"Arra hívom mind az öt parlamenti párt képviselőit, hogy a közigazgatás, önkormányzati világ, az államigazgatás átalakításában fontos kétharmados ügyekben vasárnap délután, az első kormányülés előtt új tárgyalásokat folytassunk" – mondta a kijelölt és ügyvezető kormányfő az Országgyűlésben.

Hivatalba lépése után a kormány azonnali intézkedéseket hoz, így nyolc százalék lesz idén a költségvetés hiánya - mondta Gyurcsány. "Nem titkolom: (...) már az idén is hozzá kell nyúlni a költségvetéshez. (...) Nagyjából nyolc százalék körül lesz a költségvetés, az államháztartás idei konszolidált és összevont hiánya" - fogalmazott a kijelölt miniszterelnök expozéjában.

Államreformra van szükség, aminek eredményeképpen szolgáltató, fejlesztő és beruházó államot kell létrehozni. Ehhez csökkenteni kell az állam kiadásait, és meg kell teremteni a pénzügyi egyensúlyt - jelölte ki a teendőket az ügyvezető kormányfő.

"Meg kell mozdítani az országot! (...) Haladás vagy maradás. Igen, ez a kérdés" - mondta a szocialista vezető. Kiemelte, az Új Magyarország programjának az a célja, hogy az országban jó minőségű munkahelyek, modern ipar és szolgáltatások jöjjenek létre, felszámolják a gyermekszegénységet.

Gyurcsány Ferenc további célként fogalmazta meg új tudásközpontok létrehozását, új utak és vasutak építését, térség- és kistérségfejlesztő programok elindítását, a mezőgazdaság átalakítását, illetve a környezetszennyezés felszámolását.

Azt is mondta, igazságossá kell tenni az árképzést a gáz- és a villamosenergia-árak tekintetében, úgy kell megváltoztatni az adórendszert, hogy a közteherviselés mindenkire egyaránt érvényes legyen, gazdasági és társadalmi fordulatra, összefogásra van szükség.

Gyurcsány megismételte azt a korábbi kijelentését, amely szerint az államháztartás hiányáért az előző kormány viseli a nagyobb felelősséget. Mint mondta, ez akkor is igaz, ha az egyensúly megbomlása már 2000-ben megkezdődött.

A szocialisták politikusa felidézte: a nagyobb állami szerepvállalás jellemezte az Orbán-kormány idején végrehajtott köztisztviselői béremelést és a lakástámogatások növelését. Ugyanez volt a meghatározó az MSZP-SZDSZ-kormány alatt, amikor a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjasok juttatásait emelték. "A magyar gazdaságpolitikát a szociális romanticizmus attitűdje hatotta át. Azt gondoltuk, hogy az, ami szükséges, az feltétlenül lehetséges" - mondta ezzel kapcsolatosan a politikus.

Expozéjában kitért a Fidesz elnökének felkérése készített Fehér könyvre, mellyel kapcsolatban azt mondta, "okos hozzájárulás ahhoz, hogy tisztán lássunk". A tanulmányt mérsékeltnek nevezte, amelynek megállapításai helyesek.

Hintaprogram, hintakormány, hintapolitika - így jellemezte a kormányprogramot Orbán Viktor, aki a rendszerváltás előtti időket idézve hozzátette: ismét hintában ül az egész ország. A Fidesz és a KDNP frakciószövetségének elnöke azt javasolta, hogy a kormányprogramot vonják vissza, foglalják bele a népesedés, a társadalmi felemelkedés, a munkaügy és a mezőgazdaság szempontjait, és így feljavítva hozzák vissza a Ház elé.

Lendvai Ildikó azt hangsúlyozta: a program új esélyeket ad "lent és középen", viszont megnyirbálja a kiváltságokat "fent", valamint ésszerű megoldást kínál a "kis magyar abszurdok" felszámolására, például az egészségügyben vagy az önkormányzati rendszerben.

Kuncze Gábor elmondta, pártja megszavazza a kormányprogramot, mert szembenéz a költségvetés helyzetével, és vállalja annak rendezését. Az SZDSZ vállalja, hogy az egészségügyben érdemi változásokat hajt végre, vállalja a közigazgatás és az önkormányzati igazgatás érdemi átalakítását, vállalja az oktatási reform és a privatizáció folytatását - tette hozzá.

A liberális politikus Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének felszólalását "hanta-palintának" nevezte. Megjegyezte, hogy Orbán Viktor felszólalásában egyetlen egy javaslatot sem adott arra, hogy hogyan tud Magyarország a sikeres nemzetek sorába emelkedni.

Mint hangsúlyozta, az MSZP nem feltétlenül a kormányzati teljesítményével és nem feltétlenül a választási programjával nyerte meg a parlamenti választásokat, hanem azzal, hogy amit mondott, az hihetőbb volt, mint amit a Fidesz mondott, és nem keltett félelmet az emberekben, mint azt a nagyobbik ellenzéki párt tette.

