Év eleji pesszimizmus a netpolgárok között
Az új év elejére ismét csökkent a hvg.hu NetHangulat index értéke, amely január végén 27 pontot vett fel – derül ki az NRC Piackutató felméréséből. Az internetezők ismét közel háromnegyede véli úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok, és csak minden ötödik hálópolgár nevezhető optimistának.
Az NRC Piackutató immár több mint egy éve méri fel az internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról, és a közeljövőt illető várakozásairól. A szeptemberi-októberi zajos politikai események után az év végére emelkedett a hvg.hu NetHangulat index értéke, az ünnepek emelkedett hangulatának elmúlásával azonban 2007 elejére ismét nőtt a pesszimizmus: az index ismét csak 27 ponton áll. A mutató még júniusban, a megszorító intézkedések bejelentése után zuhant 30 pont alá, és azóta egy igen szűk (25-31 közötti) intervallumban mozog – az aktuális belpolitikai események vagy az emberek hangulatát hagyományosan befolyásoló tényezők csak kisebb ingadozást okoztak az index értékében. A januári felmérés választ adott egy hónappal feltett kérdésünkre is: az októbertől megfigyelhető trend nem folytatódott, az index értéke nem tudta átlépni a bűvös 31-es határt, sőt januárban ismét megközelítette eddigi mélypontját.
A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés korábbi hónapokkal megegyező módon novemberben is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?
A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyékében borúlátó hangulat jellemezte. Az index eddigi maximumát az országgyűlési választások idején érte el, minimumát pedig a gazdasági megszorító csomag részleteinek napvilágra kerülésekor. Januárban az internetezők 73 százaléka érzi úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok, és csupán 21 százalék az optimisták aránya. Decemberben arról számoltunk be, hogy a pesszimisták arányának csökkenésével számottevően megnőtt az ország helyzetét illetően bizonytalanok aránya – mostanra azonban visszaállt a novemberi állapot: a pesszimisták egy része, átmeneti elbizonytalanodást követően ismét inkább negatívan látja a dolgok alakulását.
November | December | Január | |
Optimista : e gyértelműen vagy inkább jobban alakulnak a dolgok | 22% | 24% | 21% |
Nem tudja megítélni | 6% | 9% | 6% |
Pesszimista : e gyértelműen vagy inkább rosszabbul alakulnak a dolgok | 72% | 67% | 73% |
Bár a NetHangulat index értéke jó ideje egy szűk sávban ingadozik, emelkedése, illetve csökkenése nem minden esetben azonos módon alakult az egyes társadalmi rétegekben. Ezúttal inkább a férfiaknál figyelhettünk meg csökkenést: körükben egy hónap alatt 33-ról 28-ra esett az index értéke – a nőknél pedig 28-ról 26-ra. Az év első hónapjára tehát eltűnt a férfiak és a nők hangulatában korábban markánsan meglévő különbség. Ugyanakkor nem csak a férfiak és a nők, hanem az egyes életkori csoportok, valamint a különböző településtípusokon élők esetében is közel azonos az index – kijelenthető tehát, hogy a januárban mért 27-es érték az összes nagyobb társadalmi csoport hangulatát kifejezi az internet használókon belül.
Túlzott optimizmus egy évvel ezelőttAz ország jelenlegi helyzete | Az ország várható helyzete | |
2006. II. | 34 | 39 |
2006. III. | 36 | 43 |
2006. IV. | 35 | 40 |
2006. V. | 34 | 37 |
2006. VI. | 25 | 26 |
2006. VII. | 26 | 34 |
2006. VIII. | 22 | 23 |
2006. IX. | 31 | 36 |
2006. X. | 31 | 35 |
2006. XI. | 30 | 32 |
2006. XII. | 32 | 33 |
2007. I. | 30 | 32 |
A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelő ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.
Az ország jelenlegi helyzetét mérő mutató – a főindexhez hasonlóan – csökkent az előző hónaphoz képest, igaz, a mostani 2 pontos csökkenés sem változtat azon a megállapításon, hogy az internetezők szeptember óta nagyjából ugyanolyannak látják az ország helyzetét. Az ország helyzetére vonatkozó mérőszám, csakúgy mint a főindex, augusztusban érte el mélypontját, ám míg a főindex azóta is csak átmeneti időszakokra tudott elmozdulni a minimumérték közeléből, az ország helyzetét jelző index már szeptemberben jelentősen nőtt, és azóta sem marad el jelentősen a megszorítások előtti értékektől. Mindez arra utal, hogy bár az internetezők jellemzően úgy érzik, általában véve rossz irányba mennek a dolgok, a konkrét tényezőket illetően egyelőre nincsenek sokkal rosszabb véleménnyel, mint egy évvel ezelőtt.
A 30-as index mindemellett természetesen kifejezetten alacsonynak mondható, és ahogy a múlt év vége óta megszokhattuk, a netezők az ország közeli jövőjét se látják sokkal pozitívabban. A gazdasági helyzet, az egészségügy és főleg az ország nemzetközi megítélése terén várnak ugyan némi javulást, de a 32-es indexérték egyrészt azt jelzi, hogy véleményük szerint 12 hónap elteltével is alig fog változni a helyzet, másrészt hogy ország jövőjére vonatkozó várakozások lényegesen rosszabbak, mint tavaly tavasszal. A megszorítások tehát nem is annyira a jelenlegi helyzettel kapcsolatos érzésekre, sokkal inkább a jövővel kapcsolatos várakozásokra voltak/vannak negatív hatással.
Most így az év első hónapjában érdemes arra is visszatekinteni, tavaly januárban milyenek voltak az internetezők várakozásai az egy évvel későbbi – vagyis a jelenlegi – helyzetre vonatkozóan. Tavaly januárban az ország helyzetét jelző index 33 ponton állt, tehát alig magasabban, mint most – a jövőbeli várakozások indexe viszont a 39-es értéket vette fel. A netezők akkori – 6 pontos különbségben jelentkező – optimizmusa túlzónak bizonyult: a mai helyzet nem csak az egy évvel ezelőtti reményektől marad el, hanem az akkor aktuális helyzethez képest is rosszabbnak ítélik.
Személyes helyzetüket továbbra is jobbnak látjákAz egyén jelenlegi helyzete | Az egyén várható helyzete | |
2006. II. | 54 | 59 |
2006. III. | 54 | 60 |
2006. IV. | 52 | 57 |
2006. V. | 53 | 57 |
2006. VI. | 52 | 52 |
2006. VII. | 52 | 52 |
2006. VIII. | 50 | 51 |
2006. IX. | 55 | 55 |
2006. IX. | 53 | 53 |
2006. IX. | 53 | 53 |
2006. X. | 53 | 53 |
2006. XI. | 51 | 51 |
2006. XII. | 52 | 52 |
2007. I. | 51 | 52 |
A kutatás során az internetezőket arra is megkértük, hogy ötös skálán értékeljék saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.
Az egyén jelenlegi helyzetét mutató index értéke az elmúlt 12 hónapban nem változott jelentős mértékben: minden hónapban elérte az 50 pontot. Az eddigi legalacsonyabb szintet augusztusban mértük, januárban az index értéke ennél valamivel magasabb: 51 pont.
Az egyén jövőbeli (egy év múlva várható) helyzetére vonatkozó mutató június, vagyis a megszorítások bejelentése óta együtt mozog a jelenlegi helyzetet jelző indexszel – januárban a jövőbeli index ugyan egy ponttal magasabb (52 pont), de ez a statisztikailag nem számottevő eltérés továbbra is azt jelzi, hogy az internetezők nem számítanak arra, hogy a gazdasági reformok rövidtávon akár pozitív, akár negatív hatást gyakorolnak saját személyes életükre.
Az általános pesszimizmus növekedésével párhuzamosan csökkent az egyes politikai, társadalmi intézményekbe vetett bizalom is. A 14 vizsgált intézmény többségénél tapasztaltunk presztízsveszteséget, a bizalmi index leglátványosabb csökkenése azonban a kormány és a parlament esetében történt az elmúlt egy hónap során: az új év borúlátóbb hangulata a kormány esetében 4, a parlament esetében pedig 6 tizedpontos csökkenést hozott. A listát továbbra is az Alkotmánybíróság vezeti, ám januárban már ennek az intézménynek a presztízse sem érte el a tízes skálán erős közepesnek mondható 6 pontot.
December | Január | Változás | |
Alkotmánybíróság | 6,2 | 5,9 | le |
ENSZ | 5,7 | 5,6 | le |
Európai Unió (EU) | 5,5 | 5,4 | le |
Ombudsmanok | 5,5 | 5,2 | le |
Bíróságok | 5,2 | 5,2 | - |
NATO | 5,2 | 5,0 | le |
Rendőrség | 5,1 | 4,9 | le |
Civil szervezetek | 4,9 | 4,9 | - |
Köztársasági elnök | 4,7 | 4,6 | le |
Önkormányzatok | 4,8 | 4,5 | le |
Egyházak | 4,3 | 4,1 | le |
Kormány | 3,5 | 3,1 | le |
Parlament | 3,5 | 2,9 | le |
Politikai pártok | 2,6 | 2,5 | le |
A felmérést az NRC 2006. január 25-28. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.