Közvetlen veszélyben a fiatalkorú rabok jogai
Közvetlen veszélyben vannak a fiatalkorú fogvatartottak élethez és emberi méltósághoz fűződő alkotmányos jogai az ombudsman szerint; Szabó Máté ezért több minisztertől is lépéseket vár a helyzet javítása érdekében.
Az országgyűlési biztos azután rendelt el hivatalból vizsgálatot, hogy 2007 októberében a tököli büntetés-végrehajtási intézetben egy fiatalkorú elítéltet megöltek a zárkatársai. A büntetés végrehajtásához ugyanis nem tartozik hozzá a fogvatartottak egymással szembeni agressziója, azt az államnak minden lehetséges eszközzel meg kell akadályoznia.
"Az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy Tökölön és Szirmabesenyőn a fiatalkorú fogvatartottak elhelyezése közvetlenül veszélyezteti az élethez és az emberi méltósághoz, az állami védelemhez és gondoskodáshoz való, a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésükhöz szükséges alkotmányos jogaikat. A biztos ezért az igazságügyi és rendészeti minisztertől konkrét intézkedési tervet kért" - tartalmazza Szabó Máté közleménye.
Statisztikai adatok szerint a fogvatartottak közötti egyre növekvő számú súlyos, erőszakos cselekményeket elsősorban Tökölön és Szirmabesenyőn követték el, a korszerű, vagy jó állapotban lévő intézetekben, Pécsen és Kecskeméten nem történt ilyen eset. A fogvatartottak ott fordulnak egymás ellen, ahol a zárkák túlzsúfoltak, "lerombolt állapotban" vannak, kevés és túlterhelt a személyzet. Tökölön például mindössze két pszichológus foglalkozik hétszáz fogvatartottal.
Az ombudsman a helyszíni vizsgálat tapasztalatai alapján megállapította, hogy kis létszámú intézetben, egy-két-három fős zárkában biztosítható a fiatalkorú fogvatartottak speciális jogainak érvényesülése. A megyei úgynevezett "előzetesházakban" még rosszabb a helyzet. Az előzetes letartóztatás végrehajtására szolgáló intézetekben nagy a zsúfoltság, Pécsen egy egyszemélyes zárkában, két háromemeletes ágyon hat embert helyeztek el. Az ombudsman megállapította, hogy az előzetesházak átlagosan 200 százalékos "kihasználtsága" embertelen, megalázó bánásmódot jelent.
Sokkal kedvezőbbek az állapotok az előzetes letartóztatásban lévő fiatalokat is fogadó javítóintézetekben, bár a Legfőbb Ügyészség egy tavalyi megállapítása szerint a létszámproblémák miatt szükség volna egy újabb intézet megnyitására. Az ombudsman álláspontja szerint csak a legsúlyosabb esetekben indokolt, hogy előzetes letartóztatásra büntetés-végrehajtási intézetet jelöljenek ki, ezért a szociális és munkaügyi miniszternek újabb javítóintézet létrehozását ajánlotta.
A fővádló a fiatalkorúakról
A legfőbb ügyész szerint elképzelhető a hazai ügyészek aktívabb részvétele a fiatalok bűnelkövetővé válásának megelőzésében. Kovács Tamás erről az Ügyészek XI. Nemzetközi Fórumát követő sajtótájékoztatón beszélt szerdán Budapesten.
Kovács Tamás a konferencia egyik témájáról, a fiatal elkövetők erőszakos bűnözéséről szólva elmondta: a tanácskozáson szóba került a büntethetőségi korhatár lecsökkentése és a lehetséges megelőző intézkedések kérdése. Mint mondta, az előadások során számos olyan nemzetközi példát hallottak a magyar szakemberek, amelyek magyarországi alkalmazását elképzelhetőnek tartják.
Egyik lehetséges követendő példaként említette az "ügyész az iskolában"-módszert, amikor az ügyészek jogi felvilágosító előadásokat tartanak az iskolákban vagy bírósági tárgyalásokat játszanak el a gyerekekkel. A nemzetközi példák közül kiemelte a Berlinben alkalmazott módszert, amikor tettes-áldozat kapcsolatokat hoznak létre, és a tapasztalatok szerint ennek az élménynek is lehet bűnmegelőző hatása. Kovács Tamás elmondása szerint például Észtországban speciálisan képzett rendőrök, ügyészek és bírák járnak el a fiatalkorúak által elkövetett bűnügyekben, törvény írja elő a gyorsított eljárást, vagyis, hogy négy hónapon belül bíróság elé kell kerülnie az ügynek.
Szavai szerint "tetszetős, elgondolkodtató ötletek" hangzottak el a megbeszélésen. Szóba került a büntethetőségi korhatár leszállítása is. Több ügyészség - például a berlini, a csehországi és a szerbiai - képviselője arról számolt be, hogy napirenden van a kérdés országukban. Kovács Tamás szerint ezt Magyarországon is át kell gondolni. Kovács Tamás már a tanácskozás hétfői megnyitójában felhívta a figyelmet a téma fontosságára. Mint akkor elmondta, a magyarországi statisztika azt mutatja, hogy az elkövetők között egyre több a fiatalkorú és a nem büntethető gyermekkorú. És nemcsak a számuk nő, de a tapasztalatok szerint egyre erőszakosabban, agresszívebben követik el a bűncselekményeket - tette hozzá.
A háromnapos tanácskozáson 26 állam ügyészei vettek részt, jelen volt 9 legfőbb ügyész, és 9 legfőbbügyész-helyettes is. A határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó tanácskozásán szóba került témaként a terroristacsoportok építése az interneten, a fiatalkorúak bűnelkövetése, az európai jog fejlődése, a határokon átnyúló ügyészségek kérdése, a korrupció elleni küzdelem, valamint a sajtó és az ügyészség kapcsolata is.