Elismerte azonban, hogy a költségvetés pozíciója valóban rossz. Ha ez így marad, akkor veszélyezteti a későbbiekben a gazdaság pozícióit is - tette hozzá, majd úgy folytatta: a folyamatok azonban 2000-ben indultak el, akkor amikor a kétéves költségvetést az Országgyűlés elfogadta.

Megoldásként a liberális politikus a kiadások radikális csökkentését és a bevételek növelését említette. Azért, hogy ne folytatódjon a "húzd meg, ereszd meg" politika, arra is szükség van, hogy ezt követően nagyon takarékos gazdálkodás jellemezze végig a költségvetést, és ezért van szükség a különböző rendszerek átalakítására is - mutatott rá Kuncze.

Szólt még az egészségügyben bevezetendő több biztosítós modell fontosságáról, valamint a közigazgatás és az oktatás tervezett reformjáról.

Semjén Zsolt úgy vélekedett, hogy az MSZP és az SZDSZ választási programjának és a benyújtott kormányprogramnak nincs köze egymáshoz. Új Bokros-csomagok készülődnek, amelyet a kormány nemes egyszerűséggel reformoknak nevezett el - tette hozzá.

Felszólalásában az állam értelméről beszélt. Véleménye szerint az állam értelme az, hogy "a nemzet történelmi önkifejeződése legyen". Hozzátette: a magyar állam értelme az, hogy a magyar nemzet életérdekeit intézményesen biztosítsa. Az állam értelme az, hogy megvédje azokat, akik nem tudják megvédeni önmagukat - folytatta, majd rámutatott arra, hogy szerinte a magyar vállalkozókat meg kell védeni a multinacionális cégek erőfölénnyel való visszaélésétől.

Semjén kiemelte: ahhoz, hogy a pénzügyi válságon úrrá lehessen lenni, először meg kell mondani, hogy hogyan áll az ország, mi a valós helyzet, és "nem ártana megnevezni a felelősöket sem".

A KDNP úgy véli, hogy az emberek már nem tudnak több terhet viselni, ezért pártja azt javasolja, a kormány kezdjen tárgyalásokat, hogy a bankok és a multinacionális cégek is arányos részt vállaljanak a terhekből - mondta az ellenzéki politikus.

Semjén Zsolt közölte: pártja azt is javasolja, hogy az Országgyűlés francia mintára tegye lehetővé Magyarországon is a családi adózásnak a választhatóságát.

Dávid Ibolya szerint a képviselők biankóra szavaznak, mikor a kormányprogramra adják voksukat, hiszen, mint mondta, a kormány úgy akarja elfogadtatni ezt a programot, hogy a konkrét tartalom csak később jön elő. Az MDF a kormányprogrammal nem tud mást tenni, mint bírálni - jelentette ki.

Véleménye szerint az MSZP és az SZDSZ tavaszi kampánya másról sem szólt, mint teljesíthetetlen ígéretekről, béremelésekről, és arról, hogy nincs szükség a megszorításokra.

"Ekkora különbség még soha nem volt a rendszerváltozás óta a választási kampányban elhangzott ígéretek és a kormányprogram között" - mondta Dávid.

Kiemelte azt is: az MDF azt javasolja, hogy az Országgyűlés módosítsa az alkotmányt és a házszabályt, amely deklarálja, hogy a jövőben a kormányok csak úgy terjeszthessenek be kormányprogramot, hogy abban évenkénti bontásban megadják a várható intézkedéseket és azok dátumát.

A valós állapotot tükrözi Gyurcsány Ferenc bejelentése a kiigazítás után megvalósuló 8 százalékos idei GDP arányos államháztartási hiányról, de ennél fontosabb, hogy a következő 12 hónapban 1000 milliárd forint összegű költségvetési korrekciót tervez az új kormány - mondták az MTI által megkérdezett elemzők.
 
"Nem meglepő, de mégis csúnya a kormányprogram kapcsán bejelentett, kiigazítás utáni 8 százalékos államháztartási hiány" - mondta Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a 2006. évi hiány bejelentésével "túl vagyunk a legrosszabbon". Török Zoltán úgy látja, hogy az 1000 milliárd forintos korrekcióval a jövő évi hiány már jelentős javulást mutat majd.
 
Az idei évben  feltehetően az adók és az energiaárak emelésével valósítja meg a 300-400 milliárd forintra tehető kiigazítást a kormány, de jövőre az egészségügyi kiadásokhoz éppúgy hozzá kell nyúlni, mint a szociális támogatások és térítések rendszeréhez - mondta Török Zoltán, hozzáfűzve, hogy 2006-ban a kormány 1.300 milliárd forintot fordít az egészségügyre, 650 milliárdot a szociális támogatásokra, illetve térítésekre, miközben a nyugdíjkiadások összege 2.250 milliárd.
 
A kiigazítás során a munkáltatói járulékokat nem szabad emelni, mert az tovább rontja az adófizetési morált – hangsúlyozta Heim Péter. Az Aegon Magyarország vezető közgazdásza szerint a kormányfő mostani 8 százalékos bejelentése "az államháztartási hiány valós állapotához közelít, bár az 1,4 százalékos nyugdíjkorrekciót nem tartalmazza". Heim Péter azonnali beavatkozást tart szükségesnek idén a gyógyszerkassza elfutása miatt, hiszen enélkül az eredetileg tervezett 330 milliárd forintos hiány akár 80 milliárddal is több lehet.
 
