Wittner nem akar összemosódni a vandálokkal
Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője, 1956 utáni elítélt kikéri magának, hogy összemossák randalírozókkal. A napokban folyó tüntetések alatt csak a Kossuth téren volt, sem a Szabadság, sem a Köztársaság téren nem jelent meg, azokat az eseményeket a televízióból figyelte. Wittner előzőleg azt mondta: a Szabadság téren tulajdonképpen nem történt semmi.
A forradalmi cselekményéért 13 évet börtönben ült fideszes politikus részt vett a Kossuth téri demonstráción rögtönzött sajtótájékoztatón, a Rákóczi szobor mellett felállított koporsónál. (A koporsóról elmondta, hogy az a téren az 1956 után kivégzetteket képviseli.)
Wittner Mária "MSZP-s provokátorokat" sejt azok között, akik keddre virradó éjjel törtek-zúztak a Magyar Televízió épületében. Hozzáfűzte, hogy békés tiltakozást akarnak, de nem tudhatják, hogy mikor jelennek meg legközelebb a provokátorok.
A keddi, erőszakellenes ötpárti nyilatkozatot a Parlamentben Wittner Mária nem szavazta meg (tartózkodott), a Szabadság térnél történt vandalizmusra vonatkozóan azt nyilatkozta, arról vágatlan videoanyagot kellene nézni, mert úgy tudja, semmifajta rongálás és fosztogatás nem történt.
Molnár Tamás, a Jobbik alelnöke azt jelentette be a sajtótájékoztatón, hogy lemondott pártbeli funkciójáról, mivel szerinte civilként jobban tudja segíteni a mostani "népfelkelés tisztaságát, ami erkölcsi forradalmat is jelent".
Sólyom nem pártolja a "forradalmazást" |
"Felháborodással tiltakozom az ellen, hogy a Magyar Televízió épülete előtt történt erőszakos bűncselekményeket az 1956-os forradalommal párhuzamba állítsák" - fogalmazott kedden a köztársasági elnök. |
Takács András, a Szabad Magyarországért Mozgalom vezetője ismertette "a Nemzeti Kerekasztal felállításának alapelvei" tervezetét. Az irat szerint a kerekasztalnak tagja lehet minden Magyarországon bejegyzett társadalmi szervezet, amely elfogadja a demokrácia alapját jelentő népfelség elvét, a jelenlegi kormány lemondásának szükségességét, illetve a záros határidőn belül megtartott országgyűlési választásokat, valamint az ország alkotmányos berendezkedésének reformját.