Antiszemita mondatokkal toborzott a Magyar Gárda egyik kapitánya
Antiszemita, uszító mondatokkal toborzott a Magyar Gárda Bács-Kiskun megyei kapitánya tagokat Solton; a kapitány tagadta, hogy léteztek gázkamrák - közölte az ATV hétfő esti híradójában.
© Stiller Ákos |
"El akarják foglalni az országunkat, el akarják tőlünk venni. És hölgyek, urak, kitalálták, ők, ott, hogy az a rendszer, amit ők felépítettek több ezer év alatt, az adok kölcsönt, uzsorára, kamatra, s aztán ötödíziglen csavarom a családodat, és visszakövetelem, ez nagyon jól működik a Földön, az egész bolygón, kettőmilliárd emberrel. Hány van? Hat. Tehát ők úgy tervezik, elég ide kettőmilliárd. Mit gondolnak cigány testvéreink és a kedves magyar hallgatóság: melyik csapatban, melyik halmazban lesznek? A kettőmilliárd megmaradóban, vagy a négymilliárd kivégzendőben? (...) Mit gondolnak, hogy mit szánnak nekik tel-avivi barátaink? Milyen sorsot? Ahogy minket, ugyanúgy őket is le fogják permetezni" - mondja a felvételen Draskovics András.
A gárda megyei kapitánya beszédében megkérdőjelezte a második világháború náci haláltáborait is.
"Nagy része nem igaz azoknak a történeteknek, amiket Auschwiztról meg Buchenwaldról koholnak. Tényleg voltak lágerek, de messze tisztábbak és messze humánusabbak, mint a Szovjetunióban a szibériai lágerek" - mondta a felvétel szerint Draskovics András.
Az ATV tudósítása szerint Draskovics András utalt a veszprémi kézilabdázó meggyilkolására is, és azt mondta, hogy aki erőszakos bűncselekményt követ el, "annak kötél jár".
A Fővárosi Főügyészség közigazgatási jogi osztálya 2007. december 17-én nyújtott be keresetet a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület feloszlatása érdekében. Az ügyészség akkor azzal indokolta döntését, hogy álláspontjuk szerint a Magyar Gárda az egyesületi törvénybe ütközően gyakorolja tevékenységét.
A Magyar Gárdát 2008 decemberében elsőfokú, nem jogerős ítéletében feloszlatta a bíróság. Szóbeli indoklásában a bíró kiemelte: a Magyar Gárda azzal, hogy létrehozott egy mozgalmat, olyan tevékenységnek adott keretet, amely Tatárszentgyörgyön jogszabályba ütköző rendezvénybe torkollott. Az ott elhangzott beszédek többek között a "cigánybűnözést" állították a középpontba és ezzel sértették a cigány kisebbség méltóságát. Közjogi méltóságok, köztük Sólyom László államfő, továbbá a parlamenti pártok egybehangzóan ítélték el a 2007 decemberi felvonulást - emlékeztetett a bíró.