A nemzetközi pénzügyi válság magyarországi megjelenése jócskán átlépte a közvélemény ingerküszöbét, a kérdezettek 85 százaléka mondta azt, hogy találkozott az erről szóló hírekkel, és 82 százalékuk tudta a válság valamilyen jelét fejből felidézni - a legtöbben a forint- (60 százalék) és részvényárfolyamok (40 százalék) esését említették. Ez áll a Medián felmérésében, amelyet a Népszabadság megbízásából végzett. Ha pánikról nincs is szó, de a válsághangulat általános - szól a kutatóintézet megállapítása.

A hazai bankrendszer összeomlásától például viszonylag kevesen tartanak, ám a lakosság által egyébként is jelentősen felülbecsült infláció és a munkanélküliség további növekedését a többség készpénznek veszi. A közvélekedés szerint a pénzügyi válság leginkább a magyar gazdasági növekedést veszélyezteti, ráadásul nemcsak rövid távon: a kérdezettek csaknem fele szerint legalább egy évig lehet ilyen hatása a válságnak.

A saját háztartásukat kevésbé érzik veszélyeztetve az emberek, mint a makrogazdaság egyes területeit, de ezt a veszélyt is hosszú távúnak gondolják. Elsősorban a kedvezőtlen anyagi helyzetűek félnek a válságtól, tehát azok, akiknek eleve nincsenek megtakarításaik, továbbá a lakosságnak az a bő egynegyede, amelynek a háztartásában van valamilyen devizaalapú hitel.

A válság kezelése érdekében tett javaslatok megítélésében egységben vannak az ellenzéki és a kormánypárti szavazók, részben valószínűleg azért, mert a többség szerint a magyar kormány csak kismértékben (31 százalék) vagy egyáltalán nem (24 százalék) felelős azért, hogy a válság elérte Magyarországot. A miniszterelnök által kezdeményezett nemzeti csúcs megítélésében van némi véleménykülönbség a szavazótáborok közt, de az összefogásnak ezzel a formájával az ellenzéki szavazók többsége is egyetért. A legnépszerűbbek azok a javaslatok, amelyek nem jelentenek közvetlen terhet a lakosság számára, míg az adócsökkentés elhalasztásának és a bérek befagyasztásának már több az ellenzője, főleg a Fidesz-szavazók körében.

Forrás: NOL.hu