Ismét romlott a köztársasági elnök megítélése
Októberre ismét esett a hvg.hu NetHangulat index értéke. Bár az internetezők több mint háromnegyede szerint Magyarországon inkább rossz irányba mennek a dolgok, az ország gazdasági helyzetét valamivel jobbnak érzik, mint egy hónappal ezelőtt. Leginkább a demokrácia működésével és az ország nemzetközi megítélésével kapcsolatban romlott a netezők véleménye – mindez valószínűleg az elmúlt napok-hetek belpolitikai eseményeinek is köszönhető.
A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés az eddigi kutatásokkal megegyező módon októberben is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?
A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista jövőképet jelentenek. A középpontról való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezők az elmúlt tizenkét hónap mindegyékében pesszimizmussal tekintettek a jövőre. Az index eddigi maximumát az országgyűlési választások idején érte el, minimumát pedig a gazdasági megszorító csomag részleteinek napvilágra kerülésekor. Az októberi érték alig valamivel magasabb az eddigi minimumnál: az internetezők több mint háromnegyede érzi úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok – az optimisták aránya csupán 18 százalék.
Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?
Augusztus | Szeptember | Október | |
Optimista | 19% | 24% | 18% |
Nem tudja megítélni | 5% | 5% | 6% |
Pesszimista | 76% | 71% | 76% |
Októberben is számottevő különbség figyelhető meg az internetező férfiak, illetve nők közhangulatában. Míg a férfiak esetében a NetHangulat index értéke meghaladja a 30-at, addig a nők esetében csupán 21-es értéket regisztrálhattunk. Mindez annak köszönhető, hogy előbbiek egynegyede, utóbbiaknak viszont csupán egytizede tartozik az optimisták táborába. Nem csak a két nem között figyelhető meg azonban ilyen jellegű eltérés – az életkor növekedésével szintén nő az optimizmus: míg a 30 év alatti netezőknek csak 15 százaléka szerint mennek jó irányba a dolgok (és esetükben az index értéke 24), addig az 50 évnél idősebbek körében 33 százalék gondolja így (és ebben a korosztályban az index is meghaladja a 35 pontot).
Kevésbé elégedettek a demokrácia működésével
Az ország jelenlegi helyzete | Az ország várható helyzete | |
2005. X. | 34 | 36 |
2005. XI. | 34 | 38 |
2005. XII. | 32 | 38 |
2006. I. | 33 | 39 |
2006. II. | 34 | 39 |
2006. III. | 36 | 43 |
2006. IV. | 35 | 40 |
2006. V. | 34 | 37 |
2006. VI. | 25 | 26 |
2006. VII. | 26 | 34 |
2006. VIII. | 22 | 23 |
2006. IX. | 31 | 36 |
2006. X. | 31 | 35 |
A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelő ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.
Az ország jelenlegi helyzetét mérő mutató – a főindexszel ellentétben – nem változott szeptemberhez képest – ugyanúgy 31-es értéket vesz fel, mint egy hónappal ezelőtt. Ha azonban megnézzük az indexet alkotó tényezőket, már nem tapasztalunk ilyen mozdulatlanságot. Bár egyetlen vizsgált szempont esetében sem éri el az átlagpontszám a közepes szintet, többségüknél észrevehető javulás figyelhető meg szeptemberhez képest. Az internetezők valamivel jobbnak érzik az ország gazdasági helyzetét, mint előző hónapban, miként a közlekedés és az egészségügy esetében is magasabb átlagosztályzatot adtak. Mindössze két területen tapasztalhattunk visszaesést: az egyik a demokrácia működése (ahol a NetHangulat felmérések több mint egy éves történetének legalacsonyabb értékét regisztráltuk), valamint az ország nemzetközi megítélése. Mindkét tényező esetében az elmúlt napok-hetek (köztük október 23.) belpolitikai eseményeinek hatása valószínűsíthető.
A jövőre vonatkozó várakozásokat illetően ugyancsak nem figyelhettünk meg lényeges elmozdulást. A 35-ös index azt jelzi, hogy az internetezők bíznak abban, hogy egy év múlva jobb helyzetben lesz az ország, mint most (és ez a pozitív változás a – szociális helyzetet kivéve – szinte minden területet érint majd) – igazán látványos javulásra ugyanakkor nem számítanak.
