2007. augusztus. 22. 15:49 MTI Utolsó frissítés: 2007. augusztus. 22. 15:53 Itthon

Civilekkel egyeztették a titoktörvény tervezetét

A civil szervezetek a titoktörvény szerdai társadalmi egyeztetésén üdvözölték azt a javaslatot, amely lehetővé tenné a titkossá minősítések bíróság előtti megtámadását.

A titoktörvény előző tervezetét, az általános vita után, 2006-ban, a kormány visszavonta, majd a tervezet átdolgozása után, a két kormánypárt között koalíciós egyeztetés kezdődött a normaszöveg tervezetéről. Ennek a normaszövegnek a társadalmi egyeztetését tartották szerdán Budapesten.

A titkosítás érvényességi ideje tekintetében a régi törvényjavaslatban 40, illetve 30 év volt meghatározva, egyszeri hosszabbítással, a jelenlegi tervezetben viszont 30, illetve 20 év szerepel egyszeri, magánszemély jogos érdekére tekintettel pedig kétszeri hosszabbítási lehetőséggel. A javaslat új eleme az is, hogy a minősítés során vizsgálni kell, hogy a minősítendő adat nyilvánosságához nem fűződik-e az állam védendő érdekénél lényegesen nagyobb közérdek. A minősíthető adatok jegyzéke lerövidülne. 

A javaslat szerint különbséget tennének a civil és a titok megőrzésére felesküdött személyek államtitoksértése között is. Az elképzelés szerint a titok megőrzésére felesküdött személyt szigorúbban kellene büntetni, mint a civileket. Ezzel a megoldással kiküszöbölhetővé válna azon probléma, hogy olyan újságírók ellen folyik büntetőeljárás, akik tudtukon kívül hoztak nyilvánosságra minősített adatot.

A tervezetben az is szerepel, hogy az adatvédelmi biztos a minősített adat minősítésének megváltoztatására szólíthatja fel a minősítőt. Amennyiben ennek a minősítő nem tesz eleget, az ombudsman szakmai álláspontja megalapozottságának megállapítása érdekében bírósághoz fordulhat.

A társadalmi egyeztetésen Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos hangsúlyozta: üdvözli a javaslat által az adatvédelmi biztos részére biztosított többletjogosítványt, de szükségesnek tartja az ehhez szükséges személyi és anyagi feltételek megteremtését. Álláspontja szerint garanciát kell adnia arra, hogy ne lehessen politikai okból, politikai érdekből iratokat titkosítani. Mint mondta, a törvényjavaslatban lát erre utaló szándékot, de ezeket még pontosítani szükséges. Fontosnak nevezte annak biztosítását, hogy ne fordulhasson elő az, hogy közérdekű, minősített adatot "eltüntetnek" azzal, hogy a minősítés lejárta előtt selejtezik. Péterfalvi Attila szerint bele kellene építeni a tervezetbe azt is, hogy csak minősítési eljárással lehessen adatot titkosítani.

Majtényi László, volt adatvédelmi ombudsman azt javasolta, hogy az adatvédelmi biztos a nemzetbiztonsági bizottság nyilvános ülésén évente számoljon be titokellenőri tevékenységéről. Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért és a Védegylet képviseletében azt mondta, "jelentékeny" az elmozdulás a 2006-os javaslathoz képest. Hiányolta ugyanakkor a tervezetből azt az előírást, hogy minden minősítési eljárásban készüljön indoklás.

A jogvédő azt javasolta, hogy legyen egy "nyilvános iktató", ahol nyomon lehetne követni azt, hogy mikor milyen adat titkosságát oldották fel. Felhívta a figyelmet az információs kárpótlás szükségességére is, amelyben a titkos megfigyelés tényét - a szükséges idő letelte után - közölnék az érintettel. Fontosnak tartotta azt is, hogy legyen meghatározva azon adatoknak a köre - például a közigazgatási hibákat említette - amelyeket nem lehetne titkosítani. Schiffer András fontosnak tartotta azt is, hogy a "civilek" által elkövetett államtitoksértésnél tegyenek különbséget aközött, hogy valaki szándékosan kifürkészte az államtitkot - ezt büntetni javasolja - és aközött, ha valaki véletlenül jut az államtitok birtokába. Ebben az esetben ugyanis nem tartja indokoltnak a büntetőjogi felelősségre vonást. A törvényjavaslat hiányosságának nevezte, hogy abban túl hosszú a titkosítási idő.

Zala Mihály, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke hangsúlyozta: indokoltnak tartja a kétszeri hosszabbítás lehetőségét azok védelmében, akik együttműködnek a nemzetbiztonsági szervekkel, segítik azokat.
Hirdetés