Magyaré lehet a pereskedés Guinness-rekordja
Minda Zoltán 29 bírót és 8 ügyészt jelentett fel 1997 óta. Kolhaas Mihályként keresi igazát a hatóságoknál, amelyek olykor ellenségesen, máskor fásultan vagy tehetetlenül állnak a jelenséggel szemben. Rögeszmés ember, ennek ellenére gondnokság alatt nem áll, nem rendelték el elmegyógyintézeti kezelését sem, sőt hamis vád miatt sem perelik. Igaz, az ő egyetlen feljelentésében sem indult még vizsgálat. Magyar abszurd a Guinness Rekordok Világnapja előtt egy nappal.
| Bírák, ügyészek, minisztériumi jogászok elleni feljelentések |
Minda a legtöbb esetben hivatali visszaélés, bűnpártolás és közokirat-hamisítás miatt tett feljelentést. Egyik ügyben sem indult el nyomozás. Különösen érdekes, hogy a Szegedi Ítélőtábla bírái ellen rágalmazás és becsületsértés miatt indított magánvádas eljárásában (25. ügy) sem történt még semmi. |
Mi is tulajdonképpen ez az ügy? A történet, akárcsak a harmadik köztársaságé 1989. október 23-án kezdődött. Akkor alapította meg öt magánszemély, illetve a Papíripari Vállalat (PV) pesterzsébeti papírgyára a Pepszolg Kft.-t, mégpedig úgy hogy a cég középvezetői is együttesen ötven, illetve az állami cég is ötven százalékos tulajdonrészesedéssel rendelkezett. A társaság megszületése megfelelt az akkori céggründolási gyakorlatnak, a karbantartóhiánnyal küszködő nagy állami cégnek is segített, és az alapítóknak (egyébként mindannyian a vállalat középvezetői voltak) is jó starthelyzetet jelentett a beinduló félben lévő kapitalizmusban. Eleinte minden jól ment, a tulajdonosok kölcsönösen elégedettek voltak: volt megrendelés és volt munkás a 24 órás karbantartáshoz.
1990 táján azonban változott az elképzelés az ország piacgazdasági átmenetéről, az állami vállalatok menedzsmentje, különösen a középvezetők háttérbe szorultak a privatizációnál, helyüket átvették a jó – sokszor kitűnő politikai – kapcsolatokkal rendelkező privatizátorok. A korszak új hőseinek ugyan lövésük sem volt a vállalatok szakmai profiljáról, de képesek voltak hitelt szerezni, tudták mit és kit érdemes megvenni és eladni, kit és mit kell megtalálni: az eredeti tőkefelhalmozás sokszor zavarosban halászó, de nagyot kaszáló spekulánsai voltak ők. Az általuk uralt átalakulásban kevés sót ehettek meg azok a szereplők, akik még a létező szocializmus végvonaglása idején többnyire a „második gazdaságban” szerzett „tőkéjüket” igyekezték a piacgazdaság körülményei között hasznosítani.
Minda Zoltán. Az aktatologatás ellen © hvg.hu |
A pereskedés oda vezetett, hogy a bíróság 1993-ben kimondta a társasági szerződés érvénytelenségét. Csakhogy, és ezt akarja Minda Zoltán minden fórumon bizonyítani, a felperes, egykori tulajdonostársként fellépett tagi „álképviselő”, a leányvállalat valójában jogilag alkalmatlan volt bármiféle perelésre azt követően, hogy a cégbíróság 1993. május 10-én kelt végzéssel április elsejei hatállyal törölte a cégjegyzékből. Ezért a később indult eljárásban már nem lehet felperes. Perbeli jogképessége nem lévén, a bíróságnak a per félbeszakadását kellett volna megállapítani. Amit a bírósági végzés csak deklarál, függetlenül attól, hogy a bíróság erről mikor szerez tudomást. Csak az utóbbi két évben négyszáz esetben hívta fel erre a bíróságok és más hatóságok figyelmét.
Minda Zoltán ekkoriban, 1993-ban jelent meg a színen, hogy apjának – aki akkoriban kapott szívinfarktust – és cégtársainak segítsen, idővel aztán egyre fontosabb szerepet játszott az igazságkeresésben.
