Vigh András szerint ugyanis csak a nyomozási bíró garantálhatná a felvétel felhasználásának jogszerűségét, pártatlanságát, célhoz kötöttségét és a gyorsaságot is. "Kezdeményezzük azt is, hogy a törvény rögzítse: a nyomozó hatóságok mely bűncselekményfajták esetén foglalhatnak le dokumentumokat a sajtótól. A jelenleg hatályos jogszabályok alapján ugyanis akár egy egyszerű vétség miatt indított nyomozásban is lefoglalhatók a sajtó birtokában lévő felvételek, vagy egyéb dokumentumok" - tette hozzá.

A sajtóvédelem kontra büntetőeljárás témájában megszólaló újságíró emlékeztetett rá: a televíziós csatorna leggyakrabban randalírozásba forduló utcai demonstrációkon készített felvételek átadásával tudja segíteni a nyomozó hatóságok munkáját. De - mint mondta - a televíziós társaságok felvételeinek átadását semmilyen előírás vagy rendelet nem szabályozza Magyarországon. Egyedül a büntetőeljárásról szóló törvény rögzíti, hogy a nyomozó hatóság bizonyítékként lefoglalhatja a felvételt vagy a tévétársaság birtokában lévő bármilyen dokumentumot.

Elmondása szerint a felvételek átadásának gyakorlata főleg személyes kapcsolatokon alapul, mivel a televíziók belső utasításai annyira bürokratikusak, hogy veszélyeztetik az eredményes együttműködést a média és a hatóságok között. Hozzátette: az MTV ezért kezdeményezi a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását. Megjegyezte: azt persze semmilyen törvény nem tudja kikényszeríteni, hogy a televíziós társaságok ne csak az utcai garázdákat, hanem saját informátoraikat is kiszolgáltassák a hatóságoknak. 

"Ha az újságíró időben, még az előkészítés fázisában gondol arra, hogy a riportnak utóélete is lehet, például egy büntetőeljárás formájában, akkor hatékony védelmet tud szervezni az informátorának és saját magának is. Ha ezt elfelejti, vagy későn kap észbe, akkor lehet, hogy már csak az utolsó szó jogán mondhatja majd el, hogy kérem, én csak a munkámat végeztem" - mondta. Vigh András arról is beszélt előadásában, hogy a Magyar Televízió szerint időszerű lenne az újságírók kötelező kamarai tagságának előírása is, hogy a sajtótörvény hatálya alá tartozó médiumban csak az publikálhasson, aki tagja a kamarának.

Míg az alkotmány egyértelműen kinyilvánítja a sajtó szabadságát, az adatvédelmi törvény pedig a közérdekű adatok megismerésének jogát, addig például a büntetőeljárásról szóló törvény nem kötelező érvénnyel, hanem csak lehetőségként említi a média tájékoztatását. Az esetenként egymásnak ellentmondó jogszabályok között sajnos néha a jogalkalmazók is eltévednek - mondta. 

Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon ma négy olyan internetes tartalomszolgáltató működik, amely mögött büntetőeljárás hatálya alatt álló, vagy korábban eljárás alá vont személy vagy személyek állnak. Ezek a személyek online tartalomszolgáltatóként, vagyis újságíróként fellépve az ügyészségtől információkat kérhetnek, akár olyan ügyekről is, amelyekben érintettek. És az ügyészség - elvben - nem tagadhatja meg a tájékoztatást. Az újságírók kötelező kamarai tagságával megszűnne annak az esélye, hogy egy eljárás alá vont blogger kérdéseket tehessen fel az ügyésznek - magyarázta.

Vigh András azt mondta, az MTV önállóan nem nyújthatja be a törvénymódosítást, ezért országgyűlési képviselői indítványként próbálják meg a Parlament elé terjeszteni a javaslatot. Kovács Tamás legfőbb ügyész a szerkesztő-riporter felvetésére a konferenciát követő sajtótájékoztatón azt mondta: ha világosan kiderül a törvénymódosítás előterjesztéséből, hogy a módosítás indokolt, nem fognak elzárkózni a javaslat elől. Az Ügyészek XI. Nemzetközi Fórumán három napon keresztül hallgathattak meg előadásokat az EU-s és nem EU-s országokból érkezett ügyészek, ügyészségi vezetők, többek között a nemzetközi terrorizmusról, a korrupció elleni küzdelemről és a fiatal elkövetők erőszakos bűnözéséről.