2008. december. 08. 17:10 Benkő Eszter Utolsó frissítés: 2008. december. 08. 22:35 Itthon

Mire költik adományainkat a segélyszervezetek?

A karácsony közeledtével a jókívánságokat tolmácsoló képeslapok mellett az adománykérő levelekből is egyre több jut postaládánkba. Ahogy a támogatásra szoruló nemes célok, jó ügyek száma évről-évre nő, a bennünk lévő bizalmatlanság is egyre erősebb: vajon tényleg célba ér-e a pénzünk?!

Nálunk semmi sem szabályozza,
mennyi mehet a szervezet fenntartására
© Horváth Szabolcs
Noha adni jó, hiába a magas hőfokon égő adakozókedv, olykor mégis vonakodva írjuk a sárga csekkre a karácsonyi halászléra szánt összeget. Legtöbbször ugyanis sejtésünk sincs, az adománygyűjtő vajon a pénzünknek mekkora hányadát költi nemes célra.

Magyarországon semmi sem szabályozza, hogy az adománykérő szervezet a befolyt összegnek mekkora hányadát köteles közvetlenül a hasznos célra fordítani - mondja Király Gábor, a Gyermekétkeztetési Alapítvány elnöke. Tizenöt éve lobbiznak azért, hogy ez változzon, mondja Király. Persze eredménytelenül - teszi hozzá.

"Ez idő alatt sokan meghallgattak, a többségük helyeselt, egyetértően bólogatott, még sincs megfelelő szabályozás. Holott volna követhető nyugati példa, Németországban az adományoknak legfeljebb 10 százalékát lehet a szevezet működtetésére fordítani, illetve amit célzottan arra kap a nonprofit szervezet, a fennmaradó rész azonban kötelező jelleggel közvetlenül a hasznos célra fordítandó. Idehaza egy 20 százalékos korlátozással már kiegyeznénk" - fejti ki Király.

A KSH adatai szerint 2006-ban 58 242 non-profit szervezet működött Magyarországon. Összbevételük közel 900 milliárd forintra rúgott, az összkiadás 908 milliárd volt, melynek több mint felét, 494 milliárd forintot a fenntartási költségek adták. (Ide tartoznak az anyagköltségek, a vásárolt szolgáltatások, a kamat- és adóbefizetések, a hiteltörlesztések, és egyéb kiadások.) 2006-ban a non-profit szektorban a munkaerő költségének aránya a teljes kiadás 27 százalékát jelentette, beleértve a bérköltségeket, a megbízási díjakat, és a különböző járulékokat. A kiosztott támogatások mindösszesen 15 százalékkal, azaz 134 milliárd forinttal növelték a kiadási oldalt. Igaz, a más és más típusú non-profit szervezetek költségszerkezete eltér egymástól. Alapítványok esetén a kiadások 45 százalékát tették ki a fenntartási költségek és 32 százalékát a nyújtott támogatások. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez az arány jellemezné valamennyi adománygyűjtő vagy karitatív szervezetet.

Ahány ház, annyi szokás a működtetést illetően is. A nagyobb non-profit szervezetek képesek 10 százalék alatt tartani fenntartásuk költségeit, míg a kisebbeknél akár a befolyt támogatások 60-70 százalékát is felemésztheti a működtetés "ára". A Gyermekétkeztetési Alapítványnál például jellemzően a bevételek 8-14 százalékát költik a szervezet fenntartására. A szervezet 2007 évi jelentése szerint tavaly hét főállású alkalmazottal és 211 önkéntessel dolgozott, a kurátorok társadalmi munkában segítették az alapítványt.

Király Gábor szerint azon túl, hogy milyen fizikai környezetben, hány fizetett alkalmazottal működik egy szervezet, az is jelentősen befolyásolja a fenntartás költségeit, hogy milyen ügyet támogat, és milyen módszert választ az adománygyűjtésre, a támogatók elérésére. Telefonos "kéregetés" esetén például akár a befolyt összeg 70 százalékát is felemésztheti a távbeszélgetés költsége, és száz hívásból jó, ha kettő-három eredményes. A Gyermekétkeztetési Alapítvány 1995-ben gyűjtött utoljára telefonon adományt, azóta postai úton próbálják elérni adományozóikat. A már bevált, régi "segítőknek" írt levelek postai költsége hússzorosa az új, potenciális támogatóknak szóló szórólapos megkeresésnek, mégis alkalmazzák mindkettőt, mivel a régi adakozók 30 százaléka legalább évente egyszer támogatja az alapítványt, míg a szóróanyagos társaság csupán 1-1,5 százaléka reagál érdemben. A kurátor szerint ez még mindig jó arány, ám tény, hogy az emberek egyre bizalmatlanabbak.

Az önkéntes olcsó, de nem elég jó (Oldaltörés)

France Mutombo Tshimuanga, az Afrikáért Alapítvány vezetője szerint lehetetlen az adomány száz százalékát a hasznos célra fordítani, hiszen minden tevékenységnek vannak járulékos költségei. A kongói gyerekeket támogatók többsége például szeretne bizonyosságot szerezni arról, hogy adománya célba ért. A gyerekek által írt levelek vagy a csomagok megérkezéséről készült fotók Magyarországra juttatása pénzbe kerül, erre viszont nem gondolnak - mondja Mutombo. A kongói származású vezető úgy véli, az önkéntes munka sem jelenthet mindenre megoldást, mert a komoly adakozók minőségi munkát várnak az alapítványtól, azt pedig nem lehet olyan önkéntesekkel végeztetni, akik csak szabadidejüktől függően segítenek egy-egy szervezetet. A jó munka pedig drága. Az alapítvány adománygyűjtő módszerei eltérnek a bevett formáktól, a nagy támogatókat személyesen igyekeznek meggyőzni, a kisembert pedig Afrikáról szóló előadásokon próbálják megnyerni a jó ügynek.

