2007. július. 25. 17:12 MTI Utolsó frissítés: 2007. július. 25. 17:19 Itthon

Ombudsmani javaslat a szegregációmentes elhelyezésre

Jogalkotási javaslatot terjeszt az oktatási és az önkormányzati tárca elé a kisebbségi ombudsman, mert a jelenlegi szabályok szerint egyetlen település sem kötelezhető arra, hogy befogadja az iskolabezárások és -összevonások miatt tanintézmény nélkül maradó tanulókat. Ezt maga Kállai Ernő ombudsman özölte szerdán.

Az oktatási tárcánál már dolgoznak azon, hogy szeptemberre megoldást találjanak az érintett gyermekek számára - közölte a minisztérium illetékese. Bajnai Gordon önkormányzati miniszter soron kívüli vizsgálatot kért a közigazgatási hivataltól. Az ombudsman utalt arra, hogy javaslata a csörögi példa alapján fogalmazódik meg. A Pest megyei Csörög még 2002-ben vált ki Sződ községből, és önálló település lett, de oktatási intézménnyel nem rendelkezett. A falu évente hosszabbított intézményfenntartó társulást kötött Sződdel, hogy így biztosítsa az önkormányzat a kötelező oktatási feladatának végrehajtását.

A nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa tavaly vizsgálatot folytatott a csörögi roma tanulók oktatásával
kapcsolatban, mert két nagy létszámú osztályt megbontottak, a roma gyermekeket pedig egy másik épületben elkülönítették, így ez az intézkedés lakóhely szerinti közvetlen diszkriminációt, etnikai alapon pedig közvetett diszkriminációt, valamint szegregációt valósított meg - emlékeztetett Kállai Ernő.

Az ombudsmani vizsgálatból kiderült, hogy a diszkriminatív osztályba sorolást és iskolába helyezést az igazgató állítása szerint a polgármester utasítására hozta meg. A csörögi gyerekek szeptemberi iskolakezdése megoldatlan, így 29 diák alapfokú oktatáshoz való joga sérülhet, mivel a helyi önkormányzatok - a Sződ és Csörög között fennálló intézményfenntartói társulás ellenére - nem tudják ellátni kötelező alapfeladatukat. Ezen kívül a csörögi polgármester tájékoztatása szerint 11 cigány óvodásnak sem tudnak helyet biztosítani - mondta Kállai Ernő.

Borovszky Tímea, az oktatási minisztérium roma ügyekkel foglalkozó titkárságának vezetője elmondta, hogy mindenképpen megoldást találnak a szeptemberi iskolakezdésre az érintett gyermekek számára. Feltételezéseik szerint ugyanakkor Csörög és Sződ felelőssége egyaránt fennállhat a kérdésben, az oktatási feladatokat ugyanis Csörögnek kell ellátnia. Nem tudni, hogy más településsel próbáltak-e már közoktatási megállapodást kötni - jegyezte meg. Sződ pedig tudomásuk szerint kifejezetten csak a roma gyermekekkel járt el ily módon.

A titkárságvezető kitért arra is, hogy az iskolaösszevonásokat a tárca azért szorgalmazza, hogy a minőségi oktatáshoz több gyermek férjen hozzá. A PISA-vizsgálatokból, kompetenciafelmérésekből az derült ki, hogy a kisebb létszámmal működő iskolák minőségileg alacsonyabb színvonalon tudnak oktatni. "Ezért szorgalmazzuk ezeket az összevonásokat" - közölte, hozzátéve: ezekről minden esetben az adott önkormányzat dönt. Csak olyan intézményt lehet összevonni, ahol nagyon kevés a gyerek, s van lehetőség máshová elvinni őket. Tehát tanuló ellátatlanul nem maradhat - hangsúlyozta.

A Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője, Forgács István arról tájékoztatta, hogy Bajnai Gordon önkormányzati miniszter szerdán soron kívüli törvényességi vizsgálatot kért a hivataltól a csörögi roma tanulók ügyében, ami kiterjed a két település között korábban létrejött társulási megállapodásra, valamint arra is, hogy az általános iskolai oktatás feltételei biztosítottak-e Csörögön. 

A vizsgálat megindítása miatt Forgács István nem kívánt reagálni az ombudsman jogi észrevételeire, de - mint mondta - álláspontja szerint nem az esetleges szankciók mérlegelése a fő feladat. A közigazgatási hivatal a két szaktárcával igyekszik olyan szakmai megoldást találni, hogy a szeptemberi tanévkezdésig a csörögi diákokat szegregációmentesen helyezzék el - tette hozzá.
Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2025. január. 09. 19:30

Századfordulós bűnügyek – Az országbíró titokzatos halála

Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.