2007. február. 17. 12:07 MTI Utolsó frissítés: 2007. február. 17. 12:09 Itthon

Elfogták a veszprémi postásgyilkosság gyanúsítottját

Elfogták a veszprémi postás rablógyilkosság gyanúsítottját – adta hírül a Népszabadság szombaton. A Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta az értesülést.

Az MTI úgy tudja, hogy a rendőrség speciális egysége fogta el a férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy 2003 és 2005 között hat postást rabolt ki, Veszprémben pedig egyet meggyilkolt. Az őrizetest a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai központjába szállították, és megkezdték kihallgatását.

A HavariaPress információjára hivatkozó Népszabadság-cikk szerint a kihallgatással párhuzamosan a gyanúsított tatabányai lakásán tartottak minden részletre kiterjedő házkutatást a nyomozók.

Az ismeretlen tettes 2003. június 24-én lőfegyverrel megölt Veszprémben egy postai kézbesítőt, majd a nála lévő értékekkel elmenekült. A nyomozás során kiderült, hogy a férfi 2003-2005 között több alkalommal rabolt ki postásokat Győrben és Tatabányán.

Veszprémben és Győrben a bűncselekményeihez neonsárga színű, „Rendőrség” feliratú mellényt viselt. Legutóbb 2005. június 20-án Győrben követett el bűncselekményt, amikor fegyverrel fenyegetett meg egy postást.

Korábbi hírek szerint összefüggés van a móri bankrablás és a veszprémi postásgyilkosság között. A rendőrök tavaly decemberben Tatabánya és Tarján között az erdőben – más fegyverek mellett – két AP típusú pisztolyból származó lőszerhüvelyeket is találtak. Az egyik pisztolyt szakértők által bizonyítottan 2003. július 24-én, a veszprémi postásgyilkosság idején használták, a másikat pedig a móri bankrablás miatt már jogerősen elítélt Kaiser Ede használta a bankrablás során.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.