Egy év múlva sem lesz könnyebb az élet
Az egyén jelenlegi helyzete | Az egyén várható helyzete | |
2005. X. | 53 | 58 |
2005. XI. | 55 | 60 |
2005. XII. | 53 | 56 |
2006. I. | 55 | 61 |
2006. II. | 54 | 59 |
2006. III. | 54 | 60 |
2006. IV. | 52 | 57 |
2006. V. | 53 | 57 |
2006. VI. | 52 | 52 |
2006. VII. | 52 | 52 |
2006. VIII. | 50 | 51 |
2006. IX. | 55 | 55 |
2006. IX. | 53 | 53 |
A kutatás során az internetezőket arra is megkértük, hogy ötös skálán értékeljék saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és az anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend tavaly szeptember óta nem változott.
Az egyén jelenlegi helyzetét mutató index értéke az elmúlt 12 hónapban nem változott jelentős mértékben: minden hónapban elérte az 50 pontot. Az eddigi legalacsonyabb szintet augusztusban mértük, októberben ez a mutató 53 ponton áll. A jövőbeli várakozásokat jelző index szintén 53 pont, ami arra utal, hogy az internetezők – miközben az ország helyzetében egy éven belül is pozitív változásokra számítanak – saját személyes életüket illetően rövidtávon nem prognosztizálnak javulást.
Míg augusztusról szeptemberre csaknem minden vizsgált intézmény presztízse számottevően nőtt, addig az elmúlt egy hónap nem hozott jelentős változásokat – úgy tűnik tehát, hogy a múlt havi presztízsnövekedés az intézmények többségénél tartósnak bizonyul.
A legjelentősebb változást a köztársasági elnök esetében figyelhetjük meg. Fél évvel ezelőtt az államfő presztízse még az egyik legmagasabb volt (6,3 pont a tízes skálán), a március 15-ei kitüntetések körüli protokolláris affér azonban jelentősen csökkentette bizalmi indexét. Az azóta stagnáló presztízsben most – vélhetően az elmúlt hetek markánsabb politikai szerepvállalásainak következményeként – újabb csökkenés következett be: az 5,1-es érték már a lista második felébe sorolta a köztársasági elnöki intézményt.
Az utcai tüntetések, valamint az ezekkel összefüggő rendőri fellépés nyomán némileg csökkent a rendőrség presztízse is – a csökkenés azonban nem számottevő, és az 5,2-es érték a szervezet közepes megítélését jelzi.
Szeptember | Október | Változás | |
Alkotmánybíróság | 6,5 | 6,3 | le |
ENSZ | 6,3 | 6,2 | le |
Európai Unió (EU) | 5,9 | 5,9 | - |
NATO | 5,7 | 5,9 | fel |
Ombudsmanok | 5,8 | 5,7 | le |
Bíróságok | 5,5 | 5,5 | - |
Rendőrség | 5,4 | 5,2 | le |
Köztársasági elnök | 5,5 | 5,1 | le |
Civil szervezetek | 5,1 | 5,1 | - |
Önkormányzatok | 4,8 | 5,0 | fel |
Egyházak | 4,3 | 4,2 | le |
Kormány | 3,8 | 3,8 | - |
Parlament | 3,9 | 3,6 | le |
Politikai pártok | 2,8 | 2,7 | le |
Ezúttal a politika hatott
A NetHangulat index sajátossága, hogy számos tényező hatását sűríti, így változása mögött éppúgy állhatnak gazdasági vagy szociális jellegű okok, mint politikai események hatásai. A júniusi, drámai mértékű zuhanást minden bizonnyal a megszorító intézkedések nyilvánosságra hozatala okozta – ezt a csökkenést az index azóta sem „heverte ki”, a pesszimisták aránya június óta mindig meghaladta a 70 százalékot. A szeptemberről októberre történő csökkenés okai ugyanakkor vélhetően politikai okokra vezethető vissza: miközben lassan csökkenni látszik az internetezők pesszimizmusa az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban, nőtt elégedetlenségük a demokrácia működését illetően; az ország nemzetközi megítélését pedig ma már ugyanolyan rossznak tartják, mint az egészségügy helyzetét.
A felmérést az NRC 2006. október 24-28. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.