2009. január. 29. 06:05 hvg.hu Utolsó frissítés: 2009. január. 29. 08:00 Itthon

Gyurcsány-csomag: kijelentések után, bejelentések előtt

Rosszabb egy brutális kriminél – írta egyik blogbejegyzésében a kormányfő a világgazdaság helyzetéről. Meglehet, a rendkívüli parlamenti ülésnapon elhangzó kormányzati elképzelések kapcsán az egyszeri magyar is a miniszterelnök szavaival él majd. Politikusaink az elmúlt hetekben is összevissza beszéltek a válságkezelés lehetséges forgatókönyveiről. Gyurcsány Ferenc mára irányokat ígér, nem konkrét számokat.

Rendkívüli ülésnapot tart a parlament, amelyen a kormányfő ismerteti új válságkezelő csomagját. Az elmúlt hetekben sok variáció, találgatás jelent meg a várható intézkedésekről. Nyilatkozataikkal a döntéshozók maguk sem segítették a tisztánlátást. Igaz ugyan, a mélyülő krízis világszerte arra kényszeríti a politikusokat, hogy korábbi meggyőződésükkel szöges ellentétben cselekedjenek, de Gyurcsány Ferenc valószínűleg világcsúcsot döntött, amikor két nap alatt kétszer fordított a kilábalás általa helyesnek tartott irányán, és keveredett nehezen emészthető önellentmondásba.

Azt már január első felében elmondták kormányoldalról: sokkal rosszabb a helyzet, mint amire számítottak. Bajnai Gordon gazdasági miniszter január 12-én a Világgazdaságnak azt nyilatkozta: még bőven befelé megyünk a válságba, a következő félév egyre romló körülményeket hoz. Már akkor megpendítette, elkerülhetetlen az újraelosztási rendszer átalakítása, kiemelte az adó-, szociális és foglalkoztatási kérdéseket, sőt, a pártfinanszírozási törvény elfogadását is olyan elemként nevezte meg, amelynek elfogadása „sokat javítana az ország versenyképességén”. Gyurcsány Ferenc két nappal később úgy fogalmazott: ha radikális lépésekre lesz szükség, a kormány azokat is vállalja. Ezt egyébként a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatójával, Dominique Strauss-Kahnnal lezajlott találkozás után nyilatkozta, ahol az IMF feje azt mondta: egy általános adócsökkentést nem támogatnak Magyarországon.

A 2-3 százalékos gazdasági visszaeséssel és a költségvetésből kieső milliárdok számháborújával volt tele a sajtó az ezt követő napokban is. A miniszterelnök az általános adócsökkentésről elzárkózott, az adóemelést kizárta, de az adóterhek átrendezését lehetőségként említette. Január 15-én utasította is Veres János pénzügyminisztert, hogy két héten belül készítsen új pénzügyi prognózist 2009-re, s ekkor már úgy fogalmazott: „mindent újra kell tervezni”. Ekkor - szocialista forrásokra hivatkozva - a lapok azt írták: csökkentenék a munkát terhelő járulékokat, de emelnék a fogyasztást terhelő adókat, s szóba került az áfa és/vagy a jövedéki adó emelése. Lendvai Ildikó szavait idézzük erről a napról: „az MSZP szerint első lépésben fel kell gyorsítani az adóreformot”, ám, vélte, sem egyoldalú tehernövelésből, sem egyoldalú tehercsökkentésből nem állhat a változtatás.

Az MDF is megszólalt. Herényi Károly frakcióvezető azt mondta: ha a kormány adóváltoztatásokkal, kiadáscsökkentéssel és az elmaradt reformok beindításával állna elő, azt pártja tudná támogatni. A pártról azt is lehet tudni, hogy a szociális szférában a rászorultsági elvet szorgalmazza, növelné a vagyonadók szerepét és az áfaemeléstől sem zárkózik el.

Ezidőtájt Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője a közalkalmazotti kompenzációra költött milliárdokat nehezményezte. (A Pénzügyminisztérium kérdésünkre, miszerint elmaradhat-e a kompenzáció, a feltevést találgatásnak minősítette.). A liberálisok az adóemelést elvetik, helyette adócsökkentést és az élőmunkára rakodó teher mérséklését várják. A Fidesz aggodalmának adott hangot a várható „brutális megszorítások” miatt. A legnagyobb ellenzéki pártról ezen felül tudni lehet: adócsökkentést szeretne, nem támogatja az ingatlanadót és az áfaemelést sem. Orbán Viktor így foglalta össze a helyzetet: Magyarország gazdaságpolitikája olyan, mint az időjárás.

