Megalakult az Országgyűlés
Megalakult az új Országgyűlés, miután a törvényhozás tagjai letették az esküt kedden a parlamentben, a történelmi zászlók előtt. "Az új Országgyűlés a képviselők mandátumának igazolásával és az ünnepélyes eskütétellel megalakult" - jelentette be Horváth János korelnök a honatyák eskütétele után. A képviselők az elfogadott napirend szerint folytatják munkájukat.
Gyurcsány: "a reformok kormányát szeretném vezetni"
Erős, sikeres Magyarországot szeretnék, olyan országot, amelyik nem menekül el a kihívások elől - hangsúlyozta az Országgyűlés keddi alakuló ülésén mondott beszédében Gyurcsány Ferenc, miután Sólyom László köztársasági elnök őt bízta meg a kormányalakítással.
"A reformok kormányát szeretném vezetni" – jelentette ki a miniszterelnök-jelölt. Gyurcsány Ferenc közölte: két hét múlva be fogja nyújtani a kormányprogramot az Országgyűlésnek.
A miniszterelnök-jelölt beszéde végén kezet fogott valamennyi parlamenti párt elnökével, sorrendben Hiller Istvánnal, Kuncze Gáborral, Dávid Ibolyával, Orbán Viktorral és Semjén Zsolttal.
19:35
Tapsot kaptak a megválasztott képviselők
A képviselők Podolák György (MSZP), Nyakó István (MSZP), Török Zsolt (MSZP), Hende Csaba (Fidesz), Németh Zsolt (Fidesz) Szűcs Lajos (Fidesz), Móring József Attila (KDNP), Béki Gabriella (SZDSZ), Kis Zoltán (SZDSZ) és Pettkó András (MDF) személyében érvényesen megválasztották az Országgyűlés jegyzőit.
Horváth János korelnök bejelentette, hogy a tisztségviselők megválasztásával megalakult az Országgyűlés Házbizottsága. Szili Katalin, Áder János és Világosi Gábor mellett a testület tagja lett Lendvai Ildikó, az MSZP, Navracsis Tibor, a Fidesz, Semjén Zsolt, a KDNP, Kuncze Gábor, az SZDSZ és Herényi Károly, az MDF képviselőcsoportjának vezetője.
A szavazatszámláló bizottság megállapította, hogy a titkos szavazás során nem jutott tudomásukra az érvényességet, az eredményességet befolyásoló tény. Ezt követően a korelnök átadta az elnöklést Szili Katalinnak, hogy a megválasztott házelnök tartsa meg köszöntő beszédét, azt követően pedig vegye át az ülés vezetését.
A megválasztott tisztségviselők helyükről felállva köszönték meg a bizalmat, és tapsot kaptak mind a kormánypárti, mind az ellenzéki oldalról.
19:05
Sólyom megbízta Gyurcsányt
Sólyom László köztársasági elnök Gyurcsány Ferencet, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltjét bízta meg a kormányalakítással az Országgyűlés alakuló ülésén, kedden.
Újra Szili © Horváth Szabolcs |
Szili Katalint házelnöknek választották
Szili Katalint, az Országgyűlés korábbi elnökét 345 igen szavazattal 31 ellenében választották meg titkos szavazással az új parlament elnökévé az Országgyűlés alakuló ülésén, kedden.
Alelnöknek Áder Jánost (Fidesz) és Világosi Gábort (SZDSZ) választották.
17:50
Elfogadták a beszámolókat
A parlament alakuló ülésén kormánypárti többséggel elfogadta az Országos Választási Bizottság, valamint a belügyminiszter beszámolóját az országgyűlési választásokkal kapcsolatban. A Fidesz- és a KDNP-frakció nemmel szavazott.
A parlament 217 igen szavazattal –161 ellenében – elfogadta az Országos Választási Bizottság (OVB) országgyűlési választásokkal kapcsolatos beszámolóját. A belügyminiszter beszámolóját 218 igen szavazattal – 159 ellenében – fogadta el a Ház.
A vitában Balsay István (Fidesz) hangsúlyozta, hogy nem kívánják megkérdőjelezni a választások eredményét, ám a Fidesz-frakció nem támogatja az országgyűlési képviselőválasztásról szóló beszámolókat. Ennek oka, hogy – fogalmazott – "a kormány nem tett eleget a választások előkészítése során azon kötelezettségnek, amely a választójog alkotmányba és törvénybe írt alapelveinek érvényesülését, nevezetesen a választójog egyenlőségét követeli meg".
