Utcalány © Túry Gergely

Egy régi szólás úgy tartja, ha egy úrinő nemet mond a férfinak, talán hagyja magát, ha már talánt mond, az igent is jelenthet. Ha viszont egyből igennel felel, minden kétséget kizáróan nem úriasszony. Lehet örömlány, kurtizán vagy prostituált – akárhogyan is hívjuk - már e szavak kimondásával ítéletet formáltunk. Feledve a régi időket - amikor a kurtizánt még ugyanúgy tisztelték Európában, mint ma a gésát a keleti kultúrában – ma ugyanazt gondoljuk azokról, akiket kényszerítenek, s azokról, akik hivatásként választják a prostitúciót. Legyen szó tanult, művelt, akár többdiplomás kéjhölgyről, vagy aluliskolázott utcalányról, fejünkben hasonló kép él a pénzért vásárolt szerelemről: alvilág, stricik, kábítószer, maffia.

Szereplők a szexpiacon

A szakirodalom mintegy húszezer prostituáltat tart számon hazánkban, közéjük tartoznak az utcán, lakásban dolgozók, a szállodába járó nő és férfi escortok, illetve a meleg prostituáltak. A férfi prostituáltak, vagy ahogy a szakma hívja őket dzsigolók, nincsenek sokan, csupán 4-5 százalékát teszik ki a magyarországi prostituált társadalomnak, a prostitúcióra kényszeríttettek Földi Ágnes szerint mindössze 1-2 százalékot tesznek ki a hazai piacból. A fővárosban legfeljebb 7500-an űzik az ipart, vidéken pedig hazudik, aki becslésekbe bocsátkozik.

Nem ritkán hallani még az erősebbik nem szájából is, hogy megvetik és lesajnálják a kenyerüket testükkel keresőket. Bizonyára véletlen egybeesés, hogy olykor ugyanezek a férfiak veszik igénybe az éppen általuk nem sokra tartott nők szolgáltatásait, s osztogatnak álnéven tanácsokat sors-, vagy -ahogy egymás közt becézik magukat- „makktársaknak”. Kvázi szakértői szerepben tetszelegnek a különféle internetes fórumokon, mint például az az LHV-n (Lányok, Házak, Vendégek): részletes, gyakran többoldalas beszámolókban cserélnek tapasztalatokat, közben valóságos szakzsargont, rövidítésként használva, mint BN (bérnőstény). SzT (szextündér) vagy NF (natúr francia).

Egy 26 éves budapesti fiú szerint egyedi feelingje van a "kurvázásnak": „Olyan lányt is választhatsz, akinél egyébként nem lenne esélyed, s még probléma sincs vele utána. Egy igényes körülmények között töltött pásztoróra pedig akár egy pornófilmbe illő is lehet" – részletezte minden szégyenérzet nélkül. A hvg.hu kérdésére válaszul elmondta: először három éve, azóta pedig már 8-10 alkalommal járt prostituáltnál, de sosem azért, mert gondjai lettek volna a kapcsolatteremtéssel.

Magyarországon igen erős a társadalmi elvárásoknak való megfelelés kényszere: nemcsak illendő, de divat is szemérmesnek mutatni magunkat, és úgymond tiszta erkölcsű állampolgárként viselkedni. Ám sokan - férfiak, nők egyaránt - küszködnek elfojtott szexuális vágyaikkal, amelyeknek próbálnak utat engedni - ha kell, akár pénzért is.

Tíz nőből nyolc még a fejét is csóválja, ha megkérdezik tőle, adna-e pénzt azért, hogy egy férfi szexuális kapcsolatot létesítsen vele. Kétségtelen viszont, hogy közülük – korosztálytól függetlenül - számosan élnek olyan kapcsolatban, ahol kizárólag ők a pénzkeresők, anélkül, hogy zavarná őket ez az állapot. Egy kutatás szerint a nőkben ugyanúgy benne van a birtoklás vágya, mint a férfiakban, sőt a pénzért vásárolt szerelem némelyiküket még izgatja is.

Amikor egy nő fizet... © sxc.hu

Anna 35 évesen már többször hívott selyemfiút a lakására, s mint a hvg.hu-nak elmondta, amikor kiválaszt egy férfit, nemcsak a megvásárolható éjszaka gondolata motiválja. „Sem időm, sem kedvem nincs olyan férfiakkal bajlódni, akik még keresik önmagukat, a stressz miatt gyakran potenciazavarokkal küzdenek, amiért ráadásul a nőket hibáztatják. Ha fizetek egy escort fiúnak, legalább nem ér meglepetés.”

