A Tanácsadó Testület feladata az lesz, hogy a kormány által június 17-én, egymilliárd forinttal indított krízisalap működését figyelemmel kísérje, javaslatokat fogalmazzon meg - mondta el a találkozó után Herczog László szociális és munkaügyi miniszter. Az egymilliárd forintot Bajnai Gordon havi fizetése, az állami vállalatok vezetőinek járó jövedelem kétmillió forint feletti része, az áramszolgáltatók túlfizetéséből származó átutalás egészíti ki, és felajánlásokat is vár a kormány. Jelenleg közel 5,5 hatmilliárd forint áll rendelkezésre, s a program első üteme november végéig tart. 

A támogatást azok kaphatják, akiknek a családjában a jövedelem legalább 30 százalékkal csökkent, illetve ha a lakáshitel törlesztő részletének növekedése elérte a 30 százalékot. Az is feltétel lesz, hogy az egy főre jutó jövedelem ne haladja meg nettó minimálbér összegét, ami havi 57 817 forint. A kérelmek elbírálásánál elsődleges szempont az is, hogy van-e kiskorú gyermek a családban. A program augusztus elején indul - ekkortól lehet a jegyzőnél jelezni a támogatási igényt -, s egyszeri gyorssegélyt nyújt majd  20-50 ezer forint között, ami indokolt esetben 100 ezer forint is lehet.  Számítások szerint az alap a leghátrányosabb helyzetű 30 ezer családnak nyújt majd gyors segítséget. A miniszter úgy fogalmazott: ha azt tapasztalják, hogy a rendszer javítható, igazságosabbá tehető, akkor a kormányrendelet módosítására is sor kerülhet.

A Testületében az előzetes konzultációk után a kormány által felkért 8 civil szervezet képviselője vesz részt. A Tanács tagjai: Szabó János az Országos Szociálpolitikai Tanács társelnöke, Győri-Dani Lajos a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke, Dr. Kató Ernő a Baptista Szeretetszolgálat fejlesztési igazgatója, Pelle József a Szociális Szakmai Szövetség képviselője, Polacsek Györgyi a Magyar Vöröskereszt szociális vezetője, Szombathy Márta a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökségi tagja, Márton Izabella a Szegényellenes Hálózat igazgatója, valamint Balogh József az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettese.

Van, aki azonban visszautasította a részvétel lehetőségét. Az MTA Gyermekszegénység Elleni Programirodáját is a miniszter egy levélben - a Krízisprogram céljait ismertetve - felkérte a részvételre, de a szervezet nem kívánt tagot delegálni a testületbe. Ferge Zsuzsa megkeresésünkre úgy nyilatkozott: azért nem éltek a lehetőséggel, mert úgy látják, olyan szervezetekre van szükség, amely "csápjaikkal" közvetlenül elérnek az emberekhez. "Az állami és civil szféra együttműködésének egyik lényege, hogy az utóbbi szervezetekből mindenütt legyen, sok emberhez elérhessen" - tette hozzá. Távolmaradásuk oka az is, hogy a krízisprogramról elfogadott rendelet nem szól a pénzek osztásához kapcsolódó szociális munkáról, ez a civil szervezetek feladata lesz majd. Bár félő, hogy a néhány hónapig tartó pénzosztás egy hosszútávú, szociális munkát is tartalmazó hivatalos program nélkül kevés lesz kapaszkodónak. Megkérdeztük a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot, hogy mi a véleményük a felvetéssel kapcsolatban, de egyelőre választ nem kaptunk. Ahogy arra a kérdésre sem - amit több hete küldünk a tárcának: tulajdonképpen kiktől várnak még felajánlásokat.

Kritikát is kapott a kezdeményezés: Orbán Viktor szocilaista pártkasszának nevezte, Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke populistának titulálta, a KDNP pedig az áramszolgáltatók befizetésének felülvizsgálatát követelte.

Tisztességes, megfelelő jogi szabályozással létrehozott átlátható rendszer, az más kérdés, hogy a rendelkezésre álló pénz mennyire alkalmas egy ilyen társadalmi méretű probléma kezelésére - mondta az alakuló ülés után lapunknak Pelle József, akit a Szociális Szakmai Szövetség delegált a tanácsadó testületbe. Elmondása szerint feladatuk az lesz, hogy havonta monitorozzák: kell-e változtatni a támogatást elbíráló szempontokon, illetve az, hogy nyomon kövessék, a szociálpolitikai szempontoknak megfelelően zajlik-e a program. Arra a kérdésre, hogy mire lehet elég egy egyszeri összeg, azt mondta: a rendelkezésre álló 5,5 milliárd forinttal 150-200 ezer családot elérhetnek majd, akik a jegyzőnél zajló igénylések alkalmával értesülhetnek majd arról is, hogy milyen segítő hálózathoz fordulhatnak még. "Bár az önkormányzatoknál nincsenek szociális munkások, de tovább tudják irányítani az érintetteket, akiknek a többsége valószínűleg amúgy is tájékozódott már" - tette hozzá. A krízisalappal kapcsolatos kritikákról azt mondta: nem foglalkoztak vele az ülésen. A szakember úgy fogalmazott: ez egy, a szociális rendszeren kívüli, így úttörő kezdeményezés, ami lehet, hogy nem tökéletes, de erre nem megoldás, ha valaki mindenzt előkelő távolságtartással szemléli.