Visszautasítják a jelentést

"Nem igaz az, hogy Orbán Viktor és felesége privatizáció útján jutott volna az említett földterületekhez, hiszen azok soha nem voltak állami tulajdonban" - írta közleményben Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője. Révész szerint nem igaz az sem, hogy az említett földek belterületté nyilvánítása bármikor, bármilyen formában Orbán Viktor szándékában állt volna, sőt az erre irányuló kezdeményezést maga állíttatta le. "A jelentés szándékosan összekeveri a belterületi földeket a külterületivel, ezért az sem igaz, hogy a belterületi vízelvezetést szolgáló állami céltámogatások következtében emelkedés következett be külterületi földek értékében" - teszi hozzá. A szóvivője tudatta: a bizottsági jelentésre alapozott, a sajtóban megjelenő hamis "tényállításokkal" kapcsolatban Orbán Viktor jogorvoslattal fog élni a független magyar bíróságnál.

A részjelentés szerint a földterületek értékének emelkedése növelte az Orbán-család vagyonát. A sajtó rendelkezésére bocsátott dokumentumban szerepel az is: a volt miniszterelnök az üggyel kapcsolatban olyan kijelentést tett a bizottság előtt, amelyet a vizsgált dokumentumok nem támasztanak alá.

A testület a bizottságban egyedüli ellenzéki képviselőként résztvevő Herényi Károly (MDF) ellenszavazata mellett döntött arról, hogy a részjelentés a vizsgálóbizottság összegző jelentésének részét képezi majd. Herényi Károly indoklása szerint a jelentés eltér a bizottság feladatkörétől, nem ad bizonyítékot, csak következtetéseket fogalmaz meg. Mint mondta, a jelentés csak arra alkalmas, hogy politikai szempontból nehéz helyzetbe hozza Orbán Viktort.

A jelentésben található összefoglaló szerint a Lévai Anikó 2002-ben és azt követően benyújtott vagyonnyilatkozatában szereplő, mintegy 539 ezer négyzetméter területű, Felcsút környéki termőföldeket 2000 decemberében vásárolta fel 5,5 millió forintért Bognár Sándor, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság (HKG) Rt. vezérigazgatója, amelyet 2001 októberében a környékbeli termőföldek akkori árátlaga alatt hatmillió forintért adott tovább a volt miniszterelnök feleségének.

A dokumentumban szerepel, hogy Bognár Sándort 1999 nyarán nevezték ki a HKG Rt. vezérigazgatójának olyan körülmények között, amelyek arra utalnak, hogy a kinevezésről szóló döntés hirtelen, minden, a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt.-nél szokásos előkészítés nélkül született. A részjelentés ismerteti, hogy az Országgyűlés a kormány előterjesztésére 2001. december 11-én elfogadott törvénnyel mintegy 2,7 milliárd forintos támogatást biztosított Alcsútdoboznak, Felcsútnak, és további négy környékbeli településnek belterületi vízelvezetés céljára. A támogatási pályázatot csak az Országgyűlés döntését követően nyújtották be. (A jelentés kitér arra, hogy a hasonló célra adott évben megszavazott teljes összeg mintegy 90 százalékát egyetlen, még Fejér megyén belül sem a legkritikusabb vízügyi helyzetben lévő kistérség kapta.) Az összesen több mint hárommilliárdos beruházás az említett földterületek értékét jelentősen megnövelte - szögezi le a részjelentés.

A dokumentum szerint a Lévai Anikó tulajdonában lévő felcsúti földterület mai forgalmi értéke a környékbeli termőföldek átlagárát alapul véve mintegy 34 millió forintra becsülhető. "Sem a Felcsút környéki ingatlanok felértékelődését eredményező, sem a Bognár Sándort kedvező helyzetbe hozó döntések nem tartoztak miniszterelnöki hatáskörbe, de nem születhettek meg Orbán Viktor jóváhagyása nélkül" - áll a részjelentés összefoglalójában. Vadai Ágnes, a bizottság szocialista elnöke az ülésen elmondta: kezdeményezi Orbán Viktor ismételt meghallgatását, valamint azt is, hogy Bognár Sándor megjelenjen a testület előtt.