"Az első reformlépés, ami nem vesz el" - mondta Horváth Ágnes egészségügyi miniszter a tegnap elfogadott egészségbiztosítási modellről azon a sajtótájékoztatón, amelyet Horn Gábor koalíciós koordinációért felelős államtitkárral tartottak ma délután. Az SZDSZ arra számít, hogy a új egészségbiztosítási rendszer első évében a lakosság 15-25 százaléka választ majd biztosítót, a következő évben azonban megugrik az ügyfelek száma - tette hozzá a miniszter. Horn Gábor úgy véli, hogy 5-8 biztosító lép majd a piacra: ők licitálhatnak a megyékért (így biztosítva a szociálisták szorgalmazta "területi elvet": a pénztárat nem választók is biztosítottak maradnak, és automatikusan a megyét elnyerő biztosító ügyfelei lesznek), és toborozhatnak országszerte új ügyfeleket.

A koalíciós megállapodás értelmében egy biztosítónak minimum 500 ezer biztosítottja kell, hogy legyen ahhoz, hogy piacra léphessen. Biztosítottakat pedig többféleképpen szerezhetnek: licitálhat megyékre (melyek közül legfeljebb kettő lehet szomszédos megye), ahol a biztosítót nem választó lakosok automatikusan hozzá tartoznak majd, és ehhez adódik hozzá azok száma, akik eleve a licitáló biztosítót választják. Ha így sem lenne meg az félmillió biztosított, akkor az ország bármely részéből toborozhat továbbiakat. Egy biztosítóhoz azonban nem tartozhat kétmillió biztosítottnál több, így csökkentenék az esélyét annak, hogy monopólumok jöjjenek létre. Amennyiben lesz olyan megye, amelyre nem licitálnak, úgy ott új pályázatot írnak ki, s ha ez sem jár sikerrel, akkor kényszermegoldás jöhet, de ilyen esetben "több lehetőség is van" - fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy egy megye sem marad ellátatlanul, de a szakmai, jogi egyeztetések még csak most kezdődnek.

A koalíciós pártok többhónapos egyeztetés után hétfőn este állapodtak meg arról, hogy a rendszer alapegysége a megye lesz. A 22 területi egységből 18-at tesznek ki a megyék, 4-et pedig a közép-magyarországi régió (Budapest és Pest megye). A tervek szerint a törvény január 1-jén lép életbe, a biztosítók számára a pályázatokat februárban írják ki, kéthónapos határidővel (ebben az időszakban lehet majd licitálni az egyes területekre), a tagtoborzás pedig ezt követően indulhat. Az új rendszer "élesben" 2009 januárjában indulhatna.

"Nem tartok attól, hogy ne lennének érdeklődök, az új rendszer nem csak a biztosítottaknak lesz jó, de  a magántőknek is" - mondta a hvg.hu-nak Horn Gábor arra a felvetésre, hogy számolnak-e azzal: a biztósítók "túlóvatoskodják" a dolgot, és csak kevesen vállalkoznak majd licitálni. Az 51 százalékban állami tulajdonban lévő pénztárak kisebbségi tulajdonosainak, vagyis a biztosítóknak erős jogokat, valódi beleszólást kell biztosítani - hangsúlyozta Horn arra utalva, hogy mekkora mozgásteret szánnak a magántőkének.

Horváth Ágnes kérdésre válaszolva elmondta: a biztosítók számára 2-3 százalékos profitkorlátot is bevezetnek, és keretek közé szorítanák a rendszer működtetéséhez szükséges költségeket is. Arra a kérdésre, hogy mi a garancia, hogy egy esetleges kormányváltás esetén nem bukna meg a modell, a miniszter azt felelte, hogy egyedül a jogszabályi háttér adhat erre biztosítékot. A koalíciós pártok egyábkén 50-100 milliárdos bevételt várnak az új rendszertől, de az új modell elfogadása utáni kalkuláció még várat magára.

A több-biztosítós rendszerrel kapcsolatos koalíciós megállapodás, valamint az eddigi átalakítások az előzetes vélemények figyelembevétele, a szakmai és társadalmi szervezetekkel való egyeztetések nélkül történtek –kifogásolta a koalíciós megállapodást Papp Zoltán, a Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET) elnöke. A NET még benyújtása előtt szeretné tárgyalni az erről szóló törvénytervezetet.

A NET ugyancsak szükségesnek tartja a progresszív betegellátás intézményi rendszerének újragondolását. A súlyponti kórházak definíciója ugyanis nem volt egyértelmű. Egyebek között szólt arról is, hogy a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatban az a véleményük, hogy a támogatások gyakran, előzetes egyeztetés nélkül változnak.