Mennyi adót kell fizetni ingatlanértékesítés után?
Milyen adófizetési kötelezettsége van annak, aki családi házat értékesít? Mikor számolhatja el a cég az üzemanyagot a céges autó után? Az Adózóna olvasóinak kérdésére az APEH válaszolt.
Abban az esetben, ha a félkész ingatlanba beépített anyagköltséget a magánszemély nem tudja igazolni, akkor szakértőt kérhet fel a beépített költségek értékének igazolására. A szakértő által megállapított összeg a bevételből levonható a jövedelemszámítás során. Az építőanyag értékesítése ingó értékesítésnek minősül, a bevételből a szerzéskori érték levonható. Amennyiben a szerzéskori érték nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka minősül jövedelemnek, mely után az adó mértéke ugyancsak 25 százalék. Ingóság értékesítése esetén nem kell megfizetni az e címen megszerzett jövedelem adójának 50 ezer forintot meg nem haladó részét. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy az ingó értékesítésből származó jövedelem összegéből -éves szinten- 200 000 forint után nem kell az adót megfizetni.
A vállalkozás tagja a saját nevére tulajdonosként veszi meg a személygépkocsit, de üzembentartónak a vállalkozást tünteti fel. Elszámolhatja-e a vállalkozás a cég nevére szóló üzemanyag, illetve javítási számlákat? Esetleg, ha az üzembentartás mellé még egy használatba adási szerződést is megírnak, akkor inkább lehetőség van-e erre?
A leírtak szerinti esetben a vállalkozás magánszemély tagja a nevén szereplő (tulajdonos) gépkocsit a vállalkozás, mint üzembentartó használja. Kérdés, a költségelszámolás lehetősége.
Amennyiben a használatra átengedett gépkocsi fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos költségek, ráfordítások viseléséről a felek úgy állapodnak meg, hogy azok a vállalkozást terhelik, nincs akadálya annak, hogy a vállalkozás a nevére szóló számlák – a számviteli törvény előírásai szerinti szabályszerű bizonylatok – alapján elszámolja a felmerült költségeket.
Amennyiben továbbá a vállalkozásnál a gépkocsi „cégautóként” funkcionál, vagyis részéről vállalkozási célú (hivatalos utazásokra történő) használat valósul meg, úgy társasági adóalap-növelési kötelezettsége sem keletkezik (a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet B) fejezet 6. pontjának második fordulata értelmében ugyanis a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás).
A teljes cikk itt olvasható!