Január 16-án, 17-én Gyurcsány Ferenc már konkrétabban nyilatkozott az adórendszer átrendezéséről: az élőmunkára rakodó terhek csökkentése - a járulékok és az szja mérséklésével – mellett más adónemek emelését tartotta valószínűnek. A célzottabb szociális támogatás (például az alanyi jogon utalt családi pótlék megszüntetése) és az ellátórendszer reformja is szerepelt a szocialista elképzelések között. A munkaerőpiacon is terveznek változtatást, nevezetesen: azokon a településeken, ahol a versenyszférában nem lehet elhelyezkedni, legyen közmunka. Az adórendszer és a szociális rendszer mellett a politikai környezet és a közigazgatás átalakítását jelölte meg a kormányfő, mint reformra váró területet. Ez utóbbi egy kisebb parlamentet, egyszerűbb választást és az önkormányzati rendszer alakítását jelentené. Azt is lehetett tudni: az áfa, a jövedéki vagy valamilyen más vagyoni típusú adó emelése, esetleg új adónem bevezetése is lehetséges.

Veres János ekkoriban, ahogy később is, szűkszavúan nyilatkozott: közel húszféle lehetőséget vizsgálnak. Más szocialista politikusok bőbeszédűbbnek bizonyultak, Szanyi Tibor például azt javasolta: 200 milliárd forintot elő lehetne teremteni az önkormányzatoknak járó támogatások visszafogásával. Suchman Tamás számára, mint mondta, a karácsonyi vásárlási láz intő jel volt: az emberek nincsenek tudatában annak, hogy másnap megszűnhet a munkahelyük. Döntés született arról is, hogy Kormányzati Válságmegelőző és Válságkezelő Központ alakul.

Néhány nappal később arról írt a Népszabadság: információi szerint arról folyt az egyeztetés, hogy általános tb-járulékcsökkentés legyen-e, vagy elég a differenciált, illetve mit kezdjenek az áfa és a jövedéki adó emelésével. Az MSZP-ről ekkor már tudni lehetett tehát, hogy hozzányúlna az szja-hoz, valamint a tb-járulékhoz, míg az MDF sáveltolást szeretne, az SZDSZ pedig csökkentést. Az áfaemelést ez utóbbiak kizárták, az MDF ebben is mérlegelne, ahogy a jövedéki adó kérdésében, amit az MSZP szintén felvetett. Az ingatlanadó az MSZP és az SZDSZ számára lehetséges megoldás, míg a rászorultsági elven osztott családi pótlék mindhárom párt esetében játszik. A Fidesz eközben azt hangsúlyozta: adó-, járulék- és kamatcsökkentésre van szükség. Arról viszont sokadszorra sem közöltek semmit, mivel pótolnák a kieső bevételket, hogy megelőzhető legyen az általuk félt "brutális megszorítás".

Január 26-án azonban meghökkentő bejelentéssel állt elő a kormányfő egy közgazdászokkal folytatott egyeztetés után: "érdemi" adó- és járulékcsökkentésre van szükség. Ez nem csengett egybe korábbi nyilatkozataival, s mint másnap kiderült, a későbbiekkel sem. Akkor ugyanis már tompította előző napi szavait: jelentős, radikális adócsökkentésre nincs lehetőség. Ezt még kiegészítette annyival: sokkterápia nem lehet semmilyen irányban. Miközben hétfőn még azt mondta: érdemben kell csökkenteni az újraelosztás mértékét.

Kedden aztán a Fidesz ismét előállt a parlament feloszlatásának ötletével, aminek esélye a nulla felé konvergál. A mai parlamenti ülésre időzített nagy bejelentések előtt van, aki új Bokros-csomagot vár vagy retteg, míg mások attól tartanak, érdemben nem történik semmi, és kisebb elmozdulások mellett a költségvetés és az államháztartás szerkezete marad olyan, amilyen volt.

Egyelőre még az sem látszik bizonyosnak, hogy a válságkezelő csomag fő pillére a járulékcsökkentés lesz. A Népszabadság mindenesetre úgy tudja, ötszázalékos lesz, a kormányfő tegnap azonban határozottan cáfolta, hogy bármi eldőlt volna, mert konkrétumokat csak a tavaszi ülésszak elején ismertetik. A mai ülés tehát csak irányokat határoz meg, számokat még nem.

Az ötszázalékos járulékcsökkentés egyébként háromszáz milliárd forint nettó könnyítést jelent a gazdaságnak, viszont ugyanennyi kiesést a költségvetésnek, amit azonban csökkentene a százmilliárdos megtakarítás a közalkalmazottak után fizetett járulékban. Az szja-csökkentésről annyit lehet tudni, hogy az ide tartozó kedvezmények szűkítésével (is) szereznének forrást a csökkentéshez. Az elvesztett bevételeket a két-három százalékos általános áfaemelés pótolná, ami azonban az alapvető élelmiszereket nem érintené.

Hirdetés