A megkérdezettek fele arra a kérdésre, hogy a Jobbik vajon a következő választáson be fog-e jutni a Parlamentbe, igennel válaszolt. Ugyanakkor egy további kérdés nyomán az is kiderült, közel ugyanennyien (44 százalék) nem örülnének ennek a fordulatnak, míg 10-ből 3-an kifejezetten szeretnék, hogy a Jobbik a következő választás után parlamenti párt legyen. Érdekes különbségeket mutat a pártpreferencia dimenziója abban, hogy míg a szocialista szavazók határozottan (75 százalék) nem örülnének, ha a Jobbik bejutna a törvényhozásba, addig a Fidesz szavazói fele-fele arányban megosztottak a kérdésben. Végezetül a kutatásból az is kiderült, hogy az emberek elsősorban konzervatívnak, keménynek és szélsőségesnek látják a Jobbikot.

A többség – jóllehet nem elsöprő többség – veszélyforrásként tekint a szélsőségességre. 10-ből 7-en gondolkodnak így, fontos jelzés ugyanakkor, hogy közel 30 százalék határozottan nem látja annak. A pártszimpátia szintén mutat némi eltérést: a legjobban a szocialisták tartanak a szélsőségességtől, körükben 10-ből 8-an figyelik félelemmel. A Fidesz szavazói az országos átlaghoz hasonlóan (10-ből 6-an) reagáltak. Ezzel szemben a Jobbik szavazói körében már annak az álláspontnak van halvány többsége, hogy a szélsőségesség nem veszélyes: 47 százalék vélekedik így - áll a Progresszív Intézet most nyilvánosságra hozott kutatásában.

 
10 emberből közel 5 gondolja úgy, hogy létezik ma Magyarországon szélsőséges párt. Ebben a leghatározottabb álláspontot a szocialisták képviselik: az ő körükben 64 százalékuk válaszolt igennel erre a kérdésre. De a Fidesz szavazóinak fele is azon az állásponton van, hogy létezik ma szélsőséges párt hazánkban, jóllehet közel harmaduk ezzel határozottan nem ért egyet. A szélsőséges pártok létét leginkább a Jobbik szavazói tagadják: 10-ből 4-en nem gondolják, hogy lennének ilyen pártok.

A közvélemény viszonylag határozott véleménnyel bír arról, hogy melyik párt(ok) tekinthető(k) szélsőségesnek: első helyen a Jobbikot jelöli meg, ezt követi a MIÉP, majd tőlük jócskán lemaradva következik az SZDSZ. A Lehet Más a Politika található a sor végén, tehát erre a pártra a választópolgárok egyáltalán nem tekintenek szélsőségesként. Ugyanakkor az MSZP-t 8, míg a Fideszt 5 százalék gondolja szélsőségesnek - áll az elemzésben.

A szélsőséges politikai erők lehetséges térnyerése kapcsán azt a kérdést is feltette a Progresszív Intézet, vajon bejut-e a Jobbik a következő országgyűlési választás nyomán a törvényhozásba. 10-ből 5 megkérdezett szerint a párt be fog jutni az Országgyűlésbe, ugyanakkor 10-ből 4-en inkább nem szeretnék ezt. Ennek az álláspontnak nincs masszív többsége, hiszen 10-ből 3-an inkább azt szeretnék, hogy a Jobbik legyen jelen a Parlamentben 2010-től. A pártpreferencia jelen esetben erősen befolyásolja a vélemények alakulását. A szocialista szavazók szeretnék ezt a legkevésbé, a Fidesz szavazótábora ugyanakkor erősen megosztott: fele-fele arányban szeretnék, illetve tartanak attól, hogy a Jobbik bejut a törvényhozásba. A Jobbik szavazói 90 százalék feletti arányban hisznek abban, hogy pártjuk bejut a Parlamentbe.

 
Arra a kérdésre is keresték a választ, hogy  milyen tulajdonságokat tulajdonítanak a megkérdezettek a Jobbiknak. Elsősorban konzervatívnak, keménynek és szélsőségesnek tartják a pártot, legkevésbé pedig romlatlannak, illetve liberálisnak - tudatja a Progresszív Intézet.