Az NRC Piackutató immár több mint egy éve méri fel az internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról, és a közeljövőt illető várakozásairól. A szeptemberi-októberi zajos politikai események után az év végére emelkedett a hvg.hu NetHangulat index értéke, januárban azonban ismét csökkent, és erről a 27 pontos értékről februárban sem tudott elmozdulni. A mutató még júniusban, a megszorító intézkedések bejelentése után zuhant 30 pont alá, és azóta egy igen szűk (25-31 közötti) intervallumban mozog – az aktuális belpolitikai események vagy az emberek hangulatát hagyományosan befolyásoló tényezők csak kisebb ingadozást okoztak az index értékében.

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés korábbi hónapokkal megegyező módon novemberben is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyékében borúlátó hangulat jellemezte. Az index eddigi maximumát az országgyűlési választások idején érte el, minimumát pedig a gazdasági megszorító csomag részleteinek napvilágra kerülésekor. Bár az index értéke februárban nem változott, az optimisták aránya jelentős mértékben csökkent, és már csak 18 százalék gondolja azt, hogy jó irányba mennek a dolgok. 8 százalék bizonytalan, a netezők háromnegyede ugyanakkor borúlátóan szemléli az országban zajló folyamatokat.

Több alkalommal megfigyeltük már, hogy miközben az index értéke az összes internetező körében nem változik, az egyes demográfiai szegmenseken belül megfigyelhető elmozdulás. Januárban a férfiak és a nők, a különböző településtípusokon élők, sőt még az egyes életkori csoportok esetében is közel azonos volt az index értéke – februárban azonban ez már nem volt így. Míg a férfiak körében 2 ponttal nőtt az index, a nők esetében 3 ponttal csökkent, így ismét jelentős különbség figyelhető meg a két nem között: a NetHangulat index értéke a férfiaknál jelenleg 30, a nőknél viszont csak 23 pont. A budapestiek szintén optimistábbak, mint a kisebb településeken élők – a legnagyobb különbség azonban az egyes életkori csoportok között figyelhető meg. Az idősebbek lényegesen jobbnak látják az ország helyzetét, mint a fiatalok: míg az 50 év feletti netezők körében az index értéke 35, addig a 30 év alattiak körében csupán 24.

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelő ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

Az ország jelenlegi helyzetét mérő mutató egy pontot csökkent az előző hónaphoz képest, igaz, ez a mostani csökkenés sem változtat azon a megállapításon, hogy az internetezők szeptember óta nagyjából ugyanolyannak látják az ország helyzetét. Az ország helyzetére vonatkozó mérőszám, csakúgy mint a főindex, augusztusban érte el mélypontját, ám míg a főindex azóta is csak átmeneti időszakokra tudott elmozdulni a minimumérték közeléből, az ország helyzetét jelző index már szeptemberben jelentősen nőtt, és azóta sem marad el jelentősen a megszorítások előtti értékektől. Mindez arra utal, hogy bár az internetezők jellemzően úgy érzik, általában véve rossz irányba mennek a dolgok, a konkrét tényezőket illetően egyelőre nincsenek sokkal rosszabb véleménnyel, mint egy évvel ezelőtt.

Az internetezők továbbra is az ország gazdasági helyzetét ítélik a legrosszabbnak, a demokrácia működését pedig a legjobbnak – ugyanakkor az egyes szempontok megítélése között már nincs olyan nagy különbség, mint korábban. Ráadásul a megkérdezettek éppen a gazdaság tekintetében várják a legnagyobb mértékű pozitív változást a következő egy évben – érezhető javulást várnak emellett az ország nemzetközi megítélésében és az egészségügy helyzetében is.

Mindennek következtében az ország egy év múlva várható helyzetét jelző index februárban 4 ponttal magasabb, mint a jelenlegi szituációra vonatkozó mérőszám. A 33-as érték azt jelzi, hogy a netezők érezhető javulásban bíznak, ugyanakkor a bizakodás mértéke jóval kisebb, mint tavaly ilyenkor.

A kutatás során az internetezőket arra is megkértük, hogy ötös skálán értékeljék saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

Az egyén jelenlegi helyzetét mutató index értéke az elmúlt 12 hónapban nem változott jelentős mértékben: minden hónapban elérte az 50 pontot. Az eddigi legalacsonyabb szintet augusztusban mértük, februárban az index értéke ennél valamivel magasabb: 51 pont.

Az egyén jövőbeli (egy év múlva várható) helyzetére vonatkozó mutató június, vagyis a megszorítások bejelentése óta együtt mozog a jelenlegi helyzetet jelző indexszel – februárban a jövőbeli index ugyan egy ponttal magasabb (52 pont), de ez a statisztikailag nem számottevő eltérés továbbra is azt jelzi, hogy az internetezők nem számítanak arra, hogy a gazdasági reformok rövidtávon akár pozitív, akár negatív hatást gyakorolnak saját személyes életükre.

Érdekes módon az elmúlt hónapban több intézmény presztízse is nőtt. A növekedés mértéke ugyan egyetlen esetben sem számottevő, de ennek tükrében még feltűnőbb, hogy februárban 3 tizedponttal csökkent a bíróságok iránti bizalom. A nem drámai, de mindenképpen érezhető csökkenés okát csak találgatni lehet, de nem kizárt, hogy összefüggésben van a móri ügyben történt fordulattal.

A felmérést az NRC 2007. február 25-28. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.