A dzsigolók többsége udvarias, hangjuk kihívó és magabiztos, ugyanis erre van kereslet - meséli a 26 éves, de már nem pályakezdő Marcell. Az escortok, másnéven kísérők iránt érdeklődő hölgyek - mindegy, hogy egy éjszakára, vagy egy hétre bérelnek is minket - a határozott férfit keresik bennünk. Nem elég teljesíteni egy megrendelést, s értelmesen bólogatni, vagy mondjuk szépen mosolyogni egy protokoll eseményen, igazán jó szerinte csak az lehet a szakmában, aki nemcsak a pénzért csinálja. Marcell óránként minimum 10 ezer forintot keres, amihez minden esetben hozzáadódik a 7 ezer forintos előre fizetendő útiköltség. A pénz mellett azonban sokkal jobban motiválja, hogy ma már képes egy nőt akár egy éjszaka alatt kiismerni. „Nem vagyok válogatós, de ha szimpatikus a vendég, még az árból is engedek, egy éjszakára legfeljebb 20 százalékot.”

Shemalek

Külön kategóriába tartoznak a transzszexuálisok, más néven shemalek. A férfi testbe zárt nőként gondolkodó prostituáltak gyakran plasztikáztatnak melleket magukra, de megtartják – legalábbis átmenetileg – férfi nemi szervüket. A kereslet rájuk ebben az átmeneti állapotban a legnagyobb, díjszabásuk ezért a másfélszerese is lehet egy átlagos meleg prostituálténak. Ha pénztárcájuk engedi, teljesen nővé operáltatják magukat, s hormonkezelésre is járnak. Ez az, ami a legtöbb esetben megkülönbözteti őket a transzvesztitáktól. A színpadra termett transzvesztiták között ritka a prostituált, ez a csoport kitaszítja magából azt, aki pénzért megvásárolható.

Örömfiúk a meleg prostituáltak is, többségük escortként aposztrofálja magát, s a lányokhoz hasonlóan interneten hirdeti szolgáltatásait. Nagy különbség van a magánzók, és a külföldi domain alatt futó ügynökséghez csatlakozók között. Az ár alapján rögtön fel lehet ismerni, hogy ki melyik csoportba tartozik – világosít fel informátorunk. Óránként 30 ezer forintnak megfelelő eurót számol fel, aki ügynökségnek dolgozik, mivel 20-50 euró közötti sápot levesz a srácok kiajánlásával foglalkozó cég.

Pontosan a felét kéri egy aktusért a szabadúszó, aki általában kevesebb telefont is kap egy nap. A homoszexuális igényeket kielégítő szolgáltatók közé tartoznak a Corsón, a Nyugati aluljáróban, vagy a budapesti úton strichelő férfiak is, ők a szakma legalja mind árban, mind szolgáltatásban. Háromezer forintért mindent bevállalnak, ráadásul ritkán van - az escortoknál már kötelező - orvosi papírjuk, ezért ez a terület a szexuális úton terjedő fertőzések melegágya.

© sxc.hu

Helyszíntől és a szolgáltatás színvonalától függetlenül a meleg prostituáltak több mint 90 százaléka heteroszexuális hajlamú, legalábbis a szakmát így kezdi. A férfiasan izmos típus – a hvg.hu informátora szerint - szinte kizárólag pénzkereseti lehetőséget lát a bizniszben. Baj csak akkor van, ha a kuncsaft többet, azaz érzelmet szeretne, mivel a pornózásból kiöregedett, többnyire 24 éves macsók nagyrésze alkalmatlan erre. „Volt rá példa, hogy ki kellett rúgni egy escortot amiért nem volt hajlandó kedveskedni az ügyfélnek. Még ha munkaköri leírásukban szerepel is az extra szolgáltatás, szeretnének minél rövidebb idő alatt végezni az ügyféllel” - magyarázta. Könnyebb dolga van egy utcai prostituáltnak, ugyanis tőle a vendégek nem kérnek mégcsak ehhez hasonlót sem.

© Fazekas István

Az örömlányok piaca – a kínálatot tekintve - jóval telítettebb, az árban és a szolgáltatások színvonalában is szélesebb a skála. Az út széli lányoktól kezdve, a napi fixért és némi italpénzért táncoló sztriptíz- vagy go-go girl-ökön át az illegális bordélyházakban dolgozó, illetve házhoz menő escortokig mindenre van kereslet.

