2008. november. 03. 08:31 MTI Utolsó frissítés: 2008. november. 03. 08:30 Itthon

Jót tett az MSZP támogatottságának a nemzeti csúcs

A nemzeti csúcsot követően, az október 23-i hosszú hétvégét is magában foglaló időszakban szűkült a különbség a két nagy párt támogatottsága között - olvasható a Népszabadság hétfői számában, a Szonda Ipsos felmérése alapján készült összefoglaló szerint.

A múlt hónapban a választókorú népesség 32 százaléka állt a Fidesz mögött, 18 százaléka volt MSZP-s, most az ellenzéki párt 31-20-ra vezet - olvasható a lapban.

A szocialisták főképpen a fővárosban erősítettek. Az MDF és az SZDSZ a már megszokott arányokat, a 3, illetve a 2 százalékot hozta - foglalta össze a Népszabadság a Szonda Ipsosnak október második felében készített, az ország felnőtt lakosságát reprezentáló közvélemény-kutatását.

A felmérés szerint a szocialista párt tábora legutóbb több mint egy évvel ezelőtt, 2007 augusztusában érte el a 20 százalékot. Budapesten a szeptemberi 19 százalékról 25-re emelkedett az MSZP támogatottsága. Mivel a Fidesz továbbra is az itt szokásos eredményt produkálta (25 százalék), holtverseny alakult ki a két párt között. A Szonda Ipsos úgy látja, hogy a két nagy párt támogatói egyre nagyobb figyelemmel követik a politika (s ezzel együtt nyilvánvalóan a gazdaság) történéseit, és mind aktívabbak. 

Megállapítják azt is, hogy jelenleg hatalmas árkok választják el egymástól a két oldal szimpatizánsait. Nem szívelik ugyanis a másik térfél politikusait, s elégedetlenek a túloldal teljesítményével. Az MSZP-sek szerint az ellenzék tevékenysége katasztrofális - mindössze 16 pontra értékelik egy százfokú tartományban. Lesújtó a Fidesz-tábor véleménye is, ha a kormányzat teljesítménye kerül szóba - 15 ponttal illetik. A fentiek alapján elmondható, hogy a két párt közötti átjárásra szinte semmi esély nem mutatkozik a közeljövőben - áll a Népszabadságban közzétett felmérésben.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.