Az adományozás dilemmái, ha máskor nem is, a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásakor mindannyiunkat elérnek. A választást nem könnyíti meg a nonprofit szervezetek száma, csak ez év első felében 1835 új nonprofit szervezet alakult, igaz nem mindegyikük jogosult az szja 1 százalékára. Azok a társadalmi szervezetek és alapítványok lehetnek kedvezményezettek, melyeket a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napját megelőzően legalább két évvel jogerősen nyilvántartásba vett, (közalapítványok esetén ez az idő egy év) és feltétel a megszakítás nélküli tényleges közhasznú cél, a belföldi székhely, és az, hogy a működés a hazai lakosság vagy a határon túli magyarság érdekeit szolgálja. Mindemellett nem lehet támogatott az a szervezet, amelyik politikai tevékenységet folytat, vagy amelyiknek adott évben olyan köztartozása volt, melyre fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt nem kapott. 

Idén az 1 százalékos felajánlások összege közel 9 milliárd forint volt. Egyes, az élmezőnyt alkotó civil szervezeteknek jelentős bevétele származik e támogatási formából. A lista élén szereplő Gyermekrák Alapítványt korábban azzal vádolták, hogy adományai egy jelentős részét nem a gyűjtés alapjául szolgáló közhasznú célra használja fel. A vádak végül nem nyertek bizonyítást. Az adakozók bizalma, úgy tűnik, mégis töretlen, 2007-ben 534 millió forinttal támogatták az alapítványt, így a magánszemélyektől és vállalatoktól kapott támogatással együtt 580 millió forintnyi adomány folyt be. A szervezet - a honlapján olvasható jelentés szerint – ennek 67 százalékát, 389 millió forintnyi támogatást nyújtott közvetlenül közhasznú célra. Az alapítvány működtetése és a munkaerő 2007-ben 103 millió forintba került, ez az összes kiadás 13 százalékát jelenti. Az alapítvány népszerűsítése, 206 millió forintba kóstált volna, ha nem térítésmentesen kapta volna a szervezet.

Az egyszázalékos felajánlások terén szintén közkedvelt Rex kutyaotthon 2007-ben 153 millió forinthoz jutott, ami 35 millió forinttal haladja meg a 2006. évi szja-felajánlásokból származó bevételeit. Utóbbi összeg felhasználása már szerepel az alapítvány jelentésében, eszerint a 118 millió forint 27 százalékát fordították a hasznos célra, ugyanennyit költött a szervezet fenntartásra és működtetésre, 10 százalékot "fejlesztéssel kapcsolatos költségek" címen számolt el, az összeg 37 százalékát pedig egy folyó beruházásra tartalékolta.

A közhasznú szervezetekről szóló törvény előírja, hogy e tömörüléseknek a szokásos éves beszámoló jóváhagyása mellett közhasznúsági jelentést is készíteniük kell, melyből ki kell derülnie többek között annak is, hogy a cél szerinti juttatásokat, köztük a lakossági adományokat mire költötte a szervezet. E jelentésekbe bárki betekinthet, a szervezetek kötelesek azt vagy a honlapjukon vagy más nyilvános módon közzétenni.

A nonprofit szervezeteknek nyújtott adomány persze nemcsak pénz formájában ölthet testet. Igaz tárgyi adománnyal vagy önkéntes munkával segíteni a kiválasztott nonprofit tömörülést valamivel bonyolultabb, mint pénzt utalni, ám ez esetben lényegében garantált, hogy adományunkat száz százalékban ténylegesen a hasznos célra fordítja a szervezet.

A húsz legsikeresebb 1 %-ot gyűjtő civil szervezet 2007-ben
Gyermekrák Alapítvány                                 491,89 M Ft
Rex Kutyaotthon Alapítvány                          153,28 M Ft
Együtt a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány  124,24 M Ft
Gyermekétkeztetési Alapítvány                       95,49 M Ft
Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítvány   88,93 M Ft
Dévai Szent Ferenc Alapítvány                        80,59 M Ft
Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért
Alapítvány                                                   78,92 M Ft
SOS Gyermekfalu Magyaroroszági Egyesülete    76,05 M Ft
Magyar Rákellenes Liga                                  63,48 M Ft
Bethesda Kórház Alapítvány                           61,16 M Ft
Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány                 56,09 M Ft
Magyar Vöröskeresuz                                    51,50 M Ft
Peter Cerny Alapítvány a Koraszülött
Gyermekek Gyógyításáért                              51,14 M Ft
Remény a Leukémiás Gyermekekért
Közhasznú Alapítvány                                    49,96 M Ft
A rák ellen, az emberért, a holnapért
Társadalmi Alapítvány                                    43,95 M Ft
Tumor a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány   41,17 M Ft
Tégy a Pető Intézet Gyermekeiért Alapítvány   35,42 M Ft
Magyar Máltai Szeretetszolgálat                       33,56 M Ft
Magyar Koraszülött Mentő Alapítvány               32,68 M Ft
Fővárosi Állat- és Növénykert                          32,66 M Ft
Forrás: nonprofit.hu

Hirdetés
hvg360 Köves Gábor 2024. december. 04. 19:30

Jean Reno a HVG-nek: Visszavonulni? Magát a szót sem értem

Már magyarul is olvasható a világhírű francia színész első regénye, az Emma. Jean Renóval a Luc Bessonnal közös múltról, Natalie Portman ellenérzéseiről, egy tehetséges pingvinről, egy vaginába rejtett memóriakártyáról és Robert De Niróról is beszélgettünk.