"A köztársasági elnök szerint a törvény egyes szabályai ellentétesek a tudományos élet szabadságával, melyet az alkotmány kiemelten fontos alapjogként biztosít. A törvény ugyanis több olyan kérdést az újonnan létrehozandó irányító testületek hatáskörébe utal, mely a felsőoktatási intézményeken belül a tudomány kérdéseit közvetlenül érinti" - tartalmazza az elnöki hivatal közleménye.

A minisztérium reagált

Az oktatási tárca szerint, áttekintve az Alkotmánybíróság részére megküldött indítványban foglaltakat, megállapítható, hogy a köztársasági elnök alkotmányossági aggályai nem érintik a törvényjavaslat legfontosabb elveit és elemeit: a szakmai irányítás szétválasztását a gazdasági irányítástól, ezzel összefüggésben az irányító testületek létrehozását és a szenátus felállítását. Az államfő "nem kérdőjelezte meg a többciklusú képzés bevezetésére vonatkozó rendelkezéseket sem, így az új rendszerű képzésre történő áttérés 2006. évre tervezett időpontját. Nem találta aggályosnak a köztársasági elnök a finanszírozás új rendre történő áttérését sem, az állami intézmények nagyobb gazdasági önállóságát, sem az ezzel szükségszerűen együtt járó nagyobb felelősséget. A köztársasági elnök úr nem vélte alkotmányba ütközőnek azt sem, hogy a javaslat nem tartalmaz részletes előírásokat a felsőoktatási intézmények szervezeti felépítésére" - áll a tárca közleményében.

A tudományos élet szabadsága ezzel szemben olyan felsőoktatási intézmények létrehozását követeli meg, amelyben a tudomány művelőinek közössége autonóm módon dönthet a tudománnyal, ezen belül különösen a kutatással összefüggő kérdésekben. A tudomány művelői kifejezetten ki vannak zárva az irányító testületek működéséből, az irányító testületek tehát nem valósítják meg a felsőoktatási intézmények tudományos autonómiáját. Ezért az államfő szerint alkotmányellenes az irányító testület felruházása bizonyos, a tudomány művelését közvetlenül érintő hatáskörökkel.

Az államfő alkotmányellenesnek találta azokat a szabályokat is, amelyek a kormányt hatalmazzák fel azoknak a tudományágaknak a meghatározására, amelyeken doktori képzés folyhat. Mádl Ferenc szerint a tudományágak meghatározása e tekintetben olyan tudományos kérdés, amelyben csak a tudomány művelői jogosultak dönteni. Az ő hozzájárulásuk nélkül ilyen tárgyban jogszabály nem alkotható.

A köztársasági elnök kifogásolta azt is, hogy a törvény az oktatási miniszter bizonyos fenntartói döntéseivel szemben nem biztosítja a bírósághoz fordulás jogát a felsőoktatási intézmények számára. Így a felsőoktatási intézmények autonómiáját és a tudomány művelését érintő döntésekkel szemben bírói jogvédelem nélkül maradnak az intézmények. Ez ellentétes az alkotmánynak a bírósághoz fordulás jogát biztosító rendelkezéseivel és a tudományos élet szabadságával - tartalmazza a közlemény.

Végül a jogbiztonságot sértőnek és így alkotmányellenesnek találta az államfő, hogy a törvény alapján a jelenleg hatályos felsőoktatási törvény alkalmazhatóságának végső időpontja nem állapítható meg. A jogalkalmazónak kellene a régi és az új felsőoktatási törvény szabályai között a pontos viszonyt megállapítani, és ennek alapján eldönteni, hogy a jelenleg hatályos törvény egyes rendelkezései alkalmazhatóak-e még. Ez elemi módon sérti a jogállamiság elvéből eredő jogbiztonságot, ami azért is aggályos, mert több tízezer érintett helyzetének szabályozása válik bizonytalanná.

Pénteken a Professzorok Batthyány Köre, az Egyesület a Felsőoktatásért és Kutatásért és a Védegylet szintén azt kérte az államfőtől, hogy ne írja alá az új felsőoktatási törvényt, hanem kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) álláspontja, hogy az érettségi évétől függetlenül minden jelentkező azonos eséllyel indulhasson a felvételi vizsgán - közölte Besenyei Lajos, az MRK elnöke kedden. A konferencia "álláspontja az, hogy a felsőoktatási intézménybe történő felvétel esélye és lehetősége nem függhet attól, hogy a jelentkező mely évben tett vizsgát" - idézte az állásfoglalást az MRK elnöke. 

A rektorok keddi ülésükön a Városmajori Gimnázium szülői közössége kérésére foglalkoztak a kérdéssel. A szülők azt kifogásolják, hogy a kétszintű érettségi pontszámítási metódusa hátrányos helyzetbe hozza az idén végző diákokat a korábban maturálókkal szemben. A kétszintű érettségi az idei évtől kiváltja a felvételi vizsgát az egyetemeken és főiskolákon. Besenyei Lajos fontosnak nevezte, hogy a gyerekeket egyforma mércével mérjék és egyforma eredmény alapján kerüljenek be a felsőoktatási intézményekbe, ne befolyásolja az emelt szintű érettségin szerezhető pluszpontokat, hogy a diák korábban vagy az adott évben érettségizett. Ez gyakorlatilag a szülők véleményével megegyező álláspont - mondta az MRK elnöke. A konferencia elnöke elmondta: állásfoglalásukat megküldik a tárca vezetőjének és a felsőoktatási helyettes államtitkárnak is.

A minisztérium álláspontja szintén az, hogy a diákok egyenlő eséllyel indulhassanak a felvételiken - mondta Szántó Gabriella, az Oktatási Minisztérium (OM) sajtófőnöke. Utalt arra a kormányrendeletre, melynek értelmében a miniszternek lehetősége nyílik arra, hogy bővítse az egyes szakok keretszámait az idén érettségizettek javára, amennyiben hátrányosan érintené őket a felvételi pontok számítása a korábban maturálókkal szemben. Magyar Bálint korábban közölte, a jelenlegi 62 ezres államilag finanszírozott összkeretszám megmarad. Az egyes szakoknál a keretszámok megváltoztatására akkor lehet számítani, ha a felvettek számában az adott évben és a korábban érettségizettek aránya jelentősen megváltozna a pontszámítás miatt. Eddig a felvettek kétharmadát az adott évben maturálók tették ki. A korrekciót a tárca vezetője, ha szükséges, megteszi - hangsúlyozta Szántó Gabriella. Besenyei Lajos, mint mondta, az MRK bízik benne, hogy az oktatási miniszter tervezett intézkedései a kívánt eredményre vezetnek.