Balsay István a kettős szavazás lehetőségére emlékeztetett, amelyet egy, a választási kampány során több alkalommal vitatott belügyminisztériumi rendelet tett lehetővé. Mint a képviselő mondta, több esetben kérték, hozzák nyilvánosságra azt, összesen hányan kérték annak lehetőségét, hogy ne állandó lakóhelyükön szavazzanak, illetve kértek arról is adatot, hogy e lehetőséggel a második fordulóban hányan éltek.
Rubovszky György (KDNP) szintén nem kívánta megkérdőjelezni a választások eredményét, ám mint mondta, voltak zavaró események, amelyeket az illetékes területi választási bizottságok nem orvosoltak, pedig ezeket "kellő odafigyeléssel" kiküszöbölhették volna. Ám ezt nem tették meg, így a frakció nem tudja elfogadni az előterjesztéseket.
Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság elnöke válaszában hangsúlyozta, hogy a testület nem jogalkotó szerv. A pártdelegáltak feladata, hogy a területi választási bizottságokban érvényesítsék ellenőrzési feladatukat – tette hozzá.
Lamperth Mónika belügyminiszter válaszában emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 16 évben a parlamentben nem volt vita a választások tisztaságával kapcsolatban. Mint mondta, a választási rendszer stabil, megbízható és törvényes jogorvoslati rendszer áll rendelkezésre. Úgy vélte, "a választásokba vetett bizalmat leginkább a képviselőknek nincs erkölcsi joguk megkérdőjelezni". A belügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a kifogásolt szabályozás tartalma korábban is ugyanaz volt, mint most. Ezt alátámasztandó a Belügyminisztérium által 2002-ben kibocsátott, úgynevezett választási füzetekből idézte a jogszabály ide vonatkozó részletét.
17:02
Tisztségviselőket választanak
Elkezdődött az Országgyűlés elnökének, két alelnökének és tíz jegyzőjének megválasztása kedden az Országgyűlésben. A képviselők titkos szavazáson választhatják meg az MSZP által az Országgyűlés elnökének javasolt Szili Katalint, valamint az alelnöki posztra jelölt Áder Jánost (Fidesz) és Világosi Gábort (SZDSZ).
Az Országgyűlés jegyzőjének az MSZP Nyakó Istvánt, Podolák Györgyöt, Török Zsoltot, a Fidesz Hende Csabát, Németh Zsoltot és Szűcs Lajost, a KDNP Móring József Attilát, az SZDSZ Béki Gabriellát és Kis Zoltánt, az MDF Pettkó Andrást javasolja.
Az Országgyűlés alakuló ülése előtt tartott egyeztetésen a parlamentbe jutott pártok képviselői abban állapodtak meg, hogy az Országgyűlés elnökét a legtöbb mandátumot szerzett párt, az MSZP jelölheti, míg az Országgyűlés egy-egy alelnökének személyére a Fidesz és az SZDSZ tesz javaslatot.
A megállapodás szerint a tíz jegyzői helyből három-három jegyzőre az MSZP és a Fidesz, két jegyzőre az SZDSZ, egy-egy jegyzőre a KDNP és az MDF tesz javaslatot.
A szavazólapon a jelöltre igennel vagy nemmel lehet szavazni. A szavazólapok színei az eredmény gyors megállapítása érdekében különböző színűek.
Horváth János korelnök bejelentette, hogy a parlamenti pártok megalakították frakciójukat. Az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői: Lendvai Ildikó (MSZP), Navracsics Tibor (Fidesz), Semjén Zsolt (KDNP), Kuncze Gábor (SZDSZ) és Herényi Károly (MDF).
16:00
Lamperth Mónika és az OVB beszámolója a szavazásról
A külképviseleti szavazás szabályainak bonyolultsága nehézséget okozott, ezért az erre vonatkozó rendelkezéseket a közeljövőben kijavítani, egyszerűsíteni kell – mondta Lamperth Mónika. A szakminiszter szerint a választási törvény új, 2005 nyarán elfogadott rendelkezései összességében jól vizsgáztak. Ennek egyik legfontosabb eleme volt a jogorvoslati rend átláthatóbbá és egyértelműbbé tétele, amelynek eredményeként azonban megtöbbszöröződött a jogorvoslati eljárások száma – mutatott rá, hozzátéve, hogy az egyes vitás kérdések mindig jogszerű és megnyugtató rendezést nyertek.
Lamperth Mónika beszámolt arról, hogy a választásokhoz kapcsolódóan 93 esetben indult büntetőeljárás, 109 esetben pedig szabálysértési eljárás. "Ezek a cselekmények ugyan nem kérdőjelezik meg összességében a választások törvényességét, de rámutatnak arra, hogy a választási jogszabályok mellett a politikai kultúrán is van mit igazítani. Ezt várják tőlünk a választóink" – fogalmazott.
