Konzervatív javaslatok a demográfiai gondok orvoslására
Harrach Péter (KNDP) szerint hatékony és differenciált népesedéspolitikára van szükség, mert a demográfiai helyzet nemzeti sorskérdés. A volt szociális miniszter erről a Van-e kiút a népesedési válságból? című konferencián beszélt.
Harrach szerint vannak olyan családok, amelyeknél a gyermekvállalást, míg másoknál a gyermekek nevelését kellene támogatni. Az ellenzéki politikus bírálta a Gyurcsány-kormányt, amiért az a megélhetési gyermekszülést ösztönzi. Véleménye szerint a gyermekvállalás összefügg a biztonságérzettel. Úgy látja, a demográfiai helyzetet negatívan befolyásolja, hogy egyre többen választják a magányos életformát, növekszik az egyszülős családok száma, kitolódik az első gyermek vállalásának időpontja, és egyre több embernél tetten érhető a rosszul értelmezett karrierépítés.
Harrach emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány annak idején nemcsak a problémás, hanem az ép családokat is támogatta és nem csinált szegénypolitikát a családpolitikából. Kritizálta a kormányt azért, mert megszüntette többek közt a iskoláztatási támogatást és a gyermekek után járó adókedvezményt.
Mint mondta, meglepődve tapasztalja, hogy a kormány mostani javaslatai között van néhány olyan, amelyeket ők már évek óta szorgalmaznak. Példaként említette a rendszeres szociális segély munkához kötését vagy a két év alatt felvehető háromévnyi gyest.
Martonyi János, a konferenciát szervező Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke azt hangsúlyozta, hogy a népességgyarapodás a nemzetközi versenyben erősíti egy ország pozícióját, a népességfogyás pedig komoly hátrányt okoz.
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke előadásában nemzeti sorskérdésnek nevezte a népesedést. Felhívta a figyelmet arra, hogy 1900 és 2007 között 35-ről 15 százalékra csökkent a gyerekek aránya a magyar társadalomban. Problémának nevezte azt is, hogy a magyar termékenységi ráta jelenleg csak 1,34 százalék, miközben 2,2 százalék feletti értéknél újul meg a társadalom. Álláspontja szerint a rossz demográfiai adatok összefüggésben vannak azzal, hogy a korábbiaknál jóval több család bomlik fel és egyre kevesebben házasodnak. Megjegyezte, ma már a gyermekek 35 százaléka házasságon kívül születik.
Vizi problémának tartja azt is, hogy alacsony az élve születések aránya, illetve egyre rosszabb az eltartók és az eltartottak aránya, ami a felveti a kérdést, ki fogja megtermelni a nyugdíjakat. Az akadémikus az egyik lehetséges megoldásnak a nyugdíjkorhatár drasztikus emelését, valamint az emberi kapcsolatok, a házasság újbóli felértékelődését tartja.