Ma már főleg ő viszi az ügyeket, ennek során számos zavaros ügyletet feltárt. Megakadályozta például, hogy – mint az elkövetők tervezték – a ma már a büntetőbíróság előtt vizsgált gyémánthamisítási csalássorozat több milliárdosra dagadjon. Feltárt számos cégfantomizálást és privatizációs umbuldát. No, nem valamiféle megszállott igazságérzet vezérli, hanem mert a jelenleg végelszámolás alatt álló cégének vissza akarja szerezni a vagyonát, ennek során azonban lépten-nyomon kétes, a Pepszolg ügyéhez szorosan kapcsolódó ügyletekbe ütközik. A Pepszolg vagyona ugyanis több zavaros privatizációs ügyben bukkant fel, sokszor az állami szervek tudtával. Minda ellen már a bírósági szakban van egy közokirat-hamisítási ügy. - Nem félek, a feljelentő egyébként a Pepszolg-vagyon transzformációjának fő hasznonélvezője - helyez képbe a szenvedélyes protestáló.
A Legfőbb Ügyészség előtt. Szabásrajz © Túry Gergely |
Többször volt az az érzése, hogy fehéren-feketén bemutatta a hatóságnak a tévedését, mire az valamilyen nyakatekert okoskodással válaszolt vagy sehogy. Olyan is akadt, így például Mádl Ferenc, Sólyom László vagy Szili Katalin, aki a Minda szerint átírt bírói ítéleteket visszaküldte neki, ahelyett hogy eljárt volna az ügyben.
Bodor Mária, a Legfelsőbb Bíróság (LB) bírája például legutoljára augusztusban jelentette ki írásban, hogy a továbbiakban nem hajlandó a Pepszolg és tulajdonosai beadványaira érdemben válaszolni. Persze az is érdekes, hogy hogyan járhat el ő az ügyben, aki 1993-ban részt vett az alapdöntés meghozatalában, hiszen az eljárásjogi törvények kizárnák, hogy a kifogások vizsgálata során újra eljárhasson. Minda ezt megírta Murányi Katalinnak, az LB kollégiumvezetőjének is, aki szintén azzal válaszolt, hogy nem válaszol többet. "Ezen persze nem csodálkozhatunk, hiszen ő meg 1994-ben járt el az ügyben, és ő is a nem létező leányvállalatra hozott ítéletet" – mondja Minda.
A bíróságoknak és a bíráknak tehát különösen sok fejtörést okoz a rekorder pereskedő, és van, hogy hibán kapja őket. Mint például Lomnici Zoltán legfelsőbb bírót is, aki tavaly decemberben egy bírósági döntést megelőző és a cégjegyzéki adatoktól eltérő tájékoztatást adott a parlament igazságügyi bizottsága elnökének.
A pereskedő Minda számos nálunk eddig ismeretlen módszert is bevet. Legutóbb például a szeptemberi nemzetközi bírótalálkozón tűnt fel lányával, hogy a világ számos országából összesereglett és a Halászbástyán a látkép szépségeit csodáló bíróval ismertesse meg álláspontját a magyar igazságszolgáltatás működéséről. Az sem akármi, hogy szabályos, személyre szóló hírlevelet szerkeszt közjogi méltóságoknak, bírósági vezetőknek, OIT-tagoknak, amelyben július 18. óta hétről hétre számol be nekik az ügy állásáról. Saját weblapja is van. Tartott már sajtótájékoztatót a Legfőbb Ügyészség előtt is, amelyben szerkezetábrával (ahogy ő nevezi „Burda szabásrajzzal”) mutatta be a Pepszolg vagyonát „elprivatizáló” cégbirodalom szerkezetét.
Legújabb ötlete, hogy jelentkezik a Guinness rekordok közé, különös és eseményekben gazdag története alapján van esélye arra, hogy valamelyik, a kiíró által „bizarrnak” nevezett kategóriában csúcstartóvá nyilvánítsák.
Z. Zs.
Gyémántügy: strómanok és éceszgéberek
BÍRÓSÁGON A GYÉMÁNTÜGY
Ismeretlen vegyület
