2006. október. 30. 17:08 hvg.hu Utolsó frissítés: 2006. október. 30. 17:29 Itthon

Zavargások: törvénysértő-e a rendőrségi adatgyűjtés?

Szerezhet-e adatokat a rendőrség a budapesti zavargások elkövetőiről pusztán abból kiindulva, hogy a rendbontásban többen is megsérültek és kórházba kerültek? A jogvédők a rendőri eljárást aggályosnak tartják.

Október 23., Budapest.
A sérültek adait kérik be
© Dudás Szabolcs
Az október 23-i utcai zavargásokat követően a rendőrség minden olyan személy adatait bekérte a budapesti kórházaktól, akit elláttak vagy elláthattak a zavargások idején. A rendőrség szándéka feltehetően az, hogy az egészségügyi intézmények nyilvántartásai nyomán akadjon rá olyan, első körben csupán tanúként kihallgatottakra, akiknek a zavargásokban való aktív részvételét utóbb másként is (fotóval, videofelvétellel) sikerül bizonyítani. Ebben az esetben az illető egyből gyanúsítottá lépne elő.

Kérdés persze, hogy a rendőrség milyen alapon kéri ki a betegek adatait, hiszen ilyenformán minden, éppen aznap este ellátásra szorult személyt felkereshetnek, hogy kihallgassák.

"Egy konkrét személy konkrét adata csak konkrét, törvényes célra kérhető ki" – vélekedik az eljárással kapcsolatban Földes Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza. Szerinte a tömeges adatgyűjtés nagyrészt jogellenes, s a rendőrség csak akkor kérhetné ki a kórháztól egy személy adatait, ha ellene már eljárás folyik, és a bizonyítékok között ezt is szerepeltetni kívánják. „Fordítva nem működhet a dolog, tehát nem lehet tömegesen begyűjteni adatokat, majd ezek között gyanúsítottakat keresni” – magyarázza.

A törvény tágan értelmezhető

A BRFK szóvivője, Jármy Tibor által hivatkozott, a büntetőeljárásról szóló törvény 178-as és 71-es paragrafusa alapján a rendőrség az ismeretlen tettes ellen megindított eljárás esetén tulajdonképpen bárkinek az adatait bekérheti.

„A 71-es szakasz úgy fogalmaz, hogy csak olyan és annyi személyes adat kérhető el, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges, ez tulajdonképpen bármire ráhúzható” - magyarázza Kádár András Kristóf. A történet alapvetően nem volna ennyire egyszerű – mondja a Magyar Helsinki Bizottság jogásza -, hiszen a rendelkezés speciális korlátozása alapján kizárólag „gyanúsítottról, feljelentettről, elkövetéssel gyanúsítható személyről”, vagyis csak konkrét személyről kérhető adat. Azt azonban a jogvédő is elismeri, hogy „tanúkihallgatás” hivatkozással a kórházba kerültek adatait bekérheti a nyomozó hatóság.

Ez esetben azonban, amennyiben a tanúból gyanúsított lesz, és nyilvánvaló, hogy eleve ezzel a céllal kérték az adatokat, a korábban szerzett kórházi adatok nem használhatóak fel bizonyítékként, mert „a 78-as szakasz szerint a jogszerűtlenül szerzett bizonyítékok nem használhatóak fel az eljárásban” – érvel az ügyvéd. A rendőrség tehát jogszerűen jár el, ha  23-án kórházba kerültek adatait annak címén kéri ki, hogy tanúként akarja őket meghallgatni, ha azonban ezzel csak a potenciális gyanúsítottak felkutatásának tényét igyekszik leplezni, akkor a kórházak által nyújtott adatok bizonyítékként nem vehetők jogszerűen figyelembe.

Az ombudsman is állást foglalt

Az egészségügyi intézmények tanácstalanok, a Péterfy Sándor utcai kórház például a rendőrség adatkérő levelét megkapva egyből az adatvédelmi biztoshoz fordult, aki szerint a kérés sem a formai, sem a tartalmi követelményeknek nem felelt meg. Az eztán újrafogalmazott levélben már azt is közlik, milyen ügyben nyomoznak és milyen jogszabály alapján kérnek adatokat, de Péterfalvi ebben is talált kifogásokat. (Korábban egyébként tévesen jelent meg az hír, hogy a Péterfy adatokat adott ki; a kórház a hétfői ombudsmani vizsgálat előtt zárolta a sebesültek adatait.) Péterfalvi szerint gyakori, hogy egy rendőrségi eljárás során tanúból gyanúsított lesz, de ha ez tömegesen és vizsgálódás nélkül történik, az a joggal való visszaélés.

Megfelelő indoklással tehát az adatok kikérhetők, majd használat után megsemmisítendők. A rendőrség dolga praktikusan ez: adatokat gyűjteni és közelebb kerülni olyan emberekhez, akik valamit elkövettek. De  bárki is került kórházba múlt hétfőn fejsérüléssel, az nyilván a világon semmit sem bizonyít. 
Hirdetés