Az Európai Unió Bizottsága tavaly decemberben arra kérte Magyarországot, hogy idén szeptemberben nyújtson be egy felülvizsgált konvergenciaprogramot, amelynek elkészítése a kormány feladata – közölte Gyurcsány Ferenc. "Az Országos Érdekegyeztető Tanács augusztus 28-i ülésén kerül terítékre a program, és ezt a tervezetet kapják meg a parlamenti pártok vezetői, akiket a jövő keddre hívtam meg". Hozzátette, hogy ugyanezt a változatot juttatja el az Állami Számvevőszék elnökének, a Magyar Nemzeti Bank elnökének és a konvergenciatanács tagjainak. A konvergenciaprogram véglegesítése a kormány augusztus 31-i és szeptember 1-jei ülésén történik - rögzítette Gyurcsány Ferenc.

A konvergenciaprogram a 2006-2011 közötti időszakot fogja át, ezen belül 2006-2009 között a tartós egyensúly kialakítása, 2009-2011 között pedig a tartós, magas szintű növekedés feltételeinek megteremtése a cél - mondta Gyurcsány Ferenc. A kormányfő által vázolt konvergenciaprogram javaslat szerint jövőre az eredményszemléletű GDP-arányos államháztartási hiány 6,8 százalék, 2008-ben 4,3 százalék, 2009-ben 3,2 százalék lesz.

A GDP-arányos államadósság - amelyben már nem szerepel semmiféle kedvezményes elszámolás - jövőre 71,5 százalék, 2008-ban 72,7 százalék lesz, majd ezután kezdődik a csökkenése: 2009-ben az adósságráta 70,9 százalék, 2010-ben 68-69 százalék lesz. A GDP növekedése a program szerint lelassul: jövőre 2,2 százalék, 2008-ban 2,6 százalék, 2009-ben 4,1 százalék lesz - jelezte Gyurcsány Ferenc.

Nyugdíj
Nyugdíjügyben nincsen semmilyen közvetlenül ható egyensúlyteremtési szándék, de már rövid távon is szükséges néhány, a jövőben nyugdíjba vonulókat érintő igazságtalanság megszüntetése."Nyugdíjügyben nincsen semmilyen közvetlenül ható egyensúlyteremtési szándék, hiszen a rendszer egészében történő bármilyen módosítás csak hosszú távú hatással jár" – közölte Gyurcsány Ferenc, a konvergenciaprogram tervezetét ismertetve. A nyugdíjrendszer két legfontosabb eleméről, a nyugdíjkorhatárról és az indexálás kérdéséről 2006 második felében hosszú szakmai és az érdekképviseletekkel történő egyeztetés után döntenek.

Egészségügy, oktatás
Gyurcsány Ferenc a konvergenciaprogramhoz kapcsolódó reform részeként beszélt az egészségügy szerkezeti átalakításáról és az oktatási rendszer reformjáról. Az egészségügy szerkezeti átalakításának, finanszírozásának, intézményi reformjának előkészítés alatt álló csomagja az augusztus 31-i  kormányülés témája lesz. Mint mondta, ugyanezen időpontig szót kell váltani a közfinanszírozás mellett a magánfinanszírozás szükségességéről, módjáról, tartalmáról is. Emellett dönteni kell a gyógyszerár-szabályozás módjáról is. "Cél hogy korlátozzuk a  megállíthatatlanul növekvő közfinanszírozást" - hangsúlyozta.
 
Az oktatás kapcsán szólt arról, hogy az oktatási, felsőoktatási reform második lépcsője során a közoktatásban továbbra is az a politikai szándék, hogy megőrizzék a kistelepülések kisiskoláit egy térségi integráció részeként. Mint mondta, a közoktatásban az osztályok szakmai átalakítását nem lehet költségvetési szemlélettel végrehajtani.
 
A felsőoktatási reformban ki kell bontani a bolognai folyamat második szakaszát, ami minőségről, intézményelvű együttműködésről szól. A felsőoktatás reform ezen lépéseiről ősszel átfogó program várható – közölte a miniszterelnök.

A konvergenciaprogram célul tűzi ki, hogy a strukturális reformok keretében igazságosabbá alakuljon az ártámogatási rendszer, ezen belül is a gázártámogatás, amelyre ebben az évben 150 milliárdot, jövőre pedig 100 milliárd forintot fordít a kormány  - mondta Gyurcsány Ferenc.
  
"Célzott szociális rászorultság keretében jövőre a gázár kifizetéséhez támogatást nyújtunk, ami azt jelenti, hogy a lakosság 500 milliárd forintos gázszámlájának 20 százaléka erejéig képes gázártámogatást adni az állam, ami  megközelítőleg 1,2 millió háztartást érint, és háztartásonként átlagosan 80 ezer forintot jelent" – fogalmazott a kormányfő. A támogatást a háztartások 30-40 százaléka kapja, azok, amelyek arra a legjobban rászorulnak.
 
A jövő évi 100 milliárd forintos támogatásnak két forrása van: a hazai kitermelésű gáz után befizetett 70 milliárd forint összegű bányajáradék, és a költségvetésből nyújtott 10-30 milliárd forintos direkt támogatás - tette hozzá a kormányfő, kifejtve, hogy a lakosság nagyobb része annyit fog fizetni a gázért, amennyiért azt az ország külföldről beszerzi.
 
A tömegközlekedési díjszabási rendszer átalakítására rátérve Gyurcsány Ferenc elmondta: a kormány közszolgáltatási szerződést kíván kötni a MÁV-val és a BKV-val, amelynek keretében évi 100 milliárd illetve 30 milliárd forint támogatást ad, ugyanakkor mindent elkövet, hogy négy évenként szanálja ezeket a társaságokat.
 
A kormányfő szólt arról, hogy a tervezett áremelkedések jövőre 6,2 százalékos, 2008-ban 3,3 százalékos, 2009-ben  3 százalékos átlagos inflációt eredményeznek.
 
A tervezett kiadáscsökkentő lépések összességében azt jelentik, hogy a GDP 6 százalékának megfelelő összeggel mérséklődik az állam kiadása - mutatott rá. A már ismert bevételnövelő intézkedések mellett a 2008-ban bevezetendő ingatlanadót említette Gyurcsány Ferenc.
 
"A ma ismert intézkedésekkel és a kitűzött reformokkal megvalósítható a konvergenciaprogram, s ha a világgazdasági körülmények radikálisan nem változnak, akkor nincs szükség további egyensúlyjavító, kiigazító lépésekre, azaz második vagy harmadik csomagra" – szögezte le a kormányfő. 

Az euró előszobájába, az ERM II. rendszerbe 2007-2009 között léphet be Magyarország - közölte a kormányfő, aki ismét kitért az elől a kérdés elől, hogy melyik évben képes Magyarország belépni az euróövezetbe.

A gazdasági elemzőknek nem okoztak ugyan meglepetést a konvergenciaprogram vitaanyagának keretszámai, amelyet a kormányfő kedden délután ismertetett a Parlamentben, ám felhívták a figyelmet arra, hogy az adósságállomány és az infláció várható alakulása kedvezőtlenebb lett a múlt héten kiszivárgottaknál.
 
Az MTI által megkérdezett elemzők a bejelentést követően átmenetileg gyengülő forintárfolyamra, az állampapírpiaci hozamok emelkedésére és arra számítanak, hogy az MNB 50 bázispontos kamatemelésre szánja el magát a jövő héten.
 
Bár a mutatók többségét az elemzők reálisan elérhetőnek nevezték, a 2007-2009 közötti ERM II árfolyamhoz történő csatlakozást illetően azonban inkább a 2009-es időpontot nevezték elképzelhetőnek, és az euró bevezetésének lehetséges időpontját is inkább 2013 körül valószínűsítették.
 
Hegedűs Csaba, az Inter-Európa Bank Rt. elemzője hiányolta a konkrét, számszerűsített kiadáscsökkentő lépéseket. Kifogásolta például, hogy a vitaanyag túlzottan általánosan fogalmaz az egészségügy átalakításáról. Véleménye szerint az államháztartási deficit lefaragása a következő három évben a GDP 3 százaléka körüli mértékére csak feszített ütemben valósítható meg.
 
Németh Dávid, az ING Bank Rt elemzője hangsúlyozta, hogy a jövőre 6,2 százalékra emelt infláció már közel áll a realitáshoz. Kedvezőnek nevezte, hogy a vitaanyag 2009-re 6,4 százalékos kiadáscsökkentéssel számol. A jövőre még 50-50 százalékban érvényesülő bevételnövelés és kiadáscsökkentéssel szemben 2009-re az arány 30-70 százalék lehet úgy, hogy a kiadások lefaragása teszi ki az egyensúlyjavításának nagy részét - mondta. Kedvezőnek nevezte az elemző a nyugdíjba vonulás feltételeinek várható szigorítását is. Úgy vélte: a következő 10-15 évben évről évre emelni kellene a nyugdíjkorhatárt.
 
A Gyurcsány Ferenc által 2007-2009-re tett ERM II árfolyamrendszerhez történő csatlakozást illetően az elemző kételkedésének adott hangot. Felhívta a figyelmet arra, hogy a legoptimistább pályával sem teljesíthetők a maastrichti kritériumok 2007-re, így nem tartotta reálisnak az euró bevezetését megelőző ERM II árfolyamrendszer alkalmazását 2009 előtt. Ezt feltételezve az euró bevezetésére 2013-2014 környékén kerülhet sor Németh Dávid szerint. Az elemző úgy vélte, hogy a jegybank jövő héten publikálásra kerülő inflációs jelentése a kormányfő által ismertetett számokhoz nagyon közeli értékeket tartalmaz majd, feltételezése szerint ugyanis "aktív kommunikáció" folyt a jegybankkal a konvergencia program tervezetének ismertetése előtt. Németh Dávid ezért azzal számol, hogy a Monetáris Tanács hétfői, kamatdöntő ülésén 50 bázisponttal, majd szeptemberben további 25 bázisponttal emeli az alapkamatot. Hozzátette: a 2008-as inflációs cél eléréséhez a jegybanknak még idejében kell erőteljesebben alkalmaznia a monetáris politika eszközeit.