2005. október. 02. 12:08 MTI Utolsó frissítés: 2005. október. 02. 13:59 Itthon

Szili Katalin a „fékezett habzású” neoliberalizmusról

Itt az ideje annak, hogy megfogalmazzuk, mit nyújt ma, a XXI. század elején a szociáldemokrácia a népnek és a nemzetnek - mondta az Országgyűlés elnöke.

Szili Katalin az MSZP - a pártvezetést és a miniszterelnököt is sokszor bíráló - társadalompolitikai tagozatának zárt ülése előtt beszélt Budapesten. A politikus a szocialista párt A népért és a nemzetért című országos tagozati ülésén azt mondta: körül kell néznünk Európában, hogy hol tart ma a szociáldemokrácia. Az útkeresés a napi politikában is érzékelhető - tette hozzá.

Szili Katalin, aki maga is a társadalompolitikai tagozat tagja, elmondta: a tagozat célja, hogy megpróbálja az útkeresésben "azt a műhelymunkát elvégezni, ami a XXI. század elején egy szociáldemokrata pártnak is feladata". Kiemelte: amikor multinacionális tőkéről beszélünk, akkor mellé kell tenni a nemzeti tőkét is, mert "nekünk szükségünk van arra, hogy erősítsük a nemzeti tőkét".

Rámutatott arra, hogy az új szociáldemokrata politikának társadalmi érdek, társadalmi versenyképesség alapján kell állnia, "az új szociáldemokrata politika baloldali politika, nem azonosítható egy fékezett habzású neoliberalizmussal".

A mintegy hatvan résztvevő előtt a tagozat alapelvei közé sorolta a középosztály erősítését, a társadalmi egyenlőtlenségek kiküszöbölését, vagyis mint fogalmazott: "esélyt az esélyegyenlőségnek". Abból kell kiindulnunk, ami a szociáldemokrácia alapelve, és amiről nem mondhat le a szociáldemokrácia és a magyar baloldal; ezek pedig a szolidaritás, az esélyegyenlőség, az igazságosság - mondta.

Szili szerint a 2006-os költségvetés jó példája annak, hogy egy önmagát baloldalinak valló kormány valóban - még akár a hiány növelését is vállalva - tesz az emberekért.

Gráner Gyula, az MSZP társadalompolitikai tagozatának soros elnöke azt mondta: ha a baloldalon politizálunk, akkor "mi nem hitelesíthetjük a Fidesznek azon törekvéseit, hogy integrálni akarja a baloldali értékeket". Élesen meg kell húzni azt a határvonalat, amely megkülönböztet bennünket az erőszakos neoliberális gondolkodástól és cselekvéstől - tette hozzá Gráner.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.