2007. december. 05. 16:01 MTI Utolsó frissítés: 2007. december. 05. 16:04 Itthon

Fideszesek is adnának állampolgárságot a határon túliaknak

A Héthatár Egyesület szerint módosítani kellene az állampolgársági törvényt, hogy a határokon kívül rekedt nemzetrészek közül először a nem uniós polgárok szerezhessenek letelepedés nélküli állampolgárságot - áll abban a politikai nyilatkozatban, melyet szerdán közgyűlésen fogadott el a Héthatár Egyesület. A szervezetbe több fideszes képviselő is belépett.

"Szerbia jelezte, nem okozna számára alkotmányos és politikai gondot a döntés. Ukrajna esetében kérjük a kormányt, hogy kezdjen kétoldalú tárgyalásokat ahhoz, hogy a kárpátaljai magyarok is élvezhessék e döntés előnyét" - áll az egyesület 26 tagja által aláírt dokumentumban, mely azt is megerősítette, hogy letelepedés nélküli magyar állampolgárságot fokozatosan a többi határon túli nemzetrészre is ki kell terjeszteni.

Az egyesület közgyűlésén Csáky Pál, a szlovákiai MKP elnöke szólt arról, hogy a kulturális együttműködést meghaladva eljött az infrastrukturális és a gazdasági kapcsolatok erősítésének ideje. A politikus elmondta, Szlovákia mind az öt határ menti megyéjében van már kinevezett biztos a határon túli együttműködés gondozására és a feladatra EU-s forrásokból 176 millió euró áll rendelkezésre.

A Héthatár Egyesületet a határon túli magyarok állampolgárságáról szóló eredménytelen népszavazás egyéves évfordulóján alapították Esztergomban a Kárpát-medencei eurorégiók, hogy segítsék szomszédaink uniós csatlakozását és a magyar-magyar kapcsolatokat.

A közel nyolcvan tagot, illetve önkormányzatot összefogó szervezethez fele-fele arányban csatlakoztak Magyarország határain belüli és kívüli települések, a tagok nagy része felvidéki. A szerdai közgyűlésen nyilvánosságra hozták, hogy beléptek a szervezetbe a következő néppárti EP-képviselők: De Blasio Antonio, Schmitt Pál, Schöpflin György, Surján László és Szájer József.
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.