2008. május. 01. 15:14 MTI Utolsó frissítés: 2008. május. 01. 15:08 Itthon

Wahrmann Mór-érem Lámfalussy Sándornak és Járai Zsigmondnak

Lámfalussy Sándort, az MTA külső tagját és Járai Zsigmondot, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét tüntette ki a Magyar Tudományos Akadémia Wahrmann Mór-éremmel. Az elismerést hétfőn, az MTA közgyűlésén Vizi E. Szilveszter, az akadémia elnöke adja át.

A Magyar Tudományos Akadémia 1899-től jutalmazta a Wahrmann Mór által létesített adományból a kereskedelem, az ipar területén elért legnagyobb érdemeket. A kitüntetettek között a hazai gazdasági élet korabeli kiválóságait, így Ganz Ábrahámot, Mechwart Andrást részesítette. Az MTA 2003-ban újította fel e hagyományos kitüntetését azzal, hogy a tudomány, a kutatás-fejlesztés támogatása, a gazdasági és állami élet területein tevékenykedő, kimagasló érdemeket szerzett személyek munkáját ismeri el.

Az indoklás szerint Lámfalussy Sándor a magyar tudomány és kultúra, a magyar tudományos teljesítmény nemzetközi megismertetése és elismertetése terén kifejtett sokévtizedes teljesítményéért, különösen személyes példamutatásáért érdemelte ki az elismerést.

Járai Zsigmondot, mint az akadémia levéltárának bőkezű mecénását, s a gazdasági élet kiemelkedő szereplőjét tüntette ki az MTA Elnöksége és Vezetői Kollégiuma.

Az idei Akadémiai Aranyérmet Nemecz Ernő, az MTA rendes tagja, a Veszprémi Egyetem Föld- és Környezettudományi Tanszéke professor emeritusa veheti át. Az MTA indoklása szerint Nemecz Ernő az ásványtani és a geokémiai kutatások nemzetközileg elismert, kiemelkedő képviselője. Az anyagásványok szerkezeti, ásványgenetikai vizsgálata, a nem érces ásványinyersanyag-lelőhelyek genetikai jellemzése terén elért eredményei nemzetközi jelentőségűek. A Veszprémi Egyetem iskolateremtő professzora, több évtizedes oktatói pályáján a kutató generációk sorát nevelte. Sokrétű tudományos és oktatói munkássága mellett, a hazai földtudomány fejlődésében tudományszervezői és tudományos közéleti tevékenysége is meghatározó jelentőségű. Közel két évtizeden át folytatott kutatásait az "Ásványok átalakulási folyamatai" című könyvében 2006-ban jelentette meg.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos munkásságuk elismeréseképpen tíz tudóst részesített Akadémiai Díjban.

Akadémiai Díjat vehet át Angeli István, a fizikatudomány doktora, a Debreceni Egyetem, Kísérleti Fizikai Tanszék nyugalmazott professzora, Benyő Zoltán, a műszaki tudomány doktora, a Budapesti Műszaki Egyetem Irányítástechnika és Informatika Tanszéke egyetemi tanára, professor emeritusa, Bodó Imre, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum professor emeritusa, Gósy Mária, a nyelvtudomány doktora, az MTA Nyelvtudományi Intézete tudományos tanácsadója, az ELTE Fonetikai Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanára.

Ugyancsak Akadémiai Díjjal tüntetik ki Hajós Györgyöt, a kémiai tudomány doktorát, az MTA Kémiai Kutatóközpont Biomolekuláris Kémiai Intézete igazgatóját, Kovács Istvánt, a történettudományok kandidátusát, az MTA Történettudományi Intézete főmunkatársát, a Pázmány Péter Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, Liposits Zsoltot, az MTA doktorát, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete igazgatóhelyettesét, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanárát.

Akadémiai Díjat vehet át Petz Dénes, a matematika tudomány doktora, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete tudományos tanácsadója, Szabó Katalin, a közgazdaság-tudomány doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Összehasonlító Gazdaságtan Tanszéke egyetemi tanára, valamint Takács Ernő, a műszaki tudomány doktora, a Miskolci Egyetem professor emeritusa.

Akadémiai Újságírói Díjban részesül Avar László, a Magyar Mezőgazdaság hetilap vezető lapszerkesztője, Chikán Ágnes, a Délmagyarország főmunkatársa, az MTA Szegedi Biológiai Központ sajtófelelőse, valamint Dürr János, a Magyar Szabadalmi Hivatal kommunikációs tanácsadója.
Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.