BRFK kontra Toroczkai: az első nap
Megkezdődött a Fővárosi Bíróságon hétfőn a BRFK Toroczkai László ellen indított kártérítési pere, amelyben a rendőrség mintegy tízmillió forintot követel az MTV-székház ostrománál keletkezett rendőrségi károk miatt Toroczkai Lászlótól.
A rendőrség keresete szerint a Kossuth téren szeptember 18-án demonstráló tömeg egy része egyértelműen Toroczkai László felszólítására ment át a Szabadság térre az MTV székháza elé. Toroczkai László így a demonstráció szervezőjeként felelős volt a gyülekezési törvény szerint a rendezvény rendjéért. A jogszabály szerint ha a résztvevők magatartása a rendezvény törvényességét veszélyeztetni, a szervező köteles feloszlatni a rendezvényt - ezt Toroczkai László nem tette meg.
A felperes keresetében 9.950.453 forintot és annak járulékait szeretné érvényesíteni. Ez ügyben fizetési meghagyást is kibocsátott a bíróság a rendőrség kérésére, ám az ellen Toroczkai László úgynevezett ellentmondással élt, így lett az ügyből peres eljárás.
A hétfői tárgyaláson megjelent Toroczkai László is, aki Gaudi-Nagy Tamással és Tóth Lászlóval, az alperes édesapjával képviseltette magát.
Gaudi-Nagy Tamás a jogalapra hivatkozva a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a rendőrségi közlések alapján választási gyűlés történt, amire nem vonatkozik a gyülekezési törvény hatálya és bejelentési kötelezettség sem fűződik hozzá. Szerinte ügyfele úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható volt, többletfelelősség nem terheli. Mások is mondták - tette hozzá -, hogy a demonstrálók menjenek át a Szabadság térre, nem csak Toroczkai László.
Mindkét jogi képviselő felidézte: a szeptemberi eseményekkel összefüggésben több jelentés is készült, amelyek egyöntetűen megállapítják a rendőri felelősséget is. Tóth László külön kérdésként vetette fel azt is, hogy az MTV székháza előtt történteknek volt-e egyáltalán szervezője. Álláspontja szerint a demonstráció spontán esemény volt.
A BRFK jogi képviselője ugyanakkor azt hangsúlyozta: a Szabadság téri demonstráció nem választási gyűlés volt. Az alperesek jogi képviselői szerint viszont az is választási gyűlésnek számít, ha egy jelölő szerv - ebben az esetben az MSZP - ellen fejezik ki az elégedetlenségüket a résztvevők.
A jogalap - a kártérítési felelősség - eltérő értelmezése miatt Gaudi-Nagy Tamás közbenső ítéletet kért a bíróságtól. Az ügyben eljáró bíró kifejtette: a jogalapot tekintve ő is külön döntést tart szükségesnek, ez vagy közbenső ítéletet jelent, vagy ítéletet ebben az esetben.
A bíró emellett a kereset pontosítására szólította fel a felperest, akinek ezt 30 napon belül meg kell tennie. A pert októberre napolta el a bíróság és várhatóan ekkor dönt a jogalapról is.