"Képesek vagyunk beavatkozni a nagypolitikába"
A gazdasági válság elérte, ami csak ritkán történik meg: a képviselők költségtérítésük kifizetésének átláthatóbb rendszerén kezdtek gondolkodni. Ahogy egy négygyermekes anyuka is, aki aláírásgyűjtésbe kezdett.
„A bőr hűljön rá mind a 369-re vagy mennyire!! A pénztáros mely rubrikába írja ezen tételeket?? A kálóba??” - az indulatos fórumozó a számot illetően ugyan tévedett - 386 képviselő ül a parlamentben -, de a költségtérítésük „bemondásos” elszámolása miatti felháborodásán viszonylag sokan osztoznak. A gazdaság kifehérítéséről, a nagy nemzeti számlagyűjtés pavlovi reflexének kondicionálásáról szóló intelmek mellett különösen abszurdnak hat, hogy a honatyák szállás- és utazási költségeinek elszámolása pusztán a becsületükre van bízva. Jóhiszeműségünk itt kevés; talán a törvényhozók sem gondolják eleve adócsalónak a polgárokat, mégis szigorú szabályokat és szankciókat foglalnak törvénybe, hogy tiszta helyzetet teremtsenek és jogkövető magatartást kényszerítsenek ki. A gazdasági világválság legalább egy kis ötpárti együttműködést kikényszerített, s aláírásgyűjtés is kezdődött azért, hogy népszavazás kötelezze a képviselőket a számlás költségigazolásra.
Seres Mária |
A népi kezdeményezés ötletgazdája a visszajelzések alapján úgy gondolja, „az emberek tehetetlennek érzik magukat a gigantikus gépezettel szemben", s kezdeményezése kicsit az önbizalmukat adja vissza. Sokan gratulálnak, segítők is akadnak, az aláírások száma jelenleg 10 ezer körül van. Seres Mária minden nyilatkozatában hangsúlyozza: nem áll mögötte semmilyen szervezet, bár nem lenne ellenére, ha civilek támogatnák a kezdeményezést. Viszont kapott már támogató levelet egy parlamenti képviselőtől - akinek nevét nem árulta el: „nem kerültem vele személyes kapcsolatba, nem hatalmazott fel, hogy a nevét közzétegyem, és szerintem a népszavazás szempontjából nem is lenne szerencsés” - érvelt.
Az aláírásokat egy takarosan összerakott honlapon is gyűjti Seres. „A dolog népszerűsítésének ez a legkézenfekvőbb és leggazdaságosabb módja, s mivel a nevemet domainként már évekkel ezelőtt regisztráltattam, ez is adott volt. A honlapomat két héttel ezelőtt egy ismerősöm készítette el. A lényeg elolvasható róla, illetve le van írva, hogyan lehet a kezdeményezés mellé állni, és a gyűjtőívet is innen lehet letölteni” - foglalta össze az oldal ismérveit. „Nekem jelenleg az a legfontosabb célom, hogy kicsit felrázzam az embereket, és bebizonyítsam: ha sokan összefogunk, képesek vagyunk beavatkozni akár a nagypolitikába is” - magyarázza.
Múltidézés |
"Az eddigi gyakorlattól eltérően csak a tényleges, számlával vagy nyugtával igazolt költségeket térítik meg. Lakásbérletet is csak annak fizetnek majd, aki valóban bérel lakást. Mivel valódi érdemi munkát csak egy bizottságban lehet végezni, csak egy bizottsági tagságért kapnának a jövőben tiszteletdíjat" – ezek a gondolatok Gyurcsány Ferenc 2005 nyarán meghirdetett 100 lépés programjának részei voltak. A választások előtt, amikor az MSZP „hatékonyabb, szerethetőbb, szolgáltató államot” kívánt kialakítani. „Sikerült a sajtónak egy kampányt elindítani, amiről hosszú hetekig lehet vitatkozni, és gerjeszteni a politikusokkal szembeni amúgy sem pozitív hangulatot” - mondta 2007 januárjában Göndör István, a kormányzópárttá lett MSZP frakcióvezető-helyettese, amikor újra terítékre került a képviselői költségtérítés témája. 2007 őszén - a kormányfő által meghirdetett "tisztasági csomag" részeként - viszont már egy, a problémát érintő indítványt nyújtott be a parlamenthez: a költségtérítés egyharmadát megtartotta volna, a maradék kétharmadot a bruttósítás után a tiszteletdíjjal együtt adóztatták volna. A Fidesz elvetette az indítványt, a KDNP-es Rubovszky György pedig röviden csak annyit mondott: a törvényjavaslat úgy rossz, ahogy van. |
© Stiller Ákos |
Az MTI egyik tudósításának fejtegetése szerint a képviselői költségtérítés megadóztatásának lehetősége számtalan problémát vet fel: ez a kifizetési forma ugyanis feltételezi az adómentességet. „Ha ezt a juttatást megadóztatnák, akkor már nem tekinthető költségtérítésnek, és az Országgyűlés Hivatalának ez után is járulékot kellene fizetnie. Így a költségvetésnek a változás összességében többe is kerülhetne, mint amennyibe a jelenlegi rendszer” - állt a hírben. „A normál költségtérítés csak akkor adómentes, ha a ténylegesen felmerült költséget számlával igazolják. Amennyiben nem, úgy személyi jövedelemadót, társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie a magánszemélynek és a kifizetőnek egyaránt” - magyarázza ugyanakkor Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH egykori elnökhelyettese, ma az Ernst&Young adószakértője.
A parlamenti sajtót megkerestük azzal kapcsolatban, hogy készült-e modellszámítás arról, a 29 százalékos tb mennyivel több kiadást jelentene: „a jelenlegi módosító indítvány - amelyet az adótörvényekhez nyújtott be Lendvai Ildikó - javaslata szerint a képviselői költségtérítés után fizetendő személyi jövedelemadót a költségtérítés összegéből kell levonni, tehát ez az Országgyűlés Hivatalának többletköltséget nem jelent. A költségtérítés utáni tb-járulék tekintetében nem készült még modellszámítás, mert nincs ez irányú végleges javaslat. Amennyiben azonban a költségtérítést terhelné tb-járulék, azt a költségvetés biztosítaná - és ezt havi bontásban fizetne vissza a Hivatal -, tehát a költségvetés főegyenlege nem változna”.
A parlamenti zárószavazás tehát az adóról dönt, a 2009. február 12-ig gyűjthető aláírások pedig a számlás kifizetésekért gyűlhetnek. Amennyiben meglesz a szükséges számú aláírás, akkor is kérdéses, hogy mikorra lehet belőle népszavazás. Bár Seres Mária honlapján az áll: a nyári európai uniós választással együtt tervezné a voksolást, nem biztos, hogy ez megvalósulhat. Addig ugyanis többször is megtámadható a kezdeményezés, mind az OVB-nél, mind az Alkotmánybíróságnál - ráadásul utóbbit nem kötik határidők.