2005. október. 09. 14:28 MTI Utolsó frissítés: 2005. október. 10. 09:05 Itthon

Újból kampánytéma lett a hadkötelezettség

Az MSZP szerint valamennyi parlamenti pártnak érdemes lenne a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása ellen egyértelműen állást foglalnia - mondta Török Zsolt, a párt országgyűlési frakciójának tagja. A Fidesz közölte, hogy nem áll szándékában a sorkatonaság visszaállítása. Az MDF szerint Török Zsolt kijelentése azt mutatja, a képviselő sem bízik saját pártja választási sikerében.

"Valamennyi parlamenti pártnak érdemes a kötelező, a fiatalok szabadságát korlátozó sorkatonai szolgálat visszaállítása ellen egyértelmű állásfoglalást tennie" - közölte a párt ifjúsági munkacsoportjának vezetője. Javaslatát azzal indokolta, hogy az elmúlt hetekben a Fidesz vezető politikusainak megnyilatkozása alapján "kérdéses, hogy a közeljövőben vagy akár jövőre is visszaállítanák-e a sorkatonai szolgálatot".

Dobó László, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának fideszes tagja erre reagálva az MTI-nek kijelentette: a Fidesz 2000 óta szorgalmazta a sorkatonai szolgálat eltörlését, ezért is szavazta meg tavaly a parlamentben az erről szóló törvénymódosításokat. "Nem áll szándékunkban a sorkatonaság visszaállítása, hiszen a katonai értelemben vett fejlődés is a professzionális hadseregek irányába mutat, mind a NATO-n belül, mind más országok példája alapján" - mondta. Mint mondta, szakmai szempontból semmiképp sem lenne indokolt a sorkatonai szolgálat visszaállítása, ezért ez nem is áll a Fidesz szándékában.

Karsai Péter, a Honvédelmi Bizottság MDF-es alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a sorkatonaság eltörlése az alkotmány és a honvédelmi törvény kétharmados módosításával történt. Kétharmados törvényt meghozni a jövőben sem lesz egyszerűbb, a parlamenti pártok közötti konszenzusra van szükség ehhez, a Fidesz csak akkor tehetné meg a sorkatonaság visszaállítását, ha több mint kétharmaddal nyerne a választáson - mondta. Megjegyezte: "felesleges olyannal riogatni embereket, fiatalokat", aminek a jogi alapjai nem lesznek meg.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.