A belügyminiszter szerint a sikeres lebonyolítás egyik legfőbb kulcsa volt a választási szervek tagjaiként dolgozó mintegy 60 ezer választási bizottsági tag és 30 ezer köztisztviselő valamint közalkalmazott szakszerű és lelkiismeretes munkája. A választások pénzügyi feltételrendszeréről szólva elmondta: a rendelkezésre álló pénzügyi keret elegendő volt a lebonyolítás feltételeinek biztosításához. Felidézte, hogy a parlament 6,6 milliárd forintot állapított meg erre a célra, továbbá 100 millió forintot a kampányköltségekre. Kitért arra, hogy a stabil informatikai háttér nélkülözhetetlen volt a választások lebonyolításához, a számítógépes hálózatnak köszönhetően a választás előzetes eredményét minden eddiginél rövidebb idő alatt megismerhette a közvélemény.
A választások lebonyolításával kapcsolatos problémákról beszélt Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság (OVB) elnöke a testület 2006-os országgyűlési választásokról szóló beszámolójának ismertetésekor. Az április 1-étől május 10-ig tartó szavazati időszak a választási eljárási törvény külképviseleti szavazásra vonatkozó szabályozásának és az ismételt jogorvoslatot lehetővé tevő rendelkezéseinek a következménye – fejtette ki az OVB elnöke.
Az ajánlószelvényeket ajánlóívekkel, vagy egy kauciós rendszerrel kellene felváltani a visszaélések elkerülése érdekében, és ki kellene venni az alapvetően személyes kommunikációra használt technikai eszközöket a kampánycsend intézménye alól – mondta.
A kampánycsenddel kapcsolatban két álláspont létezik – tette hozzá. A mérsékelt álláspont szerint indokolt a kampánycsend fenntartása a rádió, a televízió és az írott sajtó vonatkozásában, a radikális szerint viszont el kell törölni ezt az intézményt. Az OVB elnökének álláspontja szerint mindkét út járható. Szigeti Péter elmondta, hogy változtatni kell az igazolással szavazás tekintetében is, és hozzátette, hogy az úgynevezett láncszavazással kapcsolatos aggályokat az élet nem igazolta.
Szigeti Péter beszámolt arról, hogy az OVB 63 határozata került a Legfelsőbb Bíróság elé, ezek négyötödét jóváhagyták. A választási bizottság 15 jogértelmező állásfoglalást hozott. Az egyéni és a területi választókerületekben megállapított eredmények ellen az első és a második fordulóban összesen 33 esetben nyújtottak be jogorvoslati kérelmet, azonban a jogorvoslati eljárások egyik esetben sem hoztak olyan eredményt, amelyek a választások végkimenetelét érdemben befolyásolták volna.
A 2006-os országgyűlési választások lebonyolítása Magyarországon és a külképviseleteken jogszerűen, a törvényes rendnek megfelelően zajlott – közölte a belügyminiszter a parlament alakuló ülésén mondott értékelésében.14:02
A korelnök beszéde
Olyan Országgyűlésre van szükség, amelyet köztisztelet övez és önbecsülés éltet. Ezt az új parlament korelnöke, Horváth János mondta kora délutáni köszöntő beszédében az Országgyűlés alakuló ülésén. Tisztességet elvárhat tőlünk a magyar nép, mert ha jó lélekkel végezzük munkánkat és teljesítjük hivatásunkat, akkor megadatik minden más is nekünk – fogalmazott a 85 éves fideszes képviselő, aki az 1945-ben alakult Országgyűlésnek is tagja volt.
Ünnepélyes pillanat © sxc.hu |
A korelnök megnyitotta a parlament alakuló ülését, és átvette az ülés vezetését. Munkáját korjegyzőként Nagy László és Varga László (MSZP), Ágh Péter és Koszorús László (Fidesz) segítette. Varga László arról tájékoztatta a képviselőket, hogy Bányai Gábor, Borsos József és Lakos Imre képviselők kezdeményezték összeférhetetlenségük megszüntetését, a többi képviselő nemleges összeférhetetlenségi nyilatkozatot adott le, így valamennyi képviselő gyakorolhatja képviselői jogait.
A képviselők – kézfelemeléssel – egyhangú szavazással elfogadták az Országgyűlés napirendjét.
Megállapodtak a pártok az Országgyűlés alakuló üléséről
Egyeztetés kezdődött az Országgyűlés alakuló üléséről
Sólyom: eljött a felelősségvállalás ideje
Ádert javasolják az Országgyűlés alelnökének
MSZP-s tervek az Országgyűlés alakuló ülésére
Országgyűlési törvényjavaslatot készített Szili Katalin