A kiigazítás során szükséges adónövelő intézkedéseknek elsősorban a fogyasztást kell terhelniük – mondta Heim Péter, aki úgy véli, hogy a piacon Gyurcsány Ferenc expozéja nyomán nem várható hevesebb reakció, hiszen most már mindenki az Európai Központi Bank kamatdöntésére figyel.

Hock Zoltán (MDF) azt mondta, a kormányprogram-előterjesztés meg sem kísérli megmagyarázni a megyerendszer felszámolásának okait. Nem tudni, milyen beleszólása lesz a régiónak a hatósági ügyekbe. Feltette a kérdést: az a közigazgatás korszerűsítése, hogy az állampolgárok sok száz kilométert utaznak majd a régió központjába ügyeik intézésekor?
 
Az ellenzéki képviselő kifogásolta, hogy – mint mondta – az előterjesztésben egy szó sem szerepel arról, miként képzeli el a kormány az önkormányzatok finanszírozását az iparűzési adó kiesésével, ami mínusz 400 millió forintot jelent. Hock Zoltán szerint az előterjesztésből az sem derül ki, centralizált vagy decentralizált főváros a kormány szándéka.
 
Demszky Gábor (SZDSZ) felszólalásában közölte, hogy soha magyar kormány ilyen részletesen nem foglalkozott Budapest finanszírozásával és nem vette ilyen komolyan a fővárost. "A kormány és a főváros megpróbálja közösen koordinálni a város fejlődése szempontjából jelentős beruházásokat" - mondta a főpolgármester. Kifejtette, hogy uniós források felhasználásával a következő négy évben folytatják a 4-es metró építését, előkészítik az 5-ös metrót, folytatják a csepeli szennyvíztisztító megépítését, az M0-ás körgyűrűt, és előkészítik az aquincumi híd építését.
 
Demszky szerint Budapest fejlesztése nem lokális érdek, a vidék, az elmaradott régiók érdeke is, hiszen a főváros az állam bevételeinek több mint 35 százalékát állítja elő. A liberális politikus szerint szigorú pénzügypolitika kell, az EU-források eddiginél hatékonyabb felhasználása és a tervezett reformok végrehajtása. "Hatékonyan működő, a mainál egységesebb, kevésbé szétszabdalt fővárosra van szükség" – tette hozzá Demszky Gábor, aki szerint 1,8 millió budapesti lakosra nagyon sok a 629 önkormányzati képviselő.
 
Pokorni Zoltán (Fidesz) arról beszélt, az utólagos tandíj bevezetésének terve rendkívül meggondolatlan, nincs költségvetési haszna, a társadalomra gyakorolt káros hatása ugyanakkor felbecsülhetetlen. Kitért arra, hogy a felsőoktatási intézményekben a legolcsóbb (óvónő- és tanítónő-) képzésért jelenleg évi 70-80 ezer forintot kell fizetni, ez "a fájdalmas intézkedési tervek" keretében 380 ezer forintra fog nőni. Arról is beszélt, hogy a legdrágább - az orvos- és művészeti - képzésért fizetendő összeg évi 1,5 millió forint lesz, míg a bécsi egyetemen mindössze 400 euró (mintegy 100 ezer forint) a tandíj.
 
A fideszes politikus számításai szerint az államilag finanszírozott képzésben a pedagógus egy 1,9 millió forintos, egy orvos egy 7-9 millió forintos számlát is kap majd. Szerinte ezt nagyon sokan fogják fizetni, hiszen a minimálbér negyvenszerese feletti éves jövedelem - amire a tervezet vonatkozik - havi 208 ezer forintos keresetet feltételez, miközben az értelmiségi átlagkereset 222 ezer forint. Pokorni Zoltán azt mondta, a kormány célja nem a költségvetési hiány csökkentése, hanem a szegényebb rétegek számára az egyetemre jutási lehetőség további szűkítése, "ami zárt, latin-amerikai típusú" társadalomhoz vezet.
 
Kékesi Tibor (MSZP) arról beszélt, hogy van társadalmi igény a reformok végrehajtására, az adó- és járulékcsökkentési programot pedig életbe fogják léptetni, bár csak a ciklus második felétől. Megjegyezte, hogy a reformintézkedések ellensúlyozásaképpen a következő években rendkívül sok uniós fejlesztési forrás jön Magyarországra.
 
Soltész Miklós (KDNP) szegényesnek és hiányosnak nevezte a kormányprogram családtámogatással foglalkozó részét, az energiafogyasztás tervezett új szociális rendszere kapcsán pedig megjegyezte: így több mint 100 ezer középosztálybeli ember süllyedhet le a szegényebb rétegek közé. Az ellenzéki képviselő a nyugdíjrendszer átalakítása kapcsán azt kifogásolta, hogy nincs benne, miként zárkózik fel Magyarország az európai átlag közelébe a jelenlegi utolsó előtti helyről.