Egy ausztriai kisvárosban található szórakozóhelyen 18-30 év közötti lányoknak két hét próbaidőt adnak, ami alatt állítólag mindkét fél meggondolhatja magát. Táncolni és vetkőzni este kilenctől minimum hajnali négyig kell, nem csak ritmusosan, de erotikusan is. A vendéggel lefeküdni nem szabad, ezért el is bocsáthatják a táncosnőt. "Jelentkezésünkre" mondta el mindezt a telefonon felhívott közvetítő. Mielőtt bizalmunkat végképp megszerezte volna, gyorsan hozzátette: "Azért tartsd mindig magadnál vagy a személyit, vagy az útlevelet".

Más a helyzet egy vidéki magyar faluban, ahol házhoz jönnek a vendégek. Nincs konkurencia, nem kell se rezsit, se albérletet fizetni – meséli a férjezett kismama, aki mádámként maga helyett keres lányokat az üzlet folytatására. Mint mondta, "mindenki jól jár", ha a lányok óránként keresett 10-12 ezer forint keresetének "csupán" 70 százalékát kéri el a szobáért.

Árak és szolgáltatások

A prostituáltak havi keresete körülbelül százötvenezertől egymillió forintig terjed, attól függően, hogy hol dolgoznak. A bevételek minden esetben feketék. Az utca a legrosszabb, minden szempontból. A bárban üldögélőket fizetik meg a legjobban, köztük a legnagyobb azoknak az aránya, akik saját akaratukból dolgoznak. Az utcalányok többségénél háromezer a "francia", négy a "sima", öt a "komplett". A nyári szezonár néhol még alacsonyabb: sok a lány, kevés a fizetőképes kuncsaft. Az ország minden centijét felosztották egymás között a futtatók; rendet tartanak egymás közt, új nem rúghat labdába. Az önszántukból utcán dolgozók naponta 3-10 vásárlót fogadnak; a többiek forgalmát nehéz nyomon követni, mert aki megteheti, nem dolgozik mindennap. Amikor adósságot kell rendezniük, lakbért kell fizetniük, túlvállalják magukat. A csúcson lévő, több nyelven beszélő, exkluzív escort-lányokkal egy vacsora százezer forintba, egyhetes külföldi út pedig akár kétmillióba is kerülhet. A masszázs-szalonokban, lakásokban vagy illegális kuplerájokban dolgozó, többnyire éretségizett kurtizánok szabadabbak, mint az utcalányok, jövedelmük felét ugyan le kell adniuk, és a napi 1000-3000 forint közötti rezsipénzt is ki kell fizetniük, ám ha a hirdetésükért is leszurkolták a havi 40-45 ezer forintot, akkor a fennmaradó idejükkel és pénzükkel már maguk rendelkeznek. Itt 30 perc sima aktus 6-8 ezer, egy óra 8-10 ezer forintba kerül. A night clubok erotikus táncosnői vagy a szállodás lányok kénytelenek akár 400 ezer forint "székfoglalót" is kifizetni havonta.

A férfiak – akár selyemfiúk, akár meleg escortok – egyedül dolgoznak; a diszkréció itt hatványozottan fontos. Míg a dzsigolók másodállásban, gyakran élvezetből válnak a "szexuális tárggyá", addig a nők és a meleg prostituáltak között elenyésző az élvhajhász. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy minden második prostituáltat kényszerítenének – válaszolt a hvg.hu kérdésére Földi Ágnes, a Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesületének (MPÉE) elnöke.

Mint Földi Ágnes a hvg.hu-nak kifejtette, az a hiedelem, miszerint az örömlányok nagy része eredetileg állami gondozott volt, aki még gyerekként került a lelkiismeretlen emberkereskedők hálójába, éppúgy nem igaz, mint az, hogy a prostituáltak valójában a "szakmát" élvezetből űzik. Tapasztalata szerint inkább a gazdasági kényszer az, ami miatt a nők többsége az ősi mesterséget választja. Általában az jelenti számukra az utolsó mentsvárat, hogy pénzért odaadják magukat.

A 38 éves Hanna szerint élete legválságosabb időszaka volt, amikor vállalkozása tönkrement, adósságait nem tudta fizetni, és előfordult, hogy nem volt mit ennie. Egy barátjánál húzta meg magát. „Rossz döntéseket hoztam, ez lett a következménye. Bár van két diplomám, nem tudtam a szakmámban elhelyezkedni, s főleg rövid idő alatt elég pénzt összeszedni."

Így utólag visszagondolva ezt az élethelyzetet, leginkább ahhoz tudja hasonlítani, mint amikor "valaki leugrik a hídról, s közben kell szárnyakat növesztenie.”

