A program öt év alatt több mint 130 milliárd forint többletnyugdíj emelést jelent. A változtatásokat újságírók előtt ismertető Gyurcsány Ferenc kiemelte, hogy az Idősügyi Tanács egyhangú támogatással hagyta jóvá.

A tervezett változtatások között szerepel, hogy 2006-ban és 2007-ben tíz-tíz százalékkal emelik a saját jogú nyugdíjjal nem rendelkező özvegyek nyugdíját. Ez mintegy 200 ezer embert érint, a jelenlegi 36 ezer forintos özvegyi nyugdíj így 43 ezer 200 forintra emelkedik. A rokkantsági nyugdíjemelés (500-600 ezer ember érintett) mértéke 8-10 százalékos lesz, 1991-ig visszamenőleg. Gyurcsány Ferenc elmondta: Göncz Kinga tárcája még az ősszel benyújtja az ötéves nyugdíjkorrekcióra vonatkozó törvényjavaslatot a parlamentnek. "A megállapodás biztonságot jelent a következő öt évre, enyhítve a mai rendszer igazságtalanságát, megteremtve egy igazságosabb nyugdíjrendszer feltételeit" - hangsúlyozta a miniszterelnök, aki maga is aláírta az Idősügyi Tanáccsal kötött megállapodást.

Fidesz: már megint ígérgetés

Gyurcsány Ferenc a nyugdíjasok helyzetével visszaélve folytatja ígéret-kampányát - állítja a miniszterelnök nyugdíjkorrekciós javaslatairól Harrach Péter. Természetesen a nyugdíjrendszer igazságtalanságait a mindenkori kormánynak folyamatosan korrigálnia kell. Ezt tette a polgári kormány is 1999-ben, ideje volt, hogy a szocialista-liberális kabinet is lépjen ebbe az irányba - áll Harrach Péter állásfoglalásában. Ne feledjük - írja Harrach -, a kormány eddig érdemben semmit sem tett a nyugdíjasokért, ehelyett jelentős, az idős embereket fokozottan sújtó közüzemi és gyógyszeráremeléseket hajtott végre. Ezzel maga idézte elő azt a helyzetet, hogy a nyugdíjasoknak választaniuk kell, hogy gyógyszert vásároljanak vagy élelmiszert. Az viszont nem korrekt - állítja a volt családügyi miniszter, aki a Fidesz-kormányban töltötte be ezt a posztos - hogy a szocialisták éppen a választások előtti hónapokban, a következő kormányzati ciklusra tesznek szakmailag átgondolatlan, szavazatvásárló ígéreteket.

Gyurcsány Ferenc a jelenlegi rendszer igazságtalanságát érzékeltetve elmondta, hogy ma rosszabbul járnak azok, akik 1986-ban mentek nyugdíjba, mint akik 1999-ben, az 1994-ben nyugdíjba mentek pedig azokhoz képest járnak rosszabbul, akik 1989-90-ben tették ezt. Hozzátette: hogy ma kinek mennyi a nyugdíja, az nemcsak attól függ, mennyit dolgozott, hanem attól, hogy amikor nyugdíjba ment, milyen volt a hatályos szabályozás.

"Egészen bonyolult és igazságtalan rendszer működött 1988 és 1999 között, a szabályok olykor évente változtak" - emlékeztetett a kormányfő. Kiemelte, hogy a mostani megállapodás mindenkire vonatkozik, aki 1998-ban vagy előtte ment nyugdíjba.

Az eddig legrosszabbul járó nyugdíjasok - akik 1992 és 1995 között vonultak nyugalomba - kapják a legnagyobb arányú nyugdíjemelést, kétszer négy százalékosat. Kiemelt nyugdíjemelést kapnak azok az édesanyák, akik 1988 előtt mentek nyugdíjba, és járandóságuk megállapításakor korábban nem vették figyelembe a gyermekük születése után otthon töltött éveket.

"Ezért az 1988 előtt nyugdíjba mentek körében a nők esetében öt, a férfiaknál három százalékos nyugdíjemelés történik" - közölte a miniszterelnök. Kitért arra is, hogy akik 27 (nők) vagy 29 évnél többet dolgoztak, ott többletévenként további fél százalékkal emelik a nyugdíjat, egy tíz százalékos határig.

A nyolclépcsős nyugdíjkorrekció 2006-ban az özvegyi nyugdíj emelésével kezdődik, 2007-ben következik az özvegyi nyugdíjak újabb emelkedése, valamint az 1987 decemberéig nyugdíjba mentek nyugdíjemelése. A program utolsó lépése 2010-ben az 1991-től megállapított rokkantsági nyugdíjak emelése.