13. havi nyugdíj: csak gazdasági csoda esetén
Ha a gazdasági növekedés eléri a 7,5 százalékot, akkor kaphatnak a jövőben a nyugdíjasok a mai 13. havi nyugdíjnak megfelelő összeget, 80 ezer forintot - ez számítható ki a parlament ifjúsági és szociális bizottsága által elfogadott bizottsági módosító indítvány alapján.
A bizottság hétfői ülésén, a Gyurcsány-kormány által már korábban beterjesztett társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényhez módosító indítvány formájában nyújtotta be a Bajnai-kormány által tervezett változásokat. E szerint megszűnik a 13. havi nyugdíj, ennek második, novemberben esedékes részletét idén már nem folyósítják. Ehelyett a kormány bevezetné a nyugdíjprémiumot, amely a GDP-növekedés és a költségvetési hiánycélok teljesülésének függvényében járó kiegészítés lenne.
Nyugdíjprémiumot akkor fizetne a kormány leghamarabb, ha a bruttó hazai termék növekedése meghaladja a 3,5 százalékot, ekkor az összege maximum 20 ezer forint lehet. A nyugdíjprémium kiszámítása a következő: a gazdasági növekedés mértékének 3,5-del csökkentett összegét, de legfeljebb 4-et kell megszorozni a nyugellátás összegének 25 százalékával, de legfeljebb 20 ezer forinttal.
A képlet azt jelenti, hogy 7,5 százalékos GDP-növekedésnél kaphatnak legfeljebb 80 ezer forintos prémiumot a jogosultak, míg 6,5 százalék esetén 60 ezer, 5,5 százalékos növekedésnél pedig 40 ezer forintot.
A kormány tervei szerint változnak a nyugdíjindexálás, vagyis az évenkénti nyugdíjemelés szabályai is: amennyiben a GDP-növekedés 3 százalék alatt marad, a fogyasztói áremelkedés mértékében nőnek a nyugdíjak. Ha 3 és 4 százalék között van a GDP-növekedés, a nyugdíjemelésben 80-20 százalék lesz az infláció és a nettó átlagkereset-növekedés aránya, 4 és 5 százalék között pedig ez az arány 60-40 százalék lesz. Ha a GDP-növekedés eléri az 5 százalékot, akkor érheti el ismét az 50-50 százalékot a nettó átlagkereset-infláció aránya, ami annyit jelent, hogy a Gyurcsány-kormány által tervezetthez képest 1 százalékkal megemelték a gazdasági növekedési ütemet.
A Bajnai-kormány - elődjéhez képest - gyorsítaná a nyugdíjkorhatár emelését is. 2012-től fél évente emelnék a korhatárt, ez először az 1952-ben születetteket érinti. Ugyanakkor azok az 1950-ben született férfiak és 1952-ben, vagy 1953-ban született nők, akik betöltötték a 60. életévüket, és 40 éves szolgálati idővel rendelkeznek, előrehozott nyugdíjat kaphatnak.
A parlament kedden folytatja le a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény részletes vitáját.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
Ki jogosult előrehozott nyugdíjra végkielégítés mellett?
Mennyit dolgozhat a rokkantnyugdíjas?
A magyar nyugdíjak mint időzített bombák
Szanyi záradéka: nyugdíjpénztárak államosítása és állami nagybank
Mivel szembesül a harmincas, övenes és a nyugdíjas munkavállaló?
Bajnai-csomag: leginkább a közszférát és a nyugdíjasokat sújtja
