Az NRC Piackutató Kft. januárban ismét felmérte az internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról, és a közeljövőt illető várakozásairól. A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés: általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

	Szeptember	Október	November	December	Január
NetHangulat Index	42	38	40	43	41

A hvg.hu NetHangulat index értéke 43 pontról 41 pontra csökkent. A kétpontos csökkenés statisztikai hibahatáron belülre esik, így elmondható, hogy januárban a hazai internetezők hasonlóan látják az ország helyzetét, mint decemberben.

Januárban az internetezők 37 százaléka szerint pozitív irányú, 57 szerint negatív irányú folyamatok dominálnak Magyarországon. Azok aránya, akik nem tudják megítélni, hogy Magyarországon inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok, 9 százalékról 6 százalékra csökkent.

Az internetezők sem alkotnak homogén közeget, így az egyes társadalmi csoportok vélekedése eltér egymásétól. A férfiak, az idősebbek és felsőfokú végzettségűek, illetve a fővárosiak az átlagosnál egyértelműen pozitívabb képet alkotnak a magyarországi helyzetről. A magyarországi dolgok alakulásának megítélésében leginkább az iskolai végzettség tekintetében különül el a hazai internetes társadalom.

Az iskolai végzettség növekedésével nő az optimizmus: míg a felsőfokú végzettségűeknek csak 15 százaléka, addig a 8 általánost végzettek 38 százaléka szerint egyértelműen rosszul alakulnak a dolgok.

A 30-39 évesek a legkevésbé optimisták

	Szeptember	Október	November	December	Január
Az ország jelenlegi helyzete	33	34	34	32	33
Az ország várható helyzete	34	36	38	38	39

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelő ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és a nemzetközi megítélést. Az eredmények a szeptemberi első adatfelvétel óta lényegében nem változtak, az átlagpontszám a hat vizsgált tényező egyikénél sem érte el a közepes szintet jelző 3-as éréket. Legjobb osztályzatot ismét a demokrácia működése (2,7 pont), valamint az ország nemzetközi megítélése (2,5 pont), legrosszabbat pedig az egészségügyi ellátás (2 pont) kapott.

Annak ellenére, hogy a megkérdezettek többsége úgy gondolja, hogy Magyarországon általában véve rossz irányba mennek a dolgok, a részletes értékelésnél az ország jelenlegi helyzeténél (33 pont) lényegesen jobbnak értékelik az ország jövőbeli helyzetét (39 pont). Tavaly szeptemberben nem volt lényegi különbség a jelenlegi és a jövőbeli helyzet megítélésében, októbertől azonban az olló elkezdett kinyílni és novemberre az eltérés szignifikánssá vált. Azóta a jelenlegi és jövőbeli helyzetértékelésben lévő különbség megmaradt. A szeptemberi első adatfelvétel óta a válaszadó internetezők sosem értékelték az aktuálisnál rosszabbra az ország jövőbeli helyzetét. Mindebből kiindulva feltételezzük, hogy az internetezőkre éppúgy, mint a teljes társadalomra jellemző egyfajta öröklött pesszimizmus. Azt gondoljuk, hogy egy olyan kérdésre, hogy „Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet?” a megkérdezettek nagyobb valószínűséggel adnak gondolkodás nélkül negatív választ. Ugyanakkor, ha a megkérdezetteknek lehetőségük van átgondolva, különböző szempontok szerint értékelni az ország jelenlegi és jövőbeli állapotát, akkor az eredmények némi bizakodásról árulkodnak.

Az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélését részletesen elemezve elmondhatjuk, hogy a 30-39 évesek a legkevésbé derűlátóak, amikor különböző szempontok szerint az ország jövőbeli helyzetét értékelik. Más szociodemográfiai változó mentén nem találtunk szignifikáns eltérést az optimizmus mértékében. Más szavakkal: a nők és férfiak vagy a budapestiek és kistelepüléseken élők ugyanolyan mértékű várakozással tekintenek az ország jövőre.

A fiatalok jobban bíznak saját helyzetük javulásában, mint az idősebbek

	Szeptember	Október	November	December	Január
Az egyén jelenlegi helyzete	56	53	55	53	55
Az egyén várható helyzete egy év múlva	61	58	60	56	61

A kutatás során az internetezőket arra kérték, hogy ötös skálán értékeljék jelenlegi és jövőbeli helyzetüket: az anyagi helyzet, a munka (tanulás), és az emberi kapcsolatok tekintetében. A három dimenzió alapján készített, az internetezők jelenlegi helyzetét mutató index januárban az 55-ös értéket vette fel, ami 2 pontos, nem szignifikáns emelkedést jelent decemberihez képest. A legjobb továbbra is az emberi kapcsolatok megítélése (3,9), a legrosszabb pedig az anyagi helyzeté (2,7).

Az internetezők szeptemberben, októberben és novemberben az akkori helyzetüknél 5 ponttal jobbra értékelték várható jövőbeli helyzetüket. Decemberben ez 3 pontra csökkent, januárra 6 pontra emelkedett az optimizmus.

A legfiatalabb korosztály az átlagosnál nagyobb mértékű javulást vár saját helyzetében egy éven belül, mint az idősebbek. A NetHangulat Index 5 hónapra visszatekintő eredményei alapján elmondható, hogy a 18-29 évesek személyes helyzetüket tekintve a legoptimistábbak. Más szociodemográfiai változó mentén nem találtunk szignifikáns eltérést az optimizmus mértékében.

Az internetezők tízes skálán értékeltek hazai és nemzetközi szervezeteket, intézményeket aszerint, hogy mennyire bíznak bennük. A sorrend lényegében nem változott az elmúlt hónapokhoz képest: továbbra is az Alkotmánybíróságnak és a Köztársasági elnöknek van a legnagyobb presztízse, az előbbi 6,3-es, az utóbbi 6,2-es osztályzatot kapott. A parlament 3,5-es és a politikai pártok 2,6-es bizalmi értékkel a továbbra is a legalacsonyabb presztízsű intézmények.

A vizsgálatba bevont nemzetközi intézmények presztízse a közepesnél jobb. Az Európai Unió 5,5-es, a NATO 5,1-es átlagértéket kapott, míg az ENSZ 5,5-es bizalmi indexével az Alkotmánybíróság és az államfő után a harmadik legmagasabb presztízsű intézmény az összes megvizsgált között.

	November	December	Január
Alkotmánybíróság	6,6	6,5	6,3
Köztársasági elnök	6,3	6,3	6,2
ENSZ	5,9	5,8	5,5
Ombudsmanok	5,6	5,5	5,5
Európai Unió	5,7	5,6	5,5
Bíróságok	5,4	5,2	5,1
NATO	5,4	5,2	5,1
Rendőrség	5,1	5,1	5,0
Civil szervezetek	4,9	5,1	4,9
Önkormányzatok	4,6	4,7	4,5
Egyházak	4,1	4,2	4,2
Kormány	3,8	3,9	3,7
Parlament	3,5	3,6	3,5
Politikai pártok	2,7	2,9	2,6

Társadalmi szolidaritás

Az NRC Piackutató Kft. minden hónapban méri az internetezők társadalmi szolidaritás érzetét is. A társadalmi szolidaritást mérő változókat úgy alakították ki, hogy makro és mikro szintű szolidaritást kifejezők egyaránt legyenek köztük. A makroszintű szolidaritás társadalmi szinten fejti ki hatását, célja a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése a stabil és integrált társadalom erősítése érdekében. A mikroszintű szolidaritás az a kisközösségi (lakóhely, család, baráti közösség) szinten érvényesül, melynek célja a kölcsönös segítségnyújtás, a leszakadás megakadályozása.

Januárban a társadalmi szolidaritás mértéke százas skálán 77-es értéket vett fel, két ponttal kevesebbet, mint decemberben.

Társadalmi szolidaritás tekintetében a vizsgált szociodemográfiai változók közül egyedül a kor esetében találtunk szignifikáns eltérést. Míg a 40 évnél idősebbeknek átlag feletti, addig a 40 évnél fiatalabbaknak átlag alatti társadalmi szolidaritás érzetük.

A felmérést az NRC 2006. január 15. és 30. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.