A házelnök emlékeztetett rá: ma Magyarországon a parlament működését házszabály szabályozza, de vannak európai példák arra is, hogy törvény szabályozza ugyanezt. 

"Szükség lenne ilyen törvényre, mivel a házszabály nem tartalmazhat harmadik személyekre vonatkozóan semmilyen előírást, viszont egy törvény igen" - mondta. Ezzel összefüggésben Szili Katalin felidézte a parlament munkáját megzavaró demonstratív cédula-bedobálásokat, példaként hozta a vizsgálóbizottságok szabályozását és azt, hogy meg kell-e valakinek jelennie a vizsgálóbizottság előtt. 

"A nyilvánosság kérdése vagy a népképviseleti szerv működésének akadályozása mind-mind olyan témák, amelyeket mi törvényjavaslatba foglaltunk, és amint a Ház megalakul, egyszerűen ennek a vitáját elkezdhetjük, illetve elindíthatjuk a belső egyeztetést a frakciók között" - mutatott rá. Hozzátette: van egy másik csomag, amely a házszabály-módosításokról szól, főleg a működési kérdésekben, illetőleg azokban, amelyekben az Alkotmánybíróság módosításra szólította fel az Országgyűlést.

Mint mondta, létezik egy harmadik kérdéskör is, amely a bizottsági rendszer racionalizálását jelenti. A törvényben az is benne lenne, hogy a bizottsági szerkezetet általában és alapvetően a kormányzati szerkezethez kell igazítani. Az elmúlt négy évben 492 bizottsági hely volt. "Ezt is csökkentenénk 350-re, ami azt jelenti, hogy egy képviselőre többnyire csak egy bizottsági tagság jut. Ez átláthatóbb rendszer, ugyanúgy a költségtérítéseknél egy differenciáltabb rendszert alakítunk ki" - mondta Szili Katalin a Népszavának.