HVG

A politika boszorkánykonyhái. Gyurcsány Ferenc kormányfő tavaly nyáron a Mozgó Világban így nevezte a kormánytagok legszűkebb stratégiai elemző stábjait, a miniszteri kabineteket. "Itt lehet, sőt kell nagyon szabadon gondolkodni, vitatkozni, elemezni" - mondta a létszámukat tekintve is megerősített agytrösztökről a miniszterelnök, hozzátéve azonban, hogy "az igazgatás így intakt marad, nem kérjük egy köztisztviselőtől, hogy azonosuljon a kormány politikai megfontolásaival".

A miniszteri kabinetek és az ezek élén álló kabinetfőnökök egy sor tárcánál ma nagyobb befolyást élveznek, mint korábban bármikor. A Honvédelmi Minisztérium (HM) kabinetfőnökének, Szeredi Péternek főbb feladatait tavaly nyár óta például 53 pontban sorolja fel a minisztérium belső alkotmánya. A szervezeti és működési szabályzat szerint a kabinetfőnök irányítja például a Katonai Légügyi Hivatal tevékenységét, de feladatai közé tartozik a tárca létszámgazdálkodásának "szakirányítása" is. A tisztség hierarchikusan kiemelkedő jelentőségét mutatja, hogy a stábfőnök a szűken vett kabineten kívül még öt nagy szervezeti egységet - összesen 109 főt - vezet a 499 státussal rendelkező minisztériumban.

A miniszterek bizalmi emberének számító, alapvetően politikai tisztséget betöltő kabinetfőnökök a rendszerváltás után elméletileg csak a közigazgatási, illetve a helyettes államtitkárokon (vagyis a tárcák szakmai vezetőin) keresztül adhattak utasítást a minisztériumi szakapparátusoknak. A közigazgatás deklarált depolitizáltságának tavaly azonban vége szakadt. A 2006. évi LVII. törvény elfogadása óta a korábban szürke eminenciásként emlegetett stábfőnökök (miként erről a HM kapcsán már szó esett) közvetlenül irányíthatják az egyes főosztályvezetőket és beosztottjaikat.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium kabinetfőnöke, a 34 éves Balogh Gyula a 600 fős tárcánál például a teljes jogi, közszolgálati és igazgatási részleget (összesen 124 főt) jogosult dirigálni. Kérdés persze, ilyen viszonyok között mennyire lehet politikai tekintetben intakt apparátusokról értekezni, miként azt a tavalyi kormányváltás idején a miniszterelnök tette.

A kabinetfőnökök befolyása a különböző tárcáknál kétségkívül nem azonos. A stábfőnök néhány helyen változatlanul a miniszter jobbkeze és tanácsadója, számottevő adminisztratív hatalommal azonban továbbra sem rendelkezik. Ilyen klasszikus feladatkört látszik betölteni például a Külügyminisztériumban Jári Ferenc, aki a kabinetiroda mellett csak a miniszteri titkárságot és a parlamenti kapcsolatok osztályát (összesen 16 munkatárs) irányítja. "Feladatom a beérkező információk szintetizálása, és segíteni a minisztert eligazodni a minisztérium berkeiben" - fogalmazott a 46 éves szakember. A főosztályvezető beosztású karrierdiplomata pályafutása mégis rendhagyó: ő az egyetlen kabinetfőnök, aki egy miniszterváltást követően is a helyén maradt. A diplomácia világában újoncnak számító Göncz Kinga külügyminiszter tavaly nyári kinevezése után megtartotta posztján elődje, Somogyi Ferenc bizalmi emberét.

Szeredi Péter, Szekeres Imre kabinetfőnöke. Hóc, hóc, katona © Bánkuti András

Több minisztériumban viszont a kabinetvezető ma már voltaképpen a tárca harmadik emberének számít. A honvédelmi, a földművelésügyi, az oktatási és a gazdasági tárcához hasonlóan kiterjedt jogosítványokkal rendelkezik a kabinet vezetője például az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban (IRM) is. "A közigazgatási államtitkári tisztség megszüntetése után a kabinetfőnök feladata lett egy sor funkcionális egység irányítása" - mondta a HVG-nek a tucatnyi szervezeti részleg felügyeletére jogosult Kisfaludy Zoltán, aki még 1990-ben bonni Bundestag-ösztöndíjasként került ismeretségbe a jelenlegi tárcavezetővel.

Az IRM 39 éves kabinetfőnöke különben a stábvezetőknek azon csoportjába tartozik, akiknek munkaviszonya a parlamenti ciklus végén nem jár le automatikusan. A másfél évtizedes közigazgatási múlttal rendelkező szakember ugyanis köztisztviselőként - főosztályvezetői beosztásban - vezeti a miniszter legszűkebb csapatát. Hasonló státusban van (lásd táblázatunkat a 15. oldalon) többek közt MEH-beli, illetve pénzügyminisztériumi kollégája, Medgyesi Zsuzsanna és Csáky Bernadett is.

A kabinetfőnökök egy másik csoportja, a politikai főtanácsadó besorolású stábvezetők megbízatása viszont a miniszter (és az államtitkárok) mandátumának időtartamához igazodik. Az ilyen politikus kabinetfőnökök pozícióját azonban sajátos ellentmondás jellemzi. Miközben ugyanis Sárközy Tamás, az első Gyurcsány-kormány közigazgatási kormánybiztosa évek óta azt állítja, hogy a magyar kormányzat káros mértékben túlpolitizált, a tavaly tavasszal újra hatalomra került Gyurcsány Ferenc kormányfő a múlt év közepén úgy döntött, immár teljes egészében politikai tisztségviselők irányítása alá helyezi a köztisztviselőket a minisztériumokban.

Politikai tanácsadó besorolású kabinetfőnökök irányítják az egyes hivatali részlegek munkáját az OKM-en kívül jelenleg például az MSZP-s, illetve SZDSZ-es fellegvárnak számító szociális és munkaügyi, illetve környezetvédelmi és vízügyi tárcánál. Az utóbbinál a szabaddemokrata párttag Petrus László az apparátus 11 százalékának (46 munkatársnak) a főnöke.

Az Államszervezetünk potenciazavarai címmel még a 2006-os parlamenti választások előtt közzétett könyvében Sárközy egészen pontosan így fogalmazott: "Az utolsó tíz év magyar kormányzati hatékonysági deficitjének egyik alapoka, hogy a politikai elem elnyomja, illetve deformálja a szakmai-menedzseri elemet." A volt kormánybiztos szerint a végrehajtó hatalom egész egyszerűen nem lesz képes egyenlő félként fellépni a korszerű vezetésű gazdasággal szemben, "ha politikai okokból tönkreteszi közintézményei vezetését, közigazgatásának szakszerűségét."

A politikai boszorkánykonyhák felértékelődését mindeközben jól illusztrálja, hogy maga a kormányfő is visszaállítani készül a tavaly nyáron még éppen általa megszüntetett kormányfői kabinetirodát.

BABUS ENDRE