Lángoló autó az ostromlott Magyar Televízió előtt. Nem romlott tőle a hangulat © AP

A belpolitikai események (a balatonőszödi beszéd kiszivárgása, a sorozatos tüntetések, a választási kampány) eredőjeként – talán meglepő módon – javult az internetezők közhangulata, sőt az egyes intézmények (így a kormány és a rendőrség) iránti bizalom is nőtt. Ugyanakkor még mindig jelentős túlsúlyban vannak a pesszimisták: a netpolgárok több mint 70 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok.

Az NRC Piackutató immár több mint egy éve méri fel az internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról, és a közeljövőt illető várakozásairól. A közelmúltban történt belpolitikai események tükrében különösen érdekesnek ígérkezett a szeptember végi felmérés: a megszorító csomag hatására mélypontra zuhant internetes közhangulatot milyen irányba befolyásolta a miniszterelnök napvilágra került őszödi beszéde és az azt követő politikai és utcai események, valamint az önkormányzati választási kampány. (A felmérés szeptember utolsó hetén készült, tehát az utcai harcok megszűnése után, de még az önkormányzati választások előtt – a választási eredmények hatása tehát még nem mutatkozhat meg az indexekben.)

A teljes lakosság körében végzett más felmérések szerint az elmúlt hetek eseményei nem befolyásolták a megszorítások nyomán már amúgy is mélyponton lévő politikai közhangulatot. Az NRC mérései szerint az internetezők körében ugyancsak augusztus végén hágott tetőfokára a pesszimizmus – szeptember végére ugyanakkor nem stagnálást, hanem számottevő javulást tapasztaltunk az internet használók közérzetében: a NetHangulat index értéke 25-ről 30-ra, tehát 5 pontot emelkedett. A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés az eddigi kutatásokkal megegyező módon szeptemberben is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

© hvg.hu

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista jövőképet jelentenek. A középpontról való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezők az elmúlt tizenkét hónap mindegyékében pesszimizmussal tekintettek a jövőre. Az index eddigi maximumát az országgyűlési választások idején érte el, minimumát pedig a gazdasági megszorító csomag részleteinek napvilágra kerülésekor. Az augusztus végi sokkhatásból a jelek szerint felocsúdtak az internetezők: szeptemberben az index értéke már megközelítette a júliusi szintet. Mindez természetesen nem jelenti, hogy optimistává vált volna az internetezők közhangulata. Szeptember végén még mindig 71 százalék volt a pesszimisták aránya, és a netezők kevesebb mint egynegyede érzi úgy, hogy inkább jó irányba mennek a dolgok.

Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?
	Július	Augusztus	Szeptember
Optimista Egyértelműen vagy inkább jobban alakulnak a dolgok	24%	19%	24%
Nem tudja megítélni	7%	5%	5%
Pesszimista Egyértelműen vagy inkább rosszabbul alakulnak a dolgok	69%	76%	71%

A különböző demográfiai csoportokat vizsgálva érdekes jelenségre figyelhetünk fel. Bár augusztusban is nagyobb volt az optimisták aránya a férfiak körében, a NetHangulat index a két nem esetében közel azonos volt. Szeptemberben ugyanakkor lényegesen nőtt a különbség e tekintetben a férfiak és a nők között. Előbbieknek 32, utóbbiaknak viszont csupán 15 százaléka optimista, és ez az eltérés az indexben is megmutatkozik: a férfiaknál 36-os, a nőknél 24-es értéket regisztráltunk, vagyis tulajdonképpen csak a férfiak esetében beszélhetünk a közhangulat javulásáról; a nők ugyanolyan pesszimisták, mint egy hónappal korábban.

	Az ország jelenlegi helyzete	Az ország várható helyzete
2005. IX.	33	34
2005. X.	34	36
2005. XI.	34	38
2005. XII.	32	38
2006. I.	33	39
2006. II.	34	39
2006. III.	36	43
2006. IV.	35	40
2006. V.	34	37
2006. VI.	25	26
2006. VII.	26	34
2006. VIII.	22	23
2006. IX.	31	36

Az augusztusi és a szeptemberi adatokat összevetve megállapítható továbbá, hogy leginkább a 30-49 év közöttiek, valamint a vidéken élők esetében csökkent a pesszimizmus.

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelő ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

Az ország jelenlegi helyzetét mérő mutató – a főindexhez hasonlóan – szignifikáns mértékben nőtt augusztushoz képest. Sőt, a 9 pontos emelkedés azt jelenti, hogy az ország jelenlegi helyzetét jelző index ismét 30 pont fölé kúszott. Ez az érték természetesen még mindig nagyon alacsony, és az is szembetűnő, hogy a hat tényező egyikénél sem éri el az átlagosztályzat a közepes szintet. Legjobbnak a demokrácia működését, legrosszabbnak a gazdasági helyzetet látják az internetezők.

A jövőre vonatkozó várakozásokat illetően még látványosabb javulást figyelhetünk meg augusztushoz képest. Egyrészt az index 13 pontot nőtt, másrészt a 36-os érték 5 ponttal magasabb, mint a jelenlegi helyzetre vonatkozó mutatóé. Mindez azt jelzi, hogy az internetezők bíznak benne, hogy egy év múlva a jelenleginél érezhetően jobb lesz az ország helyzete. Leginkább a gazdasági helyzetet illetően vannak pozitív várakozások, de a netpolgárok számítanak az egészségügyi ellátás és az ország nemzetközi megítélésének javulására is.

	Az ország jelenlegi helyzete	Az ország várható helyzete
2005. IX.	56	61
2005. X.	53	58
2005. XI.	55	60
2005. XII.	53	56
2006. I.	55	61
2006. II.	54	59
2006. III.	54	60
2006. IV.	52	57
2006. V.	53	57
2006. VI.	52	52
2006. VII.	52	52
2006. VIII.	50	51
2006. IX.	55	55

A kutatás során az internetezőket arra kértük, hogy ötös skálán értékeljék jelenlegi és jövőbeli helyzetüket: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és az anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend tavaly szeptember óta nem változott.

Az egyén jelenlegi helyzetét mutató index értéke az elmúlt 12 hónapban nem változott jelentős mértékben: minden hónapban elérte az 50 pontot. Az eddigi legalacsonyabb szintet augusztusban mértük, szeptemberre azonban ez a mutató is jelentősen emelkedett, és jelenleg 55 ponton áll. A jövőbeli várakozásokat jelző index május óta most vette fel a legmagasabb értéket, ugyanakkor az a szeptemberi érték ugyanúgy 55 pont, mint a jelenlegi helyzet esetében. Mindez arra utal, hogy az internetezők – miközben az ország helyzetében egy éven belül is pozitív változásokra számítanak – saját személyes életüket illetően rövidtávon nem prognosztizálnak javulást.
A szeptemberi felmérés egyik érdekessége, hogy szinte minden vizsgált intézmény presztízse számottevően nőtt az internetezők körében. Erre magyarázat lehet az önkormányzati választások előtti kampány (tavasszal a választásokat megelőzően hasonló jelenséget tapasztaltunk), ugyanakkor az elmúlt hónap változatos belpolitikai eseményeinek tükrében nehéz lenne megmondani, pontosan milyen hatások játszottak közre az intézmények iránti bizalom növekedésében.

Jelentősen nőtt a kormány presztízse is, igaz, a 3,8-es érték még mindig elmarad a márciusban és áprilisban mért 4,5-től. A rendőrség iránti bizalom ugyanakkor elérte a tavaszi szintet – ennél magasabb presztízst nem mértünk az elmúlt egy év során. A 14 intézmény közül csak a civil szervezetek és a politikai pártok presztízse nem nőtt számottevően – utóbbi azért érdekes, hiszen a választási kampány során várható volt az irántuk való bizalom erősödése. A tavaszi kampány során tetőzött a pártok bizalmi indexe, amely a választásokat követően ismét zuhanni kezdett, és az őszi kampányidőszak sem tudott jelentős növekedést előidézni. Úgy tűnik, az internetezők pártokból való kiábrándultsága stabil – 2,8-es bizalmi indexük egyértelműen az utolsó helyet jelenti számukra a rangsorban.

	Augusztus	Szeptember	Változás
Alkotmánybíróság	6,0	6,5	le
ENSZ	5,7	6,3	le
Európai Unió (EU)	5,5	5,9	le
Ombudsmanok	5,5	5,8	le
Köztársasági elnök	5,3	5,5	le
Bíróságok	5,2	5,5	fel
Civil szervezetek	5,1	5,1	le
NATO	5,0	5,7	le
Rendőrség	4,9	5,4	le
Önkormányzatok	4,3	4,8	le
Egyházak	4,2	4,3	fel
Parlament	3,4	3,9	le
Kormány	3,2	3,8	le
Politikai pártok	2,7	2,8	le

A közhangulat és az intézmények iránti bizalom feltűnő javulásának okát nehéz lenne pontosan meghatározni. Az önkormányzati választások előtti kampány, a politikusok, politikai témák hangsúlyosabb szereplése az egyes médiumokban, a mozgósítás és a változtatás lehetőségének érzete érthető módon növelhetik a közhangulatot, javíthatják a várakozásokat. A szeptemberben kirobbant botrány és az erre adott reakciók ugyanakkor minden bizonnyal árnyalták a képet – ám hogy milyen irányba, arról a felmérés adatai nem árulkodnak egyértelműen. Az október végi eredmények minden bizonnyal segítenek majd a merészebb következtetések levonásában.

A felmérést az NRC 2006. szeptember 23-30. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.