2007. február. 15. 08:15 MTI Utolsó frissítés: 2007. február. 15. 08:24 Itthon

Mától kell vizitdíjat és kórházi napidíjat fizetni

A mai naptól a háziorvosoknál és a járóbeteg-szakrendeléseken vizitdíjat kell fizetni, a kórházakban pedig ellátási naponként napidíjat számolnak fel.

A vizitdíj és a kórházi napidíj alapesetben 300 forint, azonban emelt összegű, 600 forintos térítési díjat kell fizetni azoknak, akik nem a saját háziorvosukat keresik fel, vagy ha az ellátást a rendelőn kívül, például otthon veszi igénybe a beteg.

Szintén emelt összegű, ezer forintos díjat kell fizetni annak, aki ügyeleti ellátást kér, azonban ellátása nem esik a "sürgős szükség" kategóriájába.

Nem kell vizitdíjat fizetni a 18 év alattiaknak, a terhesgondozásra járóknak, a hajléktalanoknak, továbbá szintén térítésmentes az ellátás a közvetlen életmentő beavatkozásokért, a kötelező járványügyi intézkedéseknél, a katasztrófa-egészségügyi ellátás esetében, illetve azok is mentesülnek a díjfizetés alól, akik tartós orvosi kezelésben részesülnek és az alapbetegségükkel összefüggő problémákkal jelentkeznek orvosuknál.

Kórházi napidíjat az intézményben eltöltött napok után kell fizetni, a vizitdíjat viszont még az ellátás igénybevétele előtt ki kell fizetni. A folyamatos kórházi tartózkodás esetén húsz nap után ingyenes a bennfekvés.A vizitdíj befizetését minden esetben nyugtával kell igazolnia a szolgáltatónak. A számlán vagy nyugtán fel kell tüntetni a beteg nevét, TAJ-számát, az ellátás időpontját és a befizetés jogcímét, valamint az ellátó orvos nevét és címét.

Az évi húsz alkalommal megfizetett vizitdíj után a huszonegyedik vizitdíj és az ezt követően befizetett többi díj a jegyzőtől visszaigényelhető, ha az ellátást vagy ellátásokat a beteg nyugtával igazolja.

A díjfizetésről és annak mértékéről minden esetben tájékoztatni kell a beteget még a kezelés megkezdése előtt.

Hirdetés
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.