Kicsi volt a tárgyalóterem: Budaházy tagadta bűnösségét
Tagadta bűnösségét az Erzsébet híd 2002-es lezárása miatt közérdekű üzem működésének megzavarásával vádolt Budaházy György a Pesti Központi Kerületi Bíróság csütörtöki tárgyalásán.
A vádirat szerint Budaházy György és öt társa 2002. július 4-én reggel gépkocsijaikkal lezárták a forgalmat a budapesti Erzsébet hídon, ahol rövid időn belül tömeg gyűlt össze, amelyet a rendőrségnek kellett feloszlatnia. A közlekedés csak délben állt helyre. A vádlottak magatartásukkal a fővárosi tömegközlekedésben jelentős zavart okoztak, a forgalomkorlátozás 244 ezer embert érintett, fél-egymillió forint kárt okoztak a BKV-nak - mondta az ügyész.
Budaházy György elsőrendű vádlott nem kívánt vallomást tenni, azonban a bíróság előtt azt mondta, cselekményük arra irányult, hogy felhívják a társadalom figyelmét arra: az országgyűlési választásokon leadott szavaztok megsemmisítésével "a csalások soha többé ki nem deríthetők lesznek".
A vádlottak tagadták bűnösségüket, vallomást nem tettek. Budaházy György és a másodrendű vádlott többször szóban nehezményezte, hogy a tárgyalóterembe nem engednek be minden, az ügyre kíváncsi hallgatót, és kérték, hogy a tárgyalást nagyobb teremben folytassák. A másodrendű vádlott azt mondta, hogy addig nem tesz vallomást, míg "nem lesz garantált a nyilvánosság".
A tárgyaláson a tárgyalóterem méretei miatt a sajtó képviselőin kívül csupán néhányan tudtak részt venni. Az ügyben eljáró bíró csak az ülőhelyek számának megfelelő hallgatót engedett be a tárgyalóterembe, amely előtt a tárgyalás kezdetekor mintegy harmincan várakoztak.
A bíró tervei szerint az ügyben február 19-én születik ítélet. A vádiratban szereplő cselekmény "egytől öt évig terjedő végrehajtandó szabadságvesztéssel büntetendő a törvény szerint". A tárgyalás délután tanúk meghallgatásával folytatódik.