát számos eszközzel próbálják segíteni - magyarázta. Egyes kerékpárutak mentén például égősorok húzódnak, amelyeken 15 km/h sebességű zöldhullám gyűrűzik végig, mutatva azt a tempót, amellyel haladva a közlekedési lámpák végig szabad utat engednek. Ezenkívül számos elektromos pumpa, télen a nap 24 órájában hómentes kerékpárutak, nagy befogadóképességű tárolók, számos, bicikliseknek elsőbbséget biztosító kereszteződés segíti a bringázás további térnyerését - tette hozzá.
Beszélt a "nagykövet"
Közlése szerint a fejlesztéseknek köszönhetően a város ma 510 kilométer kerékpárúttal rendelkezik (míg Budapest jelenleg 187 kilométerrel), és a biciklisek aránya a teljes közlekedésen belül elérte a 25-30 százalékot. A szakember végül kiemelte azt is, hogy a beruházások költsége többszörösen megtérült az egészségügyi kiadások csökkenése és a kevesebb betegszabadság miatti munkaidő-veszteség miatt.
Az újságíró-filmrendező Mikael Colville-Andersen, a "kerékpározás nagykövete" előadásában a kerékpározás újrafelfedezéséről és a koppenhágai tapasztalatokról beszélt. Mint kifejtette, a kerékpározás a második világháború előtt igen elterjedt volt a nyugati világban, az 1945 utáni autóboom azonban sporteszközzé és gyermekjátékká fokozta le a biciklit, amelynek használata így erősen visszaszorult. A kerékpározás mélypontja az 1970-es évek elejére tehető, ekkor azonban a növekvő környezettudatosság miatt újra növekedni kezdett népszerűsége.
Mikael Colville-Andersen elmondta, hogy Koppenhágában ma mintegy 500 ezer ember kerékpározik, a biciklisek közlekedésen belüli részaránya eléri az 55 százalékot, az ingázóknak pedig 37 százaléka választja ezt a közlekedési eszközt. A dán fővárosban található Európa legforgalmasabb kerékpárútja is, amelyet naponta 30-35 ezer ember vesz igénybe.
A "nagykövet" előadásában hangsúlyozta, hogy nem zöld szólamokra van szükség, hanem a kerékpározás feltételeinek biztosítására. Kiemelte, hogy kutatásaik szerint a bringások mindössze egy százaléka kerekezik környezetvédelmi megfontolásból, a legtöbben egyszerűen gyorsan, egyszerűen és olcsón el akarnak jutni egyik helyről a másikra.
Hol van Budapest?
Tőkés Balázs, a fővárosi önkormányzat közlekedési ügyosztályának munkatársa előadásában emlékeztette arra: Budapest 2009 januárjában elfogadott közlekedésfejlesztési terve azt tűzi ki célul, hogy a kerékpározás jelenleg mindössze 1-2 százalékos részaránya 2020-ra 10 százalékra nőjön a fővárosban. "Az sem mindegy azonban, minek a rovására nő ez az arány" - hangsúlyozta a szakember, aki szerint a gépkocsitól a kerékpár használatáig jellemzően a tömegközlekedésen át "vezet az út". A kitűzött célt négy eszköz: a szemléletformálás, kerékpárbarát közlekedési rendszer kiépítése (összefüggő hálózat), kerékpárbarát környezet kialakítása (tárolók, bérlési lehetőség, háttérszolgáltatások, stb.), valamint az intézményi, jogi, finanszírozási háttér fejlesztése révén kívánják megvalósítani - összegezte.
Az Európai Mobilitási Hét kedden az Európai Autómentes Nappal zárul, amely egyúttal a Critical Mass (Kritikus Tömeg) kerékpáros demonstráció időpontja is a fővárosban.