Az első útjába akadó erotikus álláshirdetésre válaszolt, négy nap múlva pedig már az első kliens ágyában találta magát. „Onnantól kezdve erről szólt az életem, hónapokig szinte nem mentem ki az utcára, minden döntésemet a célom megvalósításának rendeltem alá, miszerint rendezzem anyagi helyzetem. Közben úgy éreztem, mindenki, aki jön velem szembe, tudja, mivel foglalkozom. Volt bennem nem kevés, talán téves szégyenérzet is a munkám miatt. Ma ezt már másképp látom. Már nem szexuális központú együttlét, hanem inkább az erotikával fűszerezett masszázs áll szolgáltatásom középpontjában. A vendégkör is egészen más, többnyire más viselkedési normákkal. Pár hónappal ezelőtt döntöttem így, leginkább lelki okok miatt, és nem bántam meg” - meséli élettörténetét a hvg.hu-nak egy magánzó.

Masszázs © hvg.hu

Ami nem változott, az a munka helyszíne, ugyanúgy lakásban fogadja a vendégeket, előzetes bejelentkezés alapján, viszont sokkal inkább megválogatva őket, és nagyobb távolságot tart tőlük. Idejét, munkaidejét továbbra is saját maga osztja be, kevésbé koncentráltan a reggeltől estig tartó vendégvárásra. Belefér a tanulás, a szórakozás, a barátok, az új ismeretségek, vagy egy másik munka. Senki nem kéri számon, hogy aznap mennyi vendége volt, hogy miért kapcsolja ki a telefont délután ötkor. Többek között ez az, amitől más egy függetlenül dolgozó nő élete, mint azoké, akiknek az utcán még váltásnyi ruhájuk sincs, vagy - jóllehet lakásban dolgoznak - akiket a futtató figyelő szeme les.

„Közös bennünk viszont, hogy várunk. Várjuk a telefoncsörgést és várjuk, hogy megérkezzen a vendég. Közben, ha nem vigyázunk, szépen lassan elmagányosodunk. Lelkiismeretfurdalásunk van minden egyes fel nem vett telefonért, amely lehet, hogy egyenlő egy elszalasztott vendéggel, amit másnap a zsebünkön érzünk meg. De egy idő után rá kell ébredünk, hogy van, ami fontosabb a pénznél, ez pedig kiegyensúlyozottságunk, az, hogy jól legyünk magunkkal" - fejti ki Hanna.

Ezt tűzte ki maga elé a 26 éves Ágica is, aki már 3 éve ugyanabban a parkolóban várja a vendégeket. Reggeli után lesétál a buszmegállóba, s délután fél 2-től este hat-hétig átlagosan 2-3 fuvart bonyolít. Ez épp csak arra elég, hogy éhen ne haljon, s támogatni tudja testvérét, akivel egy 8. kerületi lakásban él együtt. „Büntetett előélettel és rengeteg adósággal a nyakamban még legalább két évig muszáj ezt csinálnom, s utána talán dolgozhatok majd saját szakmámban bolti eladóként. Addig is megpróbálok esténként legalább csak magammal törődni. Amint hazaérek, fürdés, evés, aztán irány az internet. Képes vagyok órákig itt lógni és chatelni, ez jelenti számomra a kikapcsolódást.”

Földi Ágnes © Túry Gergely

Az örömlányoknak és fiúknak – legyenek escortok, ’utcalányok’ vagy táncosok - nincs idejük karrierépítésre, a megélhetésükért küzdenek. Akármilyen jól is keresnek, egyik napról a másikra élnek. Ha éppen nem a strici zsebére dolgoznak, akkor adósságuk törlesztéséért. Félretenni akkor sem nagyon tudnának, ha megtehetnék. Aki ugyanis már egy ideje a "szakmában" van, hozzászokik egy bizonyos életszínvonalhoz, amit csak úgy képes fedezni, ha mindennap feléli a pénzét - állítja Földi Ágnes. Többségük nem is tervez hosszú távra: ha egy nap keres húszezret, másnap 25-öt szeretne költeni.

Az elnökasszony szerint a prostituáltak másképp gondolkodnának, ha nemcsak az adót és a pénzbírságot kérné számon rajtuk az állam, de adófizető állampolgárokként lenne hivatalosan kijelölt helyük a munkavégzésre, és lehetőségük akár bankhitel felvételére is, mint Németországban, vagy Ausztriában, ahol ez már egy csöppet sem számít kuriózumnak. Ezekben az országokban ugyanis bordélyházat nyitni ugyanolyan egyszerű, mint élelmiszerboltot.