Fülöp Gergely szóvivő a vasárnapi eset részleteiről további tájékoztatást nem kívánt adni csütörtökön, mondván, hogy a kihallgatás még nem történt meg. A police.hu oldalon az áll, hogy az újjáalakult mozgalom megbízott kapitánya vasárnap bejelentést tett a rendőrségen, miszerint Szamosangyalos községben három embert megfenyegettek, mert be akartak lépni mozgalmukba. A férfi azt közölte, aznap "több gárdatag fog szolidaritásból megjelenni" az egyik megfenyegetett ember lakásán. 

A rendőrök a település határában igazoltatták az érkezőket, majd az esetleges atrocitások elkerüléséért a magánlakásig kísérték őket. Mivel felmerült, hogy a bejelentő a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt, a megyei főkapitányság egyesülési joggal visszaélés vétség gyanújával nyomozást rendelt el. Az eredeti bejelentés, a fenyegetések ügyében pedig a mátészalkai rendőrkapitányság zaklatás miatt nyomoz.

A megyei kapitányság a honlapon ismertette a nyomozások alapjául szolgáló jogszabályi hátteret is. A büntető törvénykönyvet idézve azt írják, az egyesülési joggal visszaélésnek minősül, ha valaki "a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt".

Egy 1999. évi kormányrendeletre is utalnak, amely szerint "aki a bíróság által társadalmi szervezet feloszlatásáról hozott döntésében jogellenesnek nyilvánított tevékenységet végez, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható".

A Fővárosi Ítélőtábla július 2-án oszlatta fel a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet. A Magyar Gárda mozgalom az egyesület szerves része, a döntés az egyesület felszámolásával szükségképpen a mozgalomra is kiterjed, annak a szervezeti kereteit szünteti meg - szólt a bírói érvelés. A Jobbik Magyarországért Mozgalom ezt követően, július 11-én nagygyűlést tartott a budapesti Szabadság téren, ahol közfelkiáltással újjáalakult a Magyar Gárda mozgalom. A demonstrációt követően a rendőrség nyomozást rendelt el izgatás és egyesülési joggal való visszaélés vétségének megalapozott